A könyv az örömről szól és a feltétlen szeretetről. Azok mozgatnak napot s minden csillagot. Hiányzik ma a szeretet. Az olvasó issza az író minden betűjét. Kíváncsivá tesz, hogy tanítható-e vagy tanulható-e a szeretet?
Mit tehetünk azért, hogy szeressük egymást, hogy melegebb legyen a Föld, mit tehetünk azért, hogy megtanuljuk magunkat is szeretni. Mert ez az első, a további azután jön. Megtanuljuk meglátni a másik szemében önmagunkat. Miért nem tudjuk elviselni egy-egy embertársunk hibáit? Talán mert a sajátjainkat véljük benne felfedezni? A szeretet, az öröm forrása parancsba adható. Vallásos főparancs. Tegyük szívünkre a kezünket és úgy valljuk be: betartjuk-e? A könyv izgalmas, érdekes, mert kézzel nem fogható és szemmel nem látható dolgokról mesél okosan, tanulságosan. Müller Péter mesél. Szerelemről, emberi kapcsolatokról, lélekről, hitről, titkokról. Mély gondolatokat elemez: az öröm forrását láttatja. Az olvasó az írótól megszokott megrendítő, varázslatos olvasmánnyal gazdagodik.
Felvidék Ma, hk
