Robert Fico csalódott, mert nem Szlovákiában, hanem Szlovéniában lesz az Európai Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökség székhelye. De nem csak csalódott, hanem – íme egy újabb epitheton ornans – arcátlan is, jó szlovák politikai-diplomáciai szokáshoz híven.

Mert ugyan mi az, ha nem hetedhét országra szóló pofátlanság, hogy az egyik legnagyobb ámító, hitszegő kér számon másokon adott szót, ígéretet. “Ha valamire kezet adok, akkor annak érvényesnek kell lennie. Ha a magyarok és bolgárok megígérték nekem, hogy a támogatásukat megkapjuk, de azt mégsem adták meg, akkor meg kell kérdezni, mi volt a döntésük oka?” – méltatlankodott a szlovák kormányfő a döntés kapcsán.

Tessék hát megkérdezni, hogy mi is volt e döntés oka. Minthogy a diplomácia egy taszítóan hazug és álszent műfaj, nyilván mosolygós, semmitmondó válaszon kívül aligha kaphat mást. Azt azonban mindenünnen hallani lehet, hogy tán a magyarokhoz fűződő különleges viszony, az európai szellem által áthatott nyelvtörvény, vagy a magyar köztársasági elnököt Komáromban ért baráti fogadtatás (satöbbi, satöbbi, satöbbi…) áll a döntés hátterében.
De ha már a megszegett ígéreteknél tartunk: vajon ki lehetett az a szlovák miniszterelnök (nem nehéz kitalálni, nem volt olyan sok az ország “történelme” során), aki bizonyos nemzetiségi status quo fenntartását ígérte a hatalomra jutásakor? És ki az, aki ezt a nemzetiségi status quo-t – ami persze eleve egy ostoba fogalom, de itt ennyire futja csak – lépten-nyomon felrúgta, megsértette? Ki az, aki az ország valós problémáit elleplezendő folyamatosan a magyar kérdésre tereli a figyelmet és az őslakos magyar közösségbe való rugdosással szerez jópontokat a hozzá hasonló értelmi színvonalon vegetáló plebsznél?

A minimum az, hogy Magyarország a világon semmit nem támogat, amit ennek az agresszív törpeállamnak a kormánya el akar érni. Csakis a teljes kiközösítés lehet a megfelelő válasz az olyan politikára, amely nyilvánvalóan ellentétes a legalapvetőbb emberi tisztességesség, erkölcs és jog normáival. Márpedig Fico politikája éppen ilyen

És végül: az, hogy a Fico által nyújtott kezet egyáltalán még elfogadják, korunk dekadenciáját, erkölcsi nívójának alacsony mivoltát bizonyítják. Régen a Fico-féléket legfeljebb ha kocsihajtónak alkalmazták volna a ma vele kezet rázók elődei. Boldog, régi szép idők…

Szűcs Dániel, Felvidék Ma