Szlovákia nagyobb városaiban a szokásosnál jóval látványosabb tűzijátékokkal búcsúztatták az óévet. Éjfél előtt öt perccel a pozsonyi Fő téren felállított színpadon megkezdődött az össznépi visszaszámlálás, amelynek végén a zenekar pattogós ritmusban rázendített az Örömódára, az óriás képernyőn és a több ezernyi ujjongó tömeg felett megjelent a lézersugarakból formált euró, amely január elsejétől Szlovákia hivatalos fizetőeszköze is.
Szlovákia január 1-től az euróövezet tizenhatodik tagja. A szlovák koronával még január 16-ig kötelesek mindenhol elfogadni, de a visszajárót már az uniós pénznemben adják.
Az új esztendő első órájában Robert Fico szlovák kormányfő felkereste a pozsonyi jegybank épületét, ahol a pénzautomatából húszeurósokat vett ki. – Az euró a jelenlegi súlyos világgazdasági válság idején a lehető legjobb talizmánként érkezik, amely hozzásegít bennünket a nyilvánvalóan hozzánk is begyűrűző gondok enyhítéséhez. Mindehhez jók az esélyeink. Azért is, mert a szlovák korona a szomszédos országok pénznemeivel ellentétben az átváltási árfolyam júliusi meghatározása óta stabil. Tudatosítjuk, hogy az eddigi pénznem megszűnésével a szlovák azonosságtudat egy darabja is távozik, de az euró bevezetésének pozitívumai lényegesen jelentősebbek, mint a feltételezett kedvezőtlen hatások – nyilatkozta a miniszterelnök.
Rosszabbul járt az újévi pénzváltással Pavol Paška házelnök, aki nem sokkal hajnali egy óra előtt Kassán, a Fő utcán nem tudott eurót kivenni, mert a bankautomata még nem működött. Néhány száz méterrel arrébb, az Aida cukrászda előtt már sikerrel járt. Kétszáz eurót vett ki, amelyből a jelenlévóket meghívta egy pohárka forralt borra. A pincérhölgy gond nélkül tudott visszaadni neki, a százasból.
Tegnap a legtöbb bankmautomata már működött Szlovákiában, a teljes körű bankszolgáltatások viszont csak január 5-étől állnak helyre. Ekkor jelennek meg a nyugdíjasok bankszámláin a januári, 6,95 százalékkel megemelt járandóságai. A benzintöltő állomások közül egyelőre csupán a legforgalmasabbak nyitottak ki.
Nyilvánosságra hozták az MVK közvélemény-kutató intézet az óév utolsó napjaiban végzett reprezentatív felmérésének eredményeit is, amelyek szerint a 1015 személy közül több mint 37 százaléka úgy vélekedett, hogy az euró kedvezően befolyásolja majd az ország gazdasági fejlődését. A megkérdezettek alig 21 százaléka mondta az ellenkezőjét, a többiek nem tudtak konkrét választ adni. a neves intézet vezetője elmondta azt is, hogy a szlovákiai magyarok között az országos átlaghoz képest több a pesszimista.
– Nem szomorkodnak jobban a nemzeti péznem kimúlása miatt, mint a szlovákok, ám az ő természetes aggodalmaikat nem tompítja a nemzeti büszkeség. A szlovákok nem kis része ugyanis akkora sikernek tartja az euró bevezetését, mintha a jégkorong-válogatott világbajnokságot nyert volna. A szlovákiai magyarok nem lelkendeznek ennyire – tájékoztatott Pavol Haulik, aki hozzátette: jóval borulátóbb választ adtak arra a kérdésre, vajon a polgárok saját életükben miként érzékelik majd az uniós pénznem bevezetését.
A megkérdezetteknek csaknem a fele (48,4 százalék) azt feltételezi, hogy pénznem váltása a gyalogpolgárok mindennapjaira inkább kedvezőtlen hatással lesz. Az igazgató szerint hasonló különbségek mutatkoztak az eurózónába belépett országokban is, ahol a lakosság fokozatosan győződött meg ennek a lépésnek az előnyeiről, habár az árdrágulással és inflációval is szembesültek, különösen Szlovéniában.
– A széles körű társadalmi összefogásnak, a megelőző intézkedéseknek, főleg a jó állapotban levő gazdaságunknak köszönhetően reális az esélyünk arra, hogy Szlovákia lehet az első olyan ország, ahol az euró bevezetése nem lódítja meg sem az árakat sem az inflációt. A gazdasági növekedés az ideihez képest lelassul, de a várt 4-5 százalékos gyarapodás révén jövőre is a legjobbak között lehetünk Európában – válaszolta a tamáskodóknak Robert Fico.
nol.hu
