László Béla professzor, a Közép-európai Tanulmányok Karának (KETK) egyik alapítója és volt dékánja úgy véli, hogy a nyitrai magyar pedagógusképzés a szlovákiai magyar közösségnek alapvető pillére. Beszélgetés a nyitrai magyar nyelvű felsőoktatás kezdeteiről.

Mikortól beszélhetünk Nyitrán magyar nyelvű felsőoktatásról?
Lényegében 1960-tól. Ekkor nyílt meg az első évfolyam. A pedagógusképzés ekkor zajló átszervezése során az egy évvel korábban, még Pozsonyban indult évfolyamot is áthelyezték Nyitrára. Így két évfolyammal indult a nyitrai oktatás. Ezek nagyon nagy létszámú osztályok voltak, hiszen az egyre gyarapodó magyar tannyelvű iskoláknak pedagógusokra volt szükségük.

A magyar pedagógusképzésnek a kezdetekben még nem volt önálló intézményes formája. Milyen módon zajlott a képzés?
A magyar tanító- és tanárképzés egy, a szlovákkal egyenrangú tagozatba szerveződött. Természetesen a szlovák tagozat nagyobb volt, de a magyar tagozatot egyenrangúnak tekintették vele. A diákok és a tanárok is magyar tagozatra voltak felvéve. Ez a rendszer kezdetben nagyon jól működött. A szigorú felvételit sikeresen teljesítő diákok közül a lehető legtöbbet fel tudtuk venni. Az új intézménybe megfelelően képesített oktatókat alkalmaztak. A kezdeti gyors fejlődés eredményeképpen az intézmény teljes mértékben el tudta látni magyar pedagógusokkal a szlovákiai magyar iskolákat.

Mikor fogalmazódott meg először egy önálló nyitrai magyar kar létrehozásának gondolata?
Ezt egyértelműen nem lehet megállapítani, de a magyar tagozat önállóságának gondolata már a hatvanas évek elején megfogalmazódott, hiszen az ekkor indult szlovák és magyar tagozat a gyakorlatban mégsem volt egyenrangú. A magyar tagozatnak csak egy dékánhelyettes képviselője volt a vezetőségben, nem voltak külön tanszékei, a meglévő tanszékek keretein belül volt magyar oktatás. Ez egy asszimetrikus modell volt. A legfőbb hiányossága az volt, hogy a magyar pedagógusoknak és a közösségnek nem volt önrendelkezése. Ennek okán már 1964-ben voltak kezdeményezések úgy, mint pl. aláírásgyűjtések a magyar tagozat nagyobb önállósága érdekében. Az 1968-as események következményeképpen ezek a kezdeményezések anullálódtak.

A KETK 2003-ban alakult meg, ám még előtte volt egy kísérlet a magyar felsőoktatás önállósítására. Miért nem járt sikerrel a kezdeményezés?
Az úgynevezett konszolidáció időszakában, tehát a hetvenes évek elejétől egészen 1989-ig az ilyen önállóságról szó sem lehetett. A rendszerváltást követően felmerült az akkor még egy karú főiskolai intézmény több karra történő szétosztásának gondolata. Ennek során a magyar pedagógusképzést önálló kar biztosította volna. A gondolatot széles körben támogatták a szlovák és a magyar oktatók is.

Bővebben, milyen okokból kifolyólag?
A rendszerváltás után azonnal, 1990-ben bevezetésre került az akkreditáció, ehhez kötötték a karok létrehozásának a lehetőségét. Az akkreditációra benyújtott anyagból a szlovák kollégák kihagyták a magyar kart, félve a nacionalizmus hullámától, amely ezekben az években kapott lángra. Az akkor még főiskolai státuszú intézmény rektora, Jozef Pastier lényegében megígérte, hogy amennyiben jóváhagyják az egyetemmé alakulást, ő létrehozza az önálló magyar kart. 1990-ben sajnos nem kapta meg az egyetemi státuszt. Később aztán a karokra osztódás során mi is önálló karként definiáltuk a magyar pedagógusképzést. Létrehoztuk az akadémiai közösségünket, szenátust is választottunk, lényegében minden készen állt ahhoz, hogy létrejöjjön a kar. Ennek elszabotálója az akkori rektor volt, hiszen nem jelölte ki hivatalosan az akadémiai közösséget. Később pedig a Mečiar-korszak alatt ugyancsak lehetetlenné vált az önállósodás.

2003-ban végülis elkezdte működését a KETK. Mi állt ennek a hátterében?
Az újabb hullám, mely egy magyar kar alapítását célozta, a 90-es évek második felében indult meg, amikor a rendszerváltás után újra kiépült a magyar pedagógusképzés, ám ekkor a Mečiar-kormány alatt a nyitrai magyar felsőoktatás léte veszélybe került. Ennek láttán a tanárok és a diákok is kezdeményezően léptek fel, saját kezünkbe kellett vennünk a sorsunkat, hiszen az egyetem nagyobb részén nem írták ki a magyar nyelvű képzést. Ugyanakkor a magyar pedagógushiány jelentősnek mutatkozott. A magyarellenes közhangulat megszűnésekor úgy gondoltuk, hogy elérkezett a megfelelő pillanat a magyar kar megalapítására.

Mit tart a KETK legnagyobb sikerének?
A KETK legnagyobb sikere, hogy létrejött, hiszen a magyar nyelvű felsőoktatás alapjai hosszútávra szilárdnak tekinthetőek. Emellett olyan tanulmányi programokat tudtunk indítani, amelyek kötődnek a pedagógusképzéshez, és amelyekre a szlovákiai magyar közösség életében meglátásunk szerint szükség van. Olyan szakembereket képezünk, akik a szlovákiai magyar közösség életében fontos pozíciókat is el tudnak látni.

Ön hogy látja, milyen szerepet tölt be a nyitrai pedagógusképzés, és általában a magyar felsőoktatás Szlovákiában?
Ha visszatekintünk a múltra, akkor 1960-tól 2004-ig csak Nyitrán folyt széles körben magyar nyelvű felsőoktatás. Itt alakulhatott ki a szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás bázisa. Innen kerültek ki azok a nem csak pedagógus szakemberek, akik magyar nyelven végezték tanulmányaikat, ezzel is szolgálva annak megmaradását a régiónkban. Nehéz is elképzelni, mi lett volna a szlovákiai magyarsággal, ha Nyitrán nincs magyar felsőoktatás. A szlovákiai magyar értelmiség nagy része Nyitrán végzett, a magyar pedagógusok 60%-a.

Felvidék Ma, (p)


László Béla professzor úr