Öllös László politológus, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke szeptember 8-án Budapesten a Rákóczi Klub vendége volt . A Rákóczi Szövetség budapesti klubja Martényi Árpád vezetésével több mint tíz éve tart rendszeres beszélgetéseket Budapesten, a Magyarok Házában.

A klubestek hallgatóságát azok a felvidéki származású érdeklődők teszik ki, akik a Rákóczi Szövetség alapításától bekapcsolódnak a szervezet munkájába, mert felvidéki gyökereik miatt is érdeklődnek a szlovákiai események iránt.
A 2010 őszi első találkozó vendége Öllös László volt. A közismert felvidéki magyar politológus úgy látja, hogy a szlovákiai magyar pártokat lekötik a belső csatározások, amelyek hátráltatják az együttműködést a magyar kormánnyal. A kisebbségi helyzet javításához mindenképpen szükség van a magyar kormány segítségére – jelentette ki Öllös.
A Rákóczi Klubesten tartott előadásában Öllös László elmondta, hogy a magyar és a szlovákiai kormányváltás óta semmilyen előrelépés nem történt a határon túli magyarok helyzetének javításában. A kettős állampolgárság ügyében kirobbant vita kapcsán a politológus szerint a pozsonyi kormány nem akarja lezárni azt, hanem inkább tovább élezi. Megjegyezte azt is az előadó, hogy Szlovákia hosszú éveken át hasonló módon adott állampolgárságot a határain túl élő szlovákoknak, amit akkor senki sem kifogásolt.
A politológus a Magyar Koalíció Pártját a „hagyományos” magyar párt jelzővel illette, és véleménye szerint miután a júniusi parlamenti választásokon kiesett a pozsonyi törvényhozásból, lesújtotta a pártot vereség. A Bugár Béla által alapított új párt, a Most-Híd párt pedig sok esetben elbízta magát. Öllös megjegyezte, hogy a két párt között nincsen érdemi együttműködés, ami minden bizonnyal a jövőben sem változik majd. Az országos szintű, egységes fellépés viszont a szlovákiai magyarok helyzetének javítását eredményezné – jelentette ki a budapesti Rákóczi Klub rendezvényen Öllös László. Az előadó úgy látja, a szlovákiai magyarok még mindig ugyanazokért a “klasszikus nemzetfejlődési célokért” küzdenek, amelyekért más népek még a XIX.-XX. században harcoltak, és hogy a klasszikus nemzetfejlődési célok elérésért vagy együttműködnek a többségi társadalommal, vagy a magyarok és a nemzetközi közvélemény segítségével igyekeznek arra befolyást gyakorolni. A két módszer sok esetben még együttesen sem vezet eredményre – állapította meg.
Öllös László szólt a jövőre esedékes szlovákiai népszámlálásról is, amelynek a felvidéki magyarság szempontjából is óriási tétje van. Úgy látja, mindent meg kell tenni, hogy minél többen vallják magukat magyarnak. Ehhez összehangolt akcióra van szükség –
vélekedett. Sikernek könyvelné el azt is, ha nem csökkenne jelentősen a felvidéki magyarok aránya Szlovákiában.Az ingadozókat jelentősen befolyásolhatja a magyar-szlovák viszony aktuális állása – tette hozzá. Felidézett ugyanakkor egy korábbi esetet is, amikor az bizonytalanította el az embereket, hogy a népszámlálás előtt a kormányzat úgy nyilatkozott, nem tudja garantálni az adatlapok anonimitását.

A klubeseten jelen volt a Rákóczi Szövetség elnöke dr. Halzl József is.

Legközelebb október 6-án 17 órai kezdettel Nemzetállamok az Európai Unióban – Jogrendszerek elmélete és az érdekérvényesítés gyakorlata címmel tart előadást a Rákóczi Klub keretén belül dr. Mohi Csaba, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára.

Felvidék Ma