Egyik elődje a három közül – lévén ez már a negyedik generáció – az első japán „évautó” volt, 1993-ban. A legutóbbinak viszont sokan felrótták, hogy túl nőies, ezért tavaly, az újabb nemzedékváltáskor kissé semlegesebb formát kapott a japán apróság. A középső szereltségi fokozatban és az egyetlen rendelkezésre álló motorral kaptuk meg tesztelésre.

Alaktan
Tény, hogy ez a Micra már nem annyira femin, de pont ezért sokat vesztett a közvetlen előd eredetiségéből, bájából. Formailag most már „csak” egy pofás kisautó, kissé bocisra sikerült fényszórókkal. Talán a hátsó félprofil nyújtja a legvonzóbb látványt, az ajtók szép íveivel és a barátságos formájú lámpákkal. A féklámpával dekorált légterelő sem mutat rosszul, a hátsó fal bádog- és üvegfelülete pedig jól aránylik egymáshoz. A karosszéria megmaradt praktikus ötajtósnak, miközben hosszúságban 6, tengelytávban 2 centit nőtt – nagyjából ennyit a külsőről.

Belvilág
Tesztautónk enteriőrje még messzebb volt az előd nőiességétől, mint a külső: meglehetősen komor színek vettek körül bennünket. Viszont az autó egyrészt sokkal vidámabb bézs kárpitozással és kéttónusú műszerfallal is kapható, másrészt ezt a belsőt is fel tudta dobni valamelyest az automata légkondi játékos formájú kezelőpultja. Egyáltalán, az egész középkonzol csinosra sikerült, beleértve az arányos méretű szellőzőnyílásokat is. Az ülések elöl-hátul akkorák, amekkorákat egy ilyen kategóriájú autó egyáltalán elbír, miközben hátul meglepően tágas lábtér alakítható ki, lásd a megfelelő ábrát. A csomagtartó alapon elfogadható negyed köbméteres, bővíteni háromféleképpen lehet. A belső pakolóhelyek közül a legtágasabb a tripla kesztyűtartó, két fedeles része között egy nyitott polccal, a legszellemesebb pedig az anyósülés alatti irattartó. Ami pedig a szereltséget illeti, a középső fokozat értékesebb elemei a pollenszűrős automata légkondi, a sebességkorlátozásra is beállítható tempomat és a volánról irányítható, Bluetooth-rendszerű, CD-lejátszós rádió, miközben minden lényeges biztonsági kellék – beleértve a függönylégzsákokat és az ESP-t is – már alapszinten jár. Tesztautónkba viszont az említett rádió helyett a digitális bemenetet, mp3-as lejátszót és navigációs rendszert is tartalmazó Nissan Connect fedélzeti egységet építették be; további opciónk volt a tolatósegéddel kombinált parkolóhely-bemérő rendszer.


Az autóról további képek tekinthetők meg Képgalériánkban

Az országúton
Mi tagadás, a záró fejezetet igencsak lakonikusra foghatnánk, hiszen egy háromhengeres, 80 lóerős motorról nincs sok mondanivaló. Legfeljebb annyi, hogy ez jelenleg a Micra egyetlen elérhető erőforrása, a 99 lovas kompresszoros változat később érkezik. A motorhoz ötfokozatú kézi, vagy sportrezsimbe is kapcsolható, fokozatmentes CVT automata váltó kérhető, tesztkocsinkban az utóbbi dolgozott. Viszonylag jól osztotta be a motor erejét, és rendkívül sima haladást tett lehetővé. Volt egy LOW pozíciója is, amelyben meglepően hatásos motorfékként használhattuk. Tény, hogy ez a váltó a gyári adatok szerint szűk fél literrel megdobja a fogyasztást a kézihez képest, de még így is 5,8 literes átlagot sikerült hoznunk – egy hóláncos síkirándulás abszolválásával együtt…

Felvidék Ma, Vas Gyula, (A szerző felvételei)

ADATLAP
Hengerűrtartalom: 1198 cm3
Teljesítmény: 59 kW (80 LE)/6000min-1
Nyomaték: 110 Nm/4000min-1
Sebességváltó: fokozatmentes automata
Legnagyobb sebesség: 161 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 14,5 s
A csomagtér űrtartalma: 265–605 l
Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 6,7/4,6/5,4 l/100 km
Ár: 11 900 euró
Az alapmodell ára: 9600 euró