A Renault alsó középkategóriásának új nemzedéke szűk két éve van a piacon, és ez alatt az idő alatt a kétkuplungos EDC váltó a legnagyobb újdonság, amit hozott. Ezt a verziót teszteltük a közelmúltban, Dynamique csúcsszereltségben.

Alaktan
A Mégane kvalitásait soha senki nem vitatta: hogy mást ne mondjunk, mindkét korábbi generáció az Év autója volt. Viszont az is tény, hogy második nemzedék dizánját kissé elszórakozták a franciák. Olyannyira, hogy az autót a fél világ nemes egyszerűséggel csak kacsaseggűnek nevezte, a másik fele pedig a temetkezési vállalkozók eszköztárából használt egy bizonyos kifejezést. Szerencsére a Renault-nál is rájöttek, hogy a Honda Civic, Fiat Bravo, Lancia Delta stb. fémjelezte formatervezői vonulattal szemben egy kacsaseggnek minimális esélye sincs. Azzal csakis valami homlokegyenest újat lehet szembeállítani. S mivel amúgy is itt volt a generációváltás ideje, előjöttek egy olyan járművel, amely gyönyörű. Ötajtósként is. Ezt csak azért tesszük hozzá, mert háromajtós kupé kivitelben még szebb. Ennyit a külalakról; két év után nincs rajta mit részletezni. Aki mégis elemezgetni akarja, tessék, ott a képek.

Belvilág
Németes logikával, de francia eleganciával megépített enteriőr jellemzi az autót. Friss fazonú a műszerfal, harmonikus látványt nyújt a rádió és a légkondi kezelőpultja; ha még az ülések színe is picit vidámabb lenne, semmi nem hiányozna a tökéletességhez. A térkínálat utasok és csomagok számára egyaránt a kategória átlaga, a szereltség viszont – legalábbis a tesztelt csúcsszinten – meghaladja azt. Itt ugyanis már alapáron jutunk hozzá például a kétzónás automata légkondihoz, az eső- és fényszenzorokhoz, valamint a hátsó parkolószenzorokhoz. A biztonsági szereltség – 6 légzsákkal és ESP-vel bezárólag – már lejjebb is standard, csakúgy, mint a kétfunkciós tempomat vagy volánról is kezelhető, mp3-as rádió. Jó az ergonómia is: az ideális átmérőjű volánról könnyen elérhetjük a bajuszkapcsolókat és a rádió távirányítóját, a tempomat gombjait pedig szinte magától találják meg a hüvelykujjaink.

További képek az autóról megtekinthetők Képgalériánkban.

Az országúton
Ott kell kezdenünk, hogy a mérnökök csavarintottak még egyet a jól bevált 1,5 literes dízelmotoron, így a csúcsverzió már – változatlan nyomaték mellett – 110 lóerőt tud. Ettől jóval nagyobb újdonság viszont a márka, és egyáltalán, a gall autóipar első dupla kuplungos váltója, amely francia keresztségben az EDC (Efficient Dual Clutch) angol megjelölést kapta. A hatfokozatú szerkezetet a Getrag szállítja, márpedig ez a név jelent valamit a szakmában. Ennek megfelelő a működése is: a váltások kb. negyed másodpercig tartanak, gyakorlatilag tempóvesztés nélkül. A fokozatok „felpakolása” a fogyasztás és az emissziók optimalizálása érdekében elég gyors ütemű, de sportosabban óhajtunk közlekedni, ott a kézi váltás lehetősége. Ugyanezzel a rezsimmel tudjuk kiküszöbölni azt a pici határozatlanságot, ami kemény gázadáskor jellemzi a francia DSG-t. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy az összehasonlíthatatlanul nagyobb vezetési komfort mellett a kocsi ezzel a váltóval – legalábbis a gyári adatok szerint – tizedliterre annyit fogyaszt, mint az ugyancsak hatlépcsős kézivel; mi a teszt során, még erősen télies körülmények között, hegyi útszakaszokat is jócskán abszolválva 5 litert produkáltunk.

Felvidék Ma, Vas Gyula, (A szerző felvételei)

Technikai okok miatt az autótesztek közlését júliusban folytatjuk.

 ADATLAP
Hengerűrtartalom: 1461 cm3
Teljesítmény: 81 kW (110 LE)/4000min-1
Nyomaték: 240 Nm/1750min-1
Sebességváltó: hatfokozatú automata
Legnagyobb sebesség: 190 km/óra
Gyorsulás 0–100 km/óra: 11,7 s
A csomagtér űrtartalma: 372–1129 l
Fogyasztás (városi/országúti/vegyes): 5,3/3,9/4,4 l/100 km
Ár: 17 790 euró
Az alapmodell ára: 10 490 euró