A „Felvidék Ma“ oldalon megjelent egy cikk, hogy “Nem sikerült a DAC temetése”, benne az YBKings csoportot támadó rész, hogy a szórólapokat az YBKings készítette. Az idézett oldalon megjelenített szórólapokat nem az YBKings készítette!
Egyedül a plakátot készítettük mi, amit vállalunk és vállalni is fogunk, mivel, csak a dunaszerdahelyi polgármester szavait idézzük vele, mert szerinte a DAC-ban minden rendben van. Szerintünk pedig semmi sincs rendben.
De maradjunk az idézett röplapnál. Szerintünk egyelőre semmi sem változott a DAC-nál az által, hogy nem esett ki a Corgoň-ligából. Ugyanazok vezetik a DAC-ot, akik a DAC és a régió hírnevét folyamatosan a sárba tapossák. Ugyanazok vezetik a DAC-ot, akik a DAC B csapatát két év alatt, két osztállyal lejjebb süllyesztették. Ugyanazok vezetik a csapatot, akik a saját nevelésű játékosait levegőnek sem veszik. Ugyanazok vezetik a DAC-ot, akik a saját szurkolóikat fenyegetik folyamatosan, és a negatív elemzéseket még hosszasan lehetne sorolni. Pozitívat sajnos nem tudok említeni.
Ugyanazok védik vehemensen a DAC-ot, akik eladták ezeknek a perspektíva nélküli kvázi focigyárosoknak. Ugyanazok botránkoznak meg az ilyesféle röplapok és plakátok tartalmán, akik felelősek a DAC mélyrepüléséért, mert ugye köztudott, hogy az MKP szárnyai alatt lévő akkori és mostani vezetők kezéhez tapad az ominózus szerződés a DAC eladásával kapcsolatban, ami köztudott, hogy mindenki számára előnyös volt, csak a város számára nem.
Visszatérve a kérdéses cikkhez még talán annyit, hogy a kedves cikkíró olyankor miért nem ír és kritizál ilyen vehemeciával, mikor egy másik szurkolói csoport olyan óriás plakátot húz ki a mérkőzésen, hogy idézem “Bugár Vojtech, te most kinek szurkolsz”? Kedves cikkíró, arról miért nem ír ilyen vehemeciával, mikor a szurkolók a DAC vezetőit éltették érdemük szerint? Ezt nem lehet leírni, mert ciki lenne a város vezetésének, ugye????.
Így zárszóként még szeretném megkérdezni: annak ellenére, hogy az YBKings-nek semmi köze ezeknek a röplapoknak a gyártásához, kiterveléséhez, megfogalmazásához, mi nem igaz abban az ominózus röplapban? A DAC temetése nem 2010 májusában, hanem 2008 novemberében kezdődött, köszönhetően a röplapokon felsorolt személyeknek és érdekeinek. A feltámadás pedig még látószögben sincs, mert a Corgoň-ligában való bennmaradás, ezzel a vezetőséggel felér egy tetszhalott állapottal. Én mint keresztény hívő, hiszek a feltámadásban, de abban nem hiszek, hogy ezzel a vezetőséggel ez bekövetkezhet.

A YBKings vezetősége

Ami igaz, az igaz: Nem volt temetés!

Karaffa Attilának hívnak és a Felvidék Ma szerkesztője vagyok, mellékesen DAC szurkoló. Ezúton szeretnék reagálni a „Nem sikerült a DAC temetése” című cikkre érkezett olvasói véleményre.

A Yellow Blue Kings vezetősége megállapítja írásában, hogy a fent említett írásban támadom őket és valótlanságokat állítok. A már említett cikkben így fogalmazok: „Több forrás is megerősítette, hogy minden bizonnyal a negyedik szurkolói csoport, a Yellow Blue Kings szerette volna ezzel felhívni a figyelmet munkásságukra, bár aláírva nincsenek a gyászkeretes röplapok.” Amennyiben értelmezték volna a szöveget, megállapíthatták volna, hogy szó sem esik benne támadásról, csupán egy megállapításról van szó, amelyet többen is megerősítettek a helyszínen.
Mindenki szívügye a DAC! Függetlenül attól milyen szurkolói csoporthoz tartozik vagy éppenséggel nem tagja egyik csoportnak sem. Mindenki máshogy éli meg a kedvenc csapatával való történéseket. Legyen szó éppen örömről vagy kudarcról.
Az elkeseredettség sajnos uralkodóvá vált az utóbbi időkben a szurkolók között, ezzel nem vagyok másképp én sem. Viszont reménykedni és bízni mindig kell és nem szabad feladni a harcot, amíg az utolsó kis gyertyaláng is pislákol.
Nem minden esetben tudjuk éltetni kedvenc csapatunkat és bosszúsak vagyunk a kudarcok felett, hiszen másként is alakulhattak volna bizonyos mérkőzések. De sajnos valahol el kell fogadnunk, hogy ez van, ennyire képesek. Hogy mit tudunk tenni érte?
Megüthet a guta minket és rágódhatunk az eredményen. Kibeszélhetjük dühünket és helyt adhatunk nemtetszésünknek. Vagy éppenséggel nem megyünk ki a legközelebbi mérkőzésre és találunk más elfoglaltságot.
Az építő kritika mindkét félnek érdeke és csak meríthet belőle. A folytonos támadás azonban nem segít egyik félen sem.
Bízom benne, hogy a jövőben továbbra is szurkolhatunk kedvenc csapatunknak, függetlenül attól, hogy éppen tagjai vagyunk-e valamelyik szurkolói csoportnak!
A témát lezártnak tekintem, különböző részletekbe sem tisztem, sem kedvem nincs belemenni.
Az aláírásomat pedig pótolom, nem szokásom névtelenségbe burkolózni – ez egyébként előző cikkeimnél visszaellenőrizhető.

Üdvözlettel:

Karaffa Attila

Felvidék Ma