Megjelent a Kráter Műhely Egyesület folyóirata, a PoLíSz legújabb decemberi – januári száma.

„A mélyből felhozni egy új, magyar középosztályt. Nem úgy, mint a marxisták tervezték (és tették), mindenkit megsemmisítve teremteni új társadalmat; nem mások ellenében, hanem a meglévő csoportokhoz és értékekhez hozzárendelni, melléállítani az újabb, frissebb erőt. Tudniillik magyar középosztály jószerint nem alakult ki. (A fogalom valódi értelmében máig sem.)”

Szász László Németh Lászlóról írt tanulmányából

Ízelítő a december-januári számból
* 1956-ról szóló írások: Székely András Bertalan, Turcsány Péter, Novák Valentin tollából
* Szász László esszéje Németh Lászlóról
* Pál apostol a Hunniabeliekhez – apokrif Siklós Lászlótól
* Szakács István Péter – A Wass-szindróma
* Michel Onfray a boldogságról
* Kádár Ferenc, Demeter József, Botár Attila, Sztanó László, Szenti Ernő, Nagy Brigitta, Donkó László, Gyüre Lajos és mások versei
* Recenziók Albert Gábor, Borsi-Kálmán Béla, Doncsev Toso köteteiről
* Szerkesztői visszatekintés és vallomások a PoLíSz rovatairól

Merjünk a múltunk örökösei lenni!
December hónapban a PoLíSz már a 120. lapszámával jelentkezik. Ez alkalomból a Politika-Líra-Széppróza szellemi-lelki városának tagjai ünnepélyes hangulattal tekintenek vissza az eddigi, közösen megélt történelmükre. Jogos a pátosz, hiszen a mai magyar szellemi életben, teljesen egyedülálló módon, a PoLíSz alapításától kezdve olyan város, ahol nemcsak a már jónevű szerzők adják a lap értékét, hanem szárnyaikat bontogató ifjú költők és írók parolázhatnak azokkal, akik még személyesen kapták örökségüket Weörestől, Illyéstől, Pilinszkytől és Nagy Lászlótól. Itt értéknek a tehetség, a jóakarat, az irodalmi elkötelezettség, az igyekezet számít, és emellett a nemzet, a történelem, a múlt ismerete, megismertetése. A Város lakói számára pedig feladat és felelősség a szellemi örökség továbbadása.

A Történelem faggatása rovatban publikált írások azért különösen fontosak, mert „azt az időszakot dolgozzák fel, amely jelenlegi gondjaink, politikai, gazdasági és társadalomlélektani helyzetünkhöz vezettek” – írja lapunk egyik szerzője, Barcsa Dániel. Létszükséglet tehát történelmünk olyan sarkalatos részleteinek ismerete, mint Trianon vagy az 1956-os események. Ünnepi számunk is foglalkozik ezzel a témával. Olvashatjuk Turcsány Péter és Székely András Bertalan október 23-án elhangzott ünnepi beszédét, valamint Novák Valentin 56-os versét. Erőt és kedvet meríthetünk belőlük Városunk szépítéséhez, akárcsak Németh László üzeneté-ből – melyet Szász László esszéjén keresztül kapunk – vagy Siklós László Pál apostol levelei a Hunniabeliekhez című parafrázisából.

Szintén a magyar történelem nehéz korszakát, egy valamikori háború idejét idézi Barcsa Dániel népi elbeszélése, a Jaj, be szépen süt a Hold. Mint egy igazi népmesében, hihetetlen, sőt misztikus dolgok történnek a szereplőkkel, amikből aztán a valós életre szóló tanulságok születnek.

Wass Albert életművének feltárása ugyancsak a lap egyik fő célkitűzése. A témában ezúttal Sz. Tóth Gyula naplórészleteit – Wass Albert nyomában –, illetve Szakács István Péter A Wass-szindróma című írását közöljük.

A PoLíSz szerzői és szerkesztői Turcsány Péter vezetésével ugyanarra a munkára vállalkoztak, mint a népi írók Németh László és Illyés Gyula irányításával: „Magyarországot a szellem erejével sokkal jobbá építeni.” Ehhez a szellemi örökségünk az alap: a nemzeti történelem és a nemzeti irodalom; amit pedig a PoLíSz-ban alkotunk, azzal az utánunk jövők szellemi örökségét is gazdagítjuk.

L. Tábori Kálmán, Kráter