Sertésinfluenzáról és a védőoltásokról Strasbourgban és Pozsonyban is

Beszélgetés Farkas Iván parlamenti képviselővel, aki részt vett Strasbourgban a sertésinfluenzáról, a H1N1 vírusról és a védőoltások indokoltságáról szóló szakmai vitán.  A téma időszerűségét az adja, hogy a pozsonyi parlamentbe is eljutott az egészségügyi miniszter beszámolója a sertésinfluenza elleni védőoltások alkalmazásáról Szlovákiában.

Ön részt vett Strasbourgban, az Európa Tanács egészségügyi és szociális bizottságának tanácskozásán, amelyen megvitatták a sertésinfluenzát, a H1N1 vírus okozta pánikot és a megelőző védőoltások indokoltságát valamint hatékonyságát.

Parlamenti képviselőként tagja vagyok az Európa Tanács (ET) Parlamenti közgyűlésének (PK) és részt vettem annak utolsó, januári tanácskozásán. A közgyűlés tagjai nem szavazták a közgyűlés napirendjébe, hogy a sürgős vita keretében a sertésinfluenzáról valamint a védőoltásokról szóló jelentést vitassa meg a testület. Azonban másnap, január 26-án a német szakorvos Wolfgang Wodarg, az ET korábbi képviselője kezdeményezésére az ET egészségügyi és szociális bizottsága egy nyilvános vita keretében, óriási mediális érdeklődés közepette megvitatta a sertésinfluenzáról szóló jelentést. Ezen a fórumon talán elsőként zajlott le a világon komoly szakmai vita a védőoltások támogatói és ellenzői között, a szakma, az elmélet és a gyakorlat csúcsképviselőinek részvételével. Az ET egy másik bizottságának vagyok tagja, de a téma súlyosságára való tekintettel meghallgattam a vitát. (Szlovákiából hárman vettünk részt a bizottság tanácskozásán).

Az elején hadd szögezzem le, hogy senkit sem szeretnék befolyásolni döntésében, hogy beoltassa-e magát a sertésinfluenza ellen vagy sem. Egyébként sem vagyok orvos, csupán a szakmai vita légkörét és lényegét szeretném tolmácsolni a kedves olvasóknak. Érdekes, hogy a strasbourgi vitát követően e témával a szlovákiai sajtó igencsak szőrmentén foglalkozott, csupán a kormányfő néhány napja megfogalmazott határozott kritikáját követően jött meg a téma sajtóvisszhangja. Valóban parázs vita zajlott le Strasbourgban a védőoltások, vakcinák indokoltságáról, mellékhatásairól és arról, hogy a kezdetleges pánikhangulat ellenére vajon miért olyan kevesen oltatták be magukat.

Kik vettek részt a szakmai vitában ?

Az egyik oldalon Dr. Keiji Fukuda, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) a sertésinfluenza világjárvány megfékezésére kinevezett vezető szakértője valamint Dr. Luc Hessel, a Oltóanyaggyártók Európai Szövetségének megbízottja, a Sanofi Pateur MSD gyógyszergyártó vállalat igazgatója. A védőoltások ellenzőinek oldalán az ET elé beterjesztett javaslat kezdeményezője, Dr. Wolfgang Wodarg epidemológus szakorvos, tavaly novemberig a Bundestag képviselője, az ET korábbi képviselője, az ET egészségügyi albizottságának korábbi elnöke, valamint Dr. Ulrich Keil, aki egyetemi orvosprofesszor a Münszteri Egyetemen, több Egyesült Államok-beli egyetem vendégprofesszora, a WHO szakértője.

Miről szól Dr.Wolfgang Wodarg ET elé beterjesztett javaslata ?

Szerinte a gyógyszergyártó vállalatok az általuk levédett sertésinfluenza elleni oltóanyagok terjesztése céljából befolyásolhatták a közegészségügyért felelős tudósokat és szakértőket, hogy világszerte riasszák a kormányokat. Nem zárható ki, hogy ezzel elpazarolták az egészségügy más területeire szánt tartalékokat és indokolatlanul veszélyeztettek több millió egészséges embert az elégtelenül bevizsgált vakcina ismeretlen mellékhatásaival. A madárinfluenza kampány (2005-06) a sertésinfluenza kampánnyal együtt nem csupán a beoltott embereknek, hanem közegészségügyi költségvetéseknek okozott komoly érvágást, csorbát ejtett számos nemzetközi egészségügyi ügynökség hitelességén is. Az aggasztó világjárvány (pandémia) meghatározása nem szabad, hogy többé a gyógyszergyártók befolyása alá kerüljön. Az ET tagországai követeljék a következmények kivizsgálását úgy nemzeti mint európai szinten. A beadványt 14 ET képviselő írta alá.

Hogyan jellemezték a kialakult helyzetet a német orvosok ?

Elsősorban mint szakorvosok, az elmúlt hónapok és évek folyamán összegyűjtött gyakorlati tapasztalataik alapján szólaltak meg. Lássuk a tényeket :
sem a WHO, de még a Nemzeti Pandémiai Szakbizottságok és a kormányok sem értesítették az általános nyilvánosságot, hogy a H1N1 vírus nem egy új vírus, mivel ismert számukra évtizedek óta. Amerikába az 1970-es években a Vietnamban szolgáló katonák által lett behozva mint ún. ázsiai sertésinfluenza. 1976-ban ütötte fel a fejét mint a philadelfiai legionárius betegség (bakteriális, nem vírusos betegség), és Gerald Ford elnök kezdeményezésére elindult az oltókampány, így 40 millió amerikai polgár lett beoltva mivel a járványbetegségekre szakosodott szakembereket meggyőzték, hogy a H1N1hasonló a spanyol influenza vírushoz amely 1918 őszén milliók halálát követelte. A H1N1 oltókampányt hirtelen leállították amikor kiderült, hogy a vírus csupán enyhe fertőzést okoz minden szövődmény nélkül s csupán 500 fertőzöttről és egy halálesetről jött jelentés, miközben az oltóanyag mellékhatása több idegrendszeri betegséget idézett elő, például a Guillan-Barre-Szindrómát. Ez a történet 2009. április 27-én ismét megjelent a Washington Post hasábjain.
Napjainkban a H1N1 járvány hasonlóan gyenge fejlődése jelent meg világszerte. 2009 áprilisában jelentek meg az első hírek, miszerint Mexikóvárosban hihetetlen gyorsasággal terjed a sertésinfluenza. Csupán 1000 eset jelentésénél már a „pandémia” szó került használatba tudós körökben, miközben 11 halálesetről számoltak be (kezdetben magasabb elhalálozási aránnyal sokkolták a közvéleményt, ami később megalapozatlannak bizonyult.). Dr. Wodarg Flensberg városában figyelte a fejleményeket, a város lakosainak száma 100 ezer fő. Az adatok, a szezonális influenza és a sertésinfluenza adatainak összehasonlításából semmi sem következtetett világjárványra. Azonban komoly mellékhatásokat regisztráltak, ezek gyakorisága feltűnően erőteljesebb volt, mint más oltóanyagok esetében. Németországban évente 10.000 halálesetet követel a szezonális influenza, amely áldozatait főleg az idősebb és gyenge emberek közt szedi. Ellenkezőleg nagyon kevés haláleset köthető a sertésinfluenzához (H1N1 pandémia). Németországban csupán 189 haláleset. Az idősebb emberek ellenállók a H1N1 vírussal szemben, mivel ma szinte nem is észleltek H1N1 fertőzést ennél a korosztálynál. Ez a tény bizonyítéka annak, hogy az idősebb emberek a múltban már kapcsolatban lehettek a H1N1 vírussal vagy az oltóanyagokkal, melyek tartalmazták a H1N1 vírus antigénjét. A 60 év felettiek nehezen fertőződnek meg influenzával. Jól ismert tény, hogy az új influenza nagyrészt a fiatalokat sújtja. Nem meglepő tehát a fiatal fertőzöttek relatív magas száma.
A betegségek kontrollközpontja és a Stockholmban székelő betegségek európai kontrollközpontja által összeállított ellentmondásos mexikói adatok és a gyenge és nem meggyőző tények ellenére a WHO főigazgatója Dr. Margret Chan 2009. júniusában bejelentette, hogy a WHO növelte az influenza pandémia veszélyét 5-ről 6-os fokozatra, így a globális influenza padémiát jelentett. A megkötött szerződések tehát érvénybe léptek. A gyógyszergyártó vállalatok már várták a bejelentést, amely az influenza elterjedésének igencsak enyhe szintjénél történt. Ez azért volt lehetséges, mert a pandémia szintjeinek új meghatározása éppen akkor lett elfogadva. Dr. Krause, a Berlini Robert Koch intézettől igazolta, hogy a pandémia kifejezés definícióját tavaly a WHO módosította. A régi feltételek ugyanis nem vonatkoztak arra az influenzára, amelyet tavaly fedeztek fel. Ezért a jelenlegi pandémiát csak a meghatározás módosításával lehetett kijelenteni valamint a kijelentésre vonatkozó küszöb csökkentésével. Az új meghatározásban a betegség súlyossága nem feltétele a pandémia kijelentésére. Közben Kína, Nagy-Britannia, Japán és még néhány ország sürgősen kérte a WHO-t, hogy ne használja a „pandémia” kifejezést és „legyen nagyon óvatos a sertésinfluenza pandémia hírének terjesztésével, mert az világméretű pánikot és zavargást okozhat.” Kizárólag e változás tette lehetővé egy relatív enyhe influenza transzformációját pandémiára, a kellő tervek megvalósítását, és tette lehetővé a gyógyszergyártó vállalatoknak a szerződések készpénzre váltását szerte a világban. Emberek, gyermekek milliói voltak beoltva valós ok nélkül.
Németországban az egészségügyi minisztérium valamint az illetékes minisztériumok 16 EU-tagállamból 50 millió adag oltóanyagot rendeltek és milliók oltására számítottak. Érdekes módon a kötelező érvényű szerződések az egyik európai oltóanyaggyártóval már 2007-ben alá voltak írva, miután az új pandémia modell vakcináját engedélyezték.

Mivel érvelnek a német orvosok?

A német orvosok szerint az utóbbi években tanúi vagyunk félelemkeltő kampányoknak, kezdve 2002/03-ban a SARS-al (súlyos légzési betegség), 2005/06-ban a madárinfluenzával folytatva, napjainkban pedig a sertésinfluenza pandémiával élünk. A H1N1 vírus halálos kimenetelűvé válása sosem volt igazolva epidemiológiai adatokkal. A madárinfluenza világszerte 467 egyént fertőzött meg, ezek közül 282 halálos áldozatot követelt. Tudni kell, hogy a madárinfluenza kizárólag azokra terjedt át, akik szoros kapcsolatban voltak a fertőzött állattal, ezért maradt regionálisan állatfüggő. Németországban például egyetlenegy halálos esetről sem tudnak sem a SARS, sem a madárinfluenza következményeként. Egyetlen egy az említett pandémia előrejelzések közül sem bizonyosodott be. Legfőbb ideje újraértékelni a közegészségügyi stratégiákat és feltenni a kérdést, mi segít valójában csökkenteni az emberiség betegségi és elhalálozási rátáit.
Szerintük a WHO egy értelmetlen akciót vállalt fel, amely a mai napig nem volt igazolva semmilyen tudományos ténnyel, eljátszotta az emberek bizalmát. Ezért javasolta Dr.Wodarg, hogy tanulmányozzák e témát az Európa Tanács szerveiben hogy kiderítsék, miért vállalhatott fel a WHO ilyen veszélyes dolgot, tudósok és országok kormányai részéről érkező minden figyelmeztetés és tiltakozás ellenére. Ugyanígy cselekedett a SARS, madárinfluenza valamint a sertésinfluenza kapcsán.
A fő kiderítendő kérdések a következők : Miért történhetett ez meg, és ki áll az ügy mögött? Mi alkotja a gerincét ennek a közösségi-egyéni partnerségnek amely tíz éve jött létre, mi a feladata a vállalkozásoknak, ki vállal szerepet a döntéshozás folyamataiban és ki vállalja a felelősséget?

Hogyan érvelt a WHO szakértője és az oltóanyaggyártók szövetségének képviselője ?

Dr. Fukuda a WHO-t képviselve beszélt arról, hogy a WHO valósítja meg a globális egészségügyi politikát és biztosítja az országok megfelelő ellátását. A WHO 1999-ben mutatta be első tervét a pandémiára való felkészültségről, két évvel a SARS megjelenését követően. Ez a dokumentum olyan törekvés része volt, amely az emberiséget súlyos világjárványoktól volt hivatott megvédeni, mint amilyenek 2005-ben és 2009-ben megjelentek.
Megemlítette egészen 1946-tól a WHO lépéseit a járványok megelőzését illetően.
Ami a sertésinfluenzát illeti, 2009. áprilisában érkeztek az első nyugtalanító hírek Mexikóvárosból, majd 2009.június 11-én minősítette a járványt pandémiának. Jellemezte a Nemzetközi Egészségügyi Szabályozást és a Készültségi Bizottságot. Majd végül határozottan cáfolta a gyógyszeripar befolyását a WHO döntéseire. Elutasította a pandémia hiteltelenné címkézését a közelmúltban, a tudomány eredményeinek ignorálását és 14.000 ember halálának lekicsinylését.
Dr. Hessel az Európai Oltóanyag-gyártók Szövetségének megbízásából elutasította a vádakat, melyek az előállítók egészségügyi illetékesekkel történő kapcsolatát illeti a 2009-es pandémia elleni harcban. Részletesen elutasította a vádakat, amelyek döntéshozók befolyásolásáról, az indokolatlan nyereséghalmozásról és a veszélyes oltóanyag terjesztéséről szóltak. Kifejtette, hogy a vakcinák megbízhatóan voltak kifejlesztve, bevizsgálva majd biztonságosan felhasználva több millió európai polgár számára. A történelem folyamán először voltak a vakcinák hozzáférhetőek röviddel a pandémia kitörését követően. Ez nem azt jelenti, hogy elégtelenül voltak bevizsgálva. Magáncégek 160 millió dózis vakcinát ajándékoztak a WHO-nak a fejlődő országok számára.

Néhány napja a kormányfő is megfogalmazta határozott kritikáját, amely erős sajtóvisszhangot váltott ki…

Megtehette, hiszen a strasbourgi vitán részt vett a SMER egyik parlamenti képviselője is, aki igencsak elcsodálkozott az új, addig nem publikált információkon és bizonyosan tájékoztatta a kormányfőt az elhangzott beszámolókról és a vita lefolyásáról.

A kormányfő kifejtette, hogy nem oltatta be magát és nem is tervezi. Ön beoltatta magát ?

Nem. Azonban nem szeretnék ezzel senkit sem döntésében befolyásolni. Az Európai Unió tagországai közül Szlovákia az utolsók között rendelt a vakcinákból s talán nem véletlen, hogy a rizikós csoport, az orvosok és egészségügyi dolgozók alig 10 %-a oltatta be magát. Rengeteg vakcina fekszik raktáron, mivel a világjárvány és vele a pánik is lassan elcsitul, feltehetőleg a készletek nem lesznek felhasználva.

Köszönjük a tájékoztatást