Megszavazta Strasbourgban az Európai Parlament az új összetételű Európai Bizottságot, így több, mint három hónappal azután, hogy lejárt az előző bizottság mandátuma, hivatalba léphet az unió új, teljes felhatalmazású végrehajtó testülete. Az új Európai Bizottságban minden EU-tagországot egy személy képvisel. A testület elnöke továbbra is José Manuel Barroso, jobbközép irányzatú portugál politikus. A biztosi testület magyar tagja Andor László, a foglalkoztatási és szociális ügyek tárcájának irányítója, szlovák tagja, Maroš Šefčovič pedig Barroso helyetteseként az EB hivatalát vezeti. A bizottság mandátuma nem mostantól, hanem az előző bizottság mandátumának lejártától számítva öt évre, vagyis 2014. október végéig szól.
A 736 tagú Európai Parlamentben 488-an szavaztak igennel, 137-en nemmel, 72-en pedig tartózkodtak. Az előző összetételű Barroso-bizottságot 2004 novemberében 449 igen, 149 nem szavazattal, 82 tartózkodás mellett választották meg. A képviselők csak a testület egészéről szavazhatnak – az egyes biztosjelöltekről nem -, és az elfogadáshoz egyszerű többségre volt szükség.
Igennel szavaztak a legnagyobb politikai pártcsaládok: a jobbközép néppártiak, a szocialisták és szociáldemokraták, valamint a liberálisok. A néppártból kivált konzervatívok tartózkodtak. A testület ellen szavaztak – teljesen eltérő okokból – a radikális euroszkeptikusok és a több európai szolidaritást szorgalmazó zöldpártiak, miként a szocialistáknál balosabb frakció tagjai is.
Ahhoz, hogy az új Európai Bizottság hivatalba léphessen, a szabályok megkövetelik még, hogy a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács minősített többséggel megerősítse a biztosi testületet. Ezzel kapcsolatban azonban semmilyen kétely nem merült fel, és korábban a tanács döntött úgy, hogy ismét Barroso legyen a bizottsági elnök. A tanácsi megerősítés külön találkozó nélkül, úgynevezett írásbeli eljárással még a nap folyamán megtörténhet, így az új biztosok február 10-én elfoglalhatják hivatalukat.
Az írásbeli eljárás azt jelenti, hogy amennyiben a kormányoknak megerősítés végett megküldött irattal szemben pontosan meghatározott időpontig egyetlen kormány sem emel kifogást, a dokumentumot hivatalosan megerősítettnek tekintik.
A bizottságról történt szavazás előtt a parlament állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament és az Európai Bizottság viszonyát szabályozó intézményközi keret-megállapodásról. A parlament számára az EU legfőbb végrehajtó intézményével való együttműködés szabályainak kijelölése annyira fontos volt, hogy az erről szóló megállapodás létrejöttét előfeltételül szabta az új összetételű Európai Bizottság testületének megszavazásához.
MTI, euractiv, Felvidék Ma
