Az MKP rendkívüli országos kongresszusán elhangzott beszédemet Andruskó Imre, a komáromi járási szervezet elnöke nemrég az egyetlen szlovákiai magyar napilapban „Öt variációval állt elő az MKP komáromi elnöksége“című cikkében alaposan félremagyarázta, az országos kongresszuson történteket pedig nem a valóságnak megfelelően tüntette fel. Erre a cikkre szeretnék röviden, pár gondolatban reagálni – legalább itt, a Felvidék Mán, minthogy ezt az írásomat a napilap figyelmen kívül hagyta, nem közölte. Az „Öt variációval állt elő az MKP komáromi elnöksége“ cím alatt megjelent (2010. 7. 14-én) írásban olyan csúsztatások, féligazságok és állítások jelentek meg, amelyek módosításra szorulnak. Személyes érintettség okán, kénytelen vagyok szólni.
Álláspontom szerint Andruskó Imre mandátumát nem én, vagy bárki más kérdőjelezte meg az elmúlt idők folyamán, hanem saját tettei és szavai. A megyei választások előtt az MKP jelöltjeit Trabanthoz, míg a Most jelöltjeit Mercedeshez hasonlította, az MKP-s jelöltek ellen nyilatkozott, állította, hogy rossz a megyei lista, igazoltan fizetett hirdetésben kampányolt a Most jelöltje mellett. Az MKP alapszabálya szerint automatikusan megszűnt a párttagsága, hiszen nyilvánosan más párt jelöltjét támogatta. Ennek ellenére az MKP vezetősége lehetővé tette indulását az MKP parlamenti képviselői listáján, sőt, a járási sorrendet felborítva ott a 35. helyre tette, holott a járási konferencia sokkal hátrább sorolta. Mindezt egyértelműen az alapszabályt megsértve.
Az igazsághoz hozzá tartozik az is, hogy az országos kongresszuson a már általa
említett 3 személyen kívül az elnökségi tagsági jelölésről lemondott a komáromi jelöltek közül Bölcs József és Szabó Olga is, de őket Andruskó elfelejtette megemlíteni azt a hamis látszatot keltve, mintha a lemondáson múlt volna az országos elnökségbe való bekerülése. A leírtak szerint tehát a komáromi küldöttek közül senki sem volt, aki Andruskó bejutását az országos elnökségbe veszélyeztette volna. Azaz mégis: a közöny. A komáromi járási küldöttek egy része már a szavazáson sem vett részt. Andruskó helyében mások vádolása helyett azon gondolkodnék el inkább, miért nem volt az ő országos elnökségi tagsága annyira fontos a komáromi küldötteknek, hogy részt vegyenek a szavazáson, miért nem kapta meg a bizalmat a helyi szervezet elnökeként sem, és mennyire van összhangban a komáromi MKP-tagok akaratával az a több helyen elmondott véleménye, hogy az MKP-nak és a Most-nak együtt kell működnie a helyhatósági választásokon Komáromban.
Igaz, a parlamenti választási kampány előtt egyezség született a korrekt kampányról, de arról nem, hogy minden szemetet a szőnyeg alá söprünk a továbbiakban is, a hiányosságokról és a hibákról hallgatunk azok megoldása nélkül.
Én személy szerint is nehezményezem és meglehetősen furcsának találom, hogy a Komáromi járás, mint az egyik legnagyobb magyar szavazóbázissal rendelkező térség , nem képviselteti magát az országos elnökségben, de erről álláspontom szerint éppen Andruskó Imre tehet, hiszen az általa vezett komáromi alapszervezet már évek óta gyakorlatilag működésképtelen, még új tagok felvételére sem képes. Vezetői képességeiről ez, úgy vélem, sokat elárul.
Tény, hogy az új országos elnökség nehéz örökséget vett át: Hammerlik Richárd és Andruskó Imre lezáratlan ügyét. Abból, ahogyan azokat kezeli, következtetni lehet arra, hogyan fogja megoldani az igazi gondokat: a felvidéki magyarság létét, megmaradását veszélyeztető problémákat és boldogulásának égető kérdéseit.

Szabó Olga, Felvidék Ma