Július 5-e Szlovákiában a 9. században élt hittérítő testvérek, Cirill és Metód napja. A Nagymorva Birodalomban is terjesztették a keresztény hitet. 863-ban érkeztek Rastislav fejedelem udvarába. Szlovákiában a központi ünnepségeket ma 17 órától tartják Dévényben (Pozsony).

A Wikipédia a következő tájékoztatást nyújtja Cirillről és Metódról.

Szent Cirill (Thesszalonika, 827 – Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére.
Konstantin (a Cirill nevet nemsokkal halála előtt vette fel) tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett.
A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja 851-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta.
860-ban mindkét testvér császári utasításra a kazárok földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt Kerszonban felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait.
Rastislav morva fejedelem szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rastislav udvarába, ahol a szláv nyelvű liturgia bevezetése mellett, iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a glagolita ábécé megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt.
Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a latin, héber és a görög nyelvű liturgiát fogadták el. II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.
Rómában Konstantin szerzetes lett, s felvette a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett és 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kelemen templomban temették el.
II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította. Ünnepnapjuk február 14.

Szent Metód, névváltozatok: Method, Methodiosz, Methodius, Metodij, Mefogyij (Thesszaloniké, 815 körül – Velehrad, 885. április 6.) görög szerzetes, hittérítő
Öccsével, Szent Cirill-lel együtt a szláv írásbeliség megteremtője. Már egészen fiatalon egy szlávok lakta terület elöljárója lett, majd a kisázsiai Olümposz egyik kolostorába vonult. 860-körül Cirillel együtt részt vett a kazár-misszióban. Hazatérte után a Polükhronion-kolostor főapátja lett. Amikor 862-ben Rastislav morva fejedelem Bizánctól kért hittérítőket, III. Mihály bizánci császár őt és testvérét, Cirillt bízta meg a feladattal. 863-ban érkeztek meg a fejedelem velehradi udvarába, ahol mintegy negyven hónapon át működtek. Ezután Kocel pannóniai fejedelem (861-876) udvarába mentek, ahol egy év alatt ötven szerzetest tanítottak meg a szláv ábécére és a szláv liturgiára. A római pápa eretnekséggel vádolta meg őket, ezért 867-ben Rómába utaztak, s tisztázták magukat a vádak alól. II. Adorján pápa írásban engedélyezte nekik a szláv liturgiát, illetve a szláv könyvek terjesztését. Cirill Rómában meghalt, Metód mint a szláv fejedelmekhez küldött pápai legátus tért vissza Pannóniába. Feltehetőleg Kocel kérésére 870-ban a pápa a 6. század óta betöltetlen sirmiumi székhellyel püspökké szentelte. Miután Rastislav megbukott (870), a bajor püspökök a pápa tudta nélkül börtönbe vetették, s csak két és fél év után, VIII. János pápa parancsára engedték szabadon. 873-tól mint érsek, ismét Moráviában élt. 880-ban ismét meglátogatta a pápát, 882-ben pedig Bizáncba utazott, ahonnan 884 közepén tért vissza Moráviába. A Metód-legenda szerint a Duna vidékén találkozott a magyar „királlyal” is. Halálos ágyán Gorazdot választotta utódjául, tanítványai székesegyházában temették el. Szent Metód fordította szláv nyelvre a Biblia nagy részét, Ióannész Szkholasztikosz Nomokánon-át (egyházi jogszabályok gyűjteménye), valamint egy paterikont. Költői működésének emléke még Szaloniki Szent Demeter emlékére írott kánonja.

Wikipédia, Felvidék Ma