Eredményesnek értékelte Sólyom László a szlovák köztársasági elnökkel Érsekújváron folytatott megbeszélését. A magyar államfő ezt annak ellenére jelentette ki, hogy Ivan Gašparovič mindhárom kérése elől kitért az egyeztetésen.


Sólyom László javasolta, hogy szülessen Szlovákiában egységes kisebbségi törvény, amely garanciát jelenthetne az ott élő magyaroknak. Ugyanezen okból vetette fel az államfő a szlovák kisebbségi ombudsman intézményének felállítását, valamint kérte azt is, hogy Ivan Gašparovič minél előbb írja alá a két tannyelvű tankönyvekről szóló törvényt, amelyet szerdán fogadott el a szlovák parlament. Még nem kapta meg a két nyelvű tankönyvekről szóló törvény írott változatát, ezért át sem tudta tanulmányozni azt – így reagált Sólyom László kérésére Ivan Gašparovič. Csak azután tud dönteni a jogszabály aláírásról, ha ez megtörtént – tette hozzá a megbeszélést követő tájékoztatón.

A szlovák államfő szerint Szlovákiában az általános ombudsman hatáskörébe beletartoznak a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is, így nem szükséges erre a területre külön biztost állítani. Az egységes kisebbségi törvényről pedig Ivan Gašparovič azt mondta: az államfőnek nincs törvénykezési jogköre, erre csak az országgyűlési képviselők jogosultak.

Sólyom László szerint a sérelmek felhánytorgatása sehova nem vezet, ahogy a történelem különböző megítélése sem lehet az ellenségeskedés alapja. A magyar köztársasági elnök szerint azért is volt fontos előrelépés a szombati találkozó, mert ott részletesen kifejthette nagyon sok kérdésben a magyar álláspontot, és ez alapja lehet a további párbeszédnek.

A találkozón nem esett szó a dunaszerdahelyi incidensről, viszont beszéltek a mindkét oldalon jelenlévő szélsőséges megnyilvánulásokról. Mindkét köztársasági elnök elítélte ezeket, de Sólyom László annyit még hozzátett, hogy fontos megkülönböztetni: ezek a szélsőséges megnyilvánulások marginálisan jelentkeznek-e vagy esetleg kormányzati pozícióból hangzanak el. Sólyom László hangsúlyozta: Magyarországon semmilyen szlovákellenesség nincs, ezért sem érti, hogy miért jelennek meg olyan hírek, amelyek szerint a magyarok veszélyeztetik Szlovákiát.

Arra a kérdésre, hogy a magyar államfő szerint nem szolgálná-e a két ország közötti megbékélést, ha magas szintű magyar politikusok kijelentenék, nem kívánják visszaállítani a Trianon előtti határokat, a magyar államfő azt válaszolta: elképedve olvasta Jan Slota, a kormánykoalícióban lévő Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének nyilatkozatát, amely szerint Magyarországnak ilyen jellegű törekvései vannak. Sólyom László aláhúzta: 1947 óta soha sem merült fel Trianon megkérdőjelezése. Azért is érthetetlen a szlovák kérés, mert a magyar-szlovák alapszerződésben is benne van, hogy Magyarország elismeri a határokat, és nincs semmilyen területi követelése.

FH