Párkányban 1884-ben alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Testület, a jövő évi kerek évforduló alkalmából Juhász Gyula múzeumigazgató és Bréda Tivadar helyi tűzoltóparancsnok kiállítást terveznek a városi múzeumban. A parancsnokot Oravetz Ferenc faggatta a párkányi tűzoltóság dolgairól.
Míg a 19-20. század fordulóján lovakkal fogatolt lajt-kocsiból kézzel pumpálták a fecskendőbe a vizet, ma már modern tűzoltóautók állnak a lánglovagok rendelkezésére. Bréda Tivadar 1991-től szolgál a tűzoltótestület kötelékében és negyedik éve irányítja a helyi tűzoltóállomást, amely a városon kívül még 22 községet – az egykori párkányi járás településeit szolgálja ki. Ezek között olyan községek is vannak – például Kisgyarmat -, amelyek közúti járművel csupán 30-40 perc alatt érhetők el. A tűzoltóság jelenlegi Duna-parti épületét a belügyi tárca 2000-ben vásárolta meg, az objektumot hatmillió korona állami támogatásból átépítették, aminek köszönhetően a 15 tűzoltó és parancsnokuk immár rendezett körülmények között élhet hivatásának. Igaz, az előírt rendszeres gyakorlatokhoz még hiányoznak a feltételek, de már folyamatban van az épület tetőterének beépítése, ahol torna-, illetve kondíciótermet fognak kialakítani. Bár a tűzoltókocsik kivonulása a Duna-parti sétányról kissé bonyolult – a megváltozott forgalmi rend miatt – a tűzoltóparancsnok nem lát esélyt arra, hogy a közeljövőben más telephelyre vonuljanak, pedig az önkormányzat megfelelő telket ajánlott fel a célra a vasútállomás felé vezető út mentén. Az új tűzoltóság felépítése ugyanis mintegy 30 milliós beruházást igényelne, amire a belügyi tárcának jelenleg nincs pénze. Amikor lett volna lehetőség uniós források igénybevételére – ahogy azt Szlovákiában sok helyen használták ki teljesen új tűzoltóságok felépítésére is – nem lehetett azt megpályázni a rendezetlen vagyonjogi viszonyok miatt.

Segítség vízen és levegőben

Bréda Tivadar szerint az anyagilag nem túlzottan megbecsült három műszakos szolgálat komoly kötelességeket ró azokra a fiatalokra, akik ezt a hivatást választják ki. A belépést követő alapkiképzés után rendszeres tanfolyamokon vesznek részt, és fizikai állóképességüket is szigorú követelményeknek megfelelően kell gondozniuk. Alapkövetelmény az érettségi és tehergépjárműre érvényes jogosítvány. A 15 párkányi tűzoltó közül nyolc motorcsónak vezetői jogosítvánnyal is rendelkezik, három pedig helikopterrel történő mentésre is kiképzést kapott. Ez utóbbi alkalmasságukat nemrégiben Kovácspatakon élesben is gyakorolhatták, amikor egy fiút kellett a német hadsereg által egykor használt, berobbantott hadiszertárból kimenteni. A pórul járt fiatalember kíváncsiságból egy szellőzőnyíláson ereszkedett le, de kimászni már nem tudott. A szellőzőnyílásnál maradt barátja hívott segítséget. Bréda Tivadar beosztottjai – akiknek létszámát jövőre 18-ra emelik – természetesen tisztában vannak az elsősegélynyújtással és az újraélesztés fortélyaival is. Az előző évekhez képest kedvezményt jelent számukra, hogy 15 évi szolgálat után a rendőrökhöz hasonlóan idén januártól ők is igényelhetik a korkedvezményes nyugdíjaztatást. A párkányi állomás rendelkezik egy CAS-25 (Liaz 101), valamint egy CAS-32 (Tatra 815) típusú tűzoltókocsival, továbbá egy 30 méteres létrával felszerelt IFA és egy 27 méteres emelőkosaras Tatra 815 teherkocsival. Ezen túl egy 12 személyes mentőcsónak és egy tízmillió korona értékű Mercedes Vario speciális műszaki mentőkocsi szolgálja még a mentést és tűzvédelmet. Ez utóbbit védőfelszerelésekkel, lélegeztető készülékkel, újraélesztő-, valamint feszítő–vágó berendezéssel is felszerelték, vegyi és környezeti katasztrófák elhárítására egyaránt alkalmas. A járműnek saját áramfejlesztője és egy teleszkópos reflektoros berendezése van, amellyel a baleset helyszínét is be tudják világítani. Szükség esetén a kocsi saját áramfejlesztője pillanatok alatt hordozható teleppé alakítható, s a gépkocsihoz egy hatezer literes tartálykocsi is csatlakoztatható. A 30 méteres létrával ellátott IFA-tehergépkocsi segítségével hét-nyolc emelet magasságáig tudnak feljutni, optimális esetben azonban a 10. emeleti szint is elérhetővé válik általa.

A 2003-as párkányi toronyháztűzből okulva a nyitrai tűzoltóság már három éve rendelkezik egy 40 méteres emelőkosaras tűzoltókocsival, az érsekújváriak pedig egy 33 méter magasságig használható berendezéssel. A közelmúlt tűzesetei komolyabb balesetet vagy sérülést nem okoztak. Ez azonban részben a tatabányai tűzoltóknak is köszönhető, mert 2003-ban a lángoló Jesenský utcai 12 emeletes toronyházból csak ők tudták kimenteni a felsőbb emeleteken rekedt lakókat.

A párkányi és esztergomi tűzoltóság tagjai régóta ápolnak szakmai és baráti kapcsolatot, gyakorlatok alkalmával és tűzesetek elhárításakor működtek együtt sikeresen. Erre ékes példa a már említett 2003. augusztusi eset, amikor a mentésben az esztergomiak is hathatós segítséget nyújtottak. A vörös kakas ellen küzdők 125 éves történetét bemutató jövő évi kiállítás vélhetően majd e testvéri együttműködésről is megemlékezik.

Az árvízkárok elhárításánál is közreműködő tűzoltóság Duna-parti telephelyét a sors fintora folytán az árvizek is veszélyeztették. 2002 nyarán és 2006-ban csupán hajszálon múlott, hogy az épület küszöbén nem folyt be a víz. E tényt jól érzékelteti a lépcső melletti kis fémlemez, amelyre 2002. augusztus 17-i dátummal vésték rá a 760 cm vízszintet. A 2006-os ár még ennél öt-hat centiméterrel magasabban tetőzött. Az új árvízvédelmi gát augusztusban történt átadása után ez a veszély már a múlté, mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy egy tűzoltóállomásnak nem éppen a korzón van a helye. A maradás mellett szól azonban a tűzoltóság és az állami hajózási vállalat tavaly ősszel indított közös uniós pályázata, amelynek célja, hogy tűzvédelmi szempontból lefedje az Ipoly torkolatától Pozsonyig terjedő szakaszt. „A közelmúltban például egy román hajón keletkezett tüzet – amelynek egy halálos áldozata is volt – csak a hajóskapitány lélekjelenlétének köszönhetően tudtak eloltani. Tudniillik olyan partszakaszhoz irányította az égő hajót, ahonnan a tűzoltók feljuthattak a fedélzetre“ – meséli a tűzoltóparancsnok.

Oravetz Ferenc, Hídlap