Az érsekújvári államfői találkozó után közös sajtótájékoztatót tartott Sólyom László, a Magyar Köztársaság és Ivan Gašparovič, a Szlovák Köztársaság államfője. Mindketten örömüket fejezték ki, hogy újra találkozhattak és a valódi problémákról tanácskozhattak.

Ivan Gašparovič a sajtótájékoztató elején örömét fejezte ki, hogy sikerült közös időpontot találni, hiszen mindkét fél közös érdeke, hogy a legmagasabb szintű találkozóra sor kerülhessen, amikor égető problémákkal találja magát szembe a két ország lakossága.
A két ország legmagasabb méltóságainak találkozóján megbeszélték a múlttal kapcsolatos problémákat, és igyekeztek megoldást találni a napjainkban zajló szlovák- illetve magyarellenességre. A szlovák köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az államfők megnyilatkozásai nagyban befolyásolják az állampolgárok hangulatát és hozzáállását bizonyos témákhoz. Kiemelte, hogy a már meglévő, két ország közti alapszerződést kell alapul venni az egyes vitás kérdések és a felmerülő problémák orvoslására. A különböző szélsőséges megnyilvánulásokat elítélik, azok csak az állampolgárok közti ellenségeskedést szítják. Gašparovič kiemelte, hogy a szlovák jogrend erélyesen fellép a különböző extrémista csoportokkal szemben és még szigorítani szeretnék a közeljövőben a rájuk vonatkozó jogszabályokat.
Ugyancsak örömét fejezte ki a szlovák államfő, hogy az alulról érkező megnyilatkozások sokkal többet tehetnek a két ország közti jószomszédi kapcsolatokért, mint a politikusok megnyilvánulásai. Megegyeztek abban Sólyom László magyar köztársasági elnök úrral, hogy sűrűbben kell találkozniuk nekik is és a kormányfőknek is, továbbá a parlamenti elnököknek és az egyes bizottságoknak is.
A kisebbségekkel kapcsolatosan megjegyezte, hogy azoknak lojálisnak kell lenniük az állammal szemben, de az adott országnak is törekednie kell rá, hogy jól érezzék magukat gazdasági és kulturális téren is az egyes népcsoportok.

Sólyom László, a Magyar Köztársaság államfője ugyancsak örömét fejezte ki, hogy létrejött a két ország elnökeinek találkozója és úgy értelmezi, hogy széleskörű ív mentén tudtak beszélni az adott feszültségekről és problémákról. Őszinte párbeszédet folytatott szlovák kollégájával és ha nem is egyeztek meg mindenben, de fennmaradt az adott problémák későbbi rendezésének lehetősége. Nem az érzelmek szítására van szükség – hangsúlyozta Sólyom László.
A magyar államfő biztosította Gašparovičot, hogy a magyarországi állampolgárok nem éreznek ellenségeskedést a szlovákok iránt, sőt egy szociológiai felmérésből kitűnik, hogy a legközelebb álló nemzetnek a szlovákokat tekintik a magyar állampolgárok. A magyarországi szlovák kisebbség sem érez szlovákellenességet, de nem érti a magyar államfő, hogy a szlovák politikában miért tekintik a magyar kisebbséget közellenségnek. Ugyancsak érthetetlen számára, hogy  miért érzi a Szlovákiában élő magyar kisebbség úgy, hogy 2006 óta romlott helyzetük az iskolai oktatás és a kultúra területén.
Egyetértett szlovák kollégájával, hogy a szélsőséges megnyilvánulásoknak nincs helye a két ország állampolgárai között, de meg kell nézni azt is, hogy azokat egyes csoportok vagy kormányszinten szítják-e.
A történelem tanítása is a probléma okozója, mivel csak akkor lehet békés együttélésről beszélni, ha mindkét nemzet megismeri a másik kultúráját és tiszteletben tartja a másik nép történelmét. A másik nemzet sikerei nem lehetnek az ellenségeskedés alapjai.
Sólyom László is hangoztatta, hogy a magyar-szlovák alapszerződést kell alapul venni. Javasolta, hogy nyilvánosság előtt is találkozzanak a két ország államfői, a diákok, a helyi lakosság és az egyes bizottságok tagjai is, hiszen utóbbiak a népért vannak, tehát ne zárkózzanak el a tanácstermekbe.
Biztatta Ivan Gašparovičot, hogy többet jöjjön Magyarországra és látogassa meg az ott élő szlovák kisebbséget, akár nem hivatalos úton is, de találkozzon velük és kötetlenül beszélgessen el velük.
Mindketten tudják, hogy melyek azok az erők, amelyekre támaszkodhatnak. Megemlítette a polgármestereket, a gazdasági élet szereplőit és az egyházak képviselőit. Ők azok, akik enyhíteni tudják az ellenségeskedést és párbeszédet javasolhatnak.
A magyar államfő többek között szorgalmazta, hogy gyorsítsák fel a közös történelemkönyv kiadását, a kisebbségi ombudsman bevezetését és Szlovákia készítsen elő egy kisebbségi törvényt, ami az itt élő kisebbségek régi vágya.
Végezetül reményét fejezte ki, hogy a közös párbeszédet folytatni fogják.

Felvidék Ma