A történelmi lőcsei belváros is felkerült az UNESCO Világörökség listájára. A Sevillában tanácskozó bizottság szombat este döntött a felvidéki város világörökségi listájára való felvételéről.
Szlovákiából egyedül Lőcse pályázott a Világörökség listájának felkerülésére. A város polgármestere örül a döntésnek ugyanakkor nyilatkozatában megemlíti, hogy új korlátozások léphetnek életbe az UNESCO és a Műemlékvédelmi Hivatal részéről.
Lőcse azon kevés felvidéki város közé tartozik, amelynek történelmi belvárosa érintetlenül megmaradt az évszázadok folyamán. A város 2006 óta készült az UNESCO Világörökség listájának felkerülésére.

Nevezetességei:
A Szent Jakab-templom az egykori Magyarország egyik legszebb temploma. 1245-ben román stílusban kezdték építeni. Közel 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. Oltárai a középkori faszobrászat legszebb alkotásai közé tartoznak. Főoltára Lőcsei Pál mester alkotása 1502-ből, 18,62 m magasságával a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben és 1599-ben leégett, az előbbi tűzben tornya is ledőlt. Mai tornya 1858-ban épült. 1626-ban a protestánsok készíttették orgonáját. A 16. és 17. században a kápolnákra emeleteket húztak. A 19. század első felében teteje égett le, 1849-ben fedték be, tornyát a 19. század végén kijavították. Eredeti freskóit a 19. század második felében Storno Ferenc restaurálta. A Thurzó-kápolnában a Thurzók síremlékei sorakoznak. Itt temették el Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen gyermekét is.

A régi városháza a 15. században épült gótikus stílusban, 1550-ben leégett, 1615-ben mai árkádos formájában építették át. Végleges formáját 1893 és 1895 között Schulek Frigyes tervei alapján nyerte el. Ma a Szepesi Múzeum működik benne. Harangtornya 1651-ben épült.

A mai városháza 1922-ig vármegyeháza volt, 1815 és 1831 között épített kétemeletes klasszicista épület.

A Breuer-nyomda épületében nyomtatták 1633-tól a híres Lőcsei Kalendáriumot.

A minorita Szentlélek-templom és -kolostor 1751-ben épült barokk stílusban. A régi kolostor épületeit a 15. században részben a városfalba építették be, 1671 után barokk stílusban építették át, egyik épületszárnyának helyén épült fel 1913–15-ben a gimnázium épülete.

Szűz Mária templomát a ferencesek építették a 14. század elején, majd a jezsuitáké lett. 1671-ben belsejét megújították.

Evangélikus temploma 1825 és 1837 között épült klasszicista stílusban.

Szlovákia világörökségi helyszínei: A Kárpátok ősbükkösei, A szlovákiai Kárpátok fatemplomai, Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, Bártfa, Garamszegi evangélikus templom, Krasznahorkai-barlang, Késmárki evangélikus templom, Selmecbánya, Szepesi vár, Vlkolinec

A Világörökség Bizottsága Sevillában ülésezik, ahol éves tanácskozása kedden ér majd véget. Összesen 27 természeti vagy kulturális helyszín verseng azért, hogy felkerüljön a világörökségek listájára.

A bizottság pénteken nyolc jelölést fogadott el, így listára került a Watt-tenger, a Föld legnagyobb összefüggő árapálysíksága és az észak-olaszországi Dolomitok, a buddhista templomairól ismert kínai Vutaj hegy, a Zöld-Foki Köztársaság fővárosának, Praiának a történelmi városrésze, a Cidade Velha, a Burkina Faso-i Loropéni romok, az iráni Sustar történelmi hidraulikus vízrendszere, a dél-koreai Joseon-dinasztia királyi sírjai. A tanácskozás csütörtöki ülésén törölték az Elba-folyóvölgy drezdai szakaszát a kulturális világörökségek listájáról, mert a barokk belváros látképét hamarosan egy négysávos, 635 méteres híd fogja zavarni.

Felvidék Ma, atos