Második tanácskozása valósult meg a Nyugat Európa Kelet Európáért – Összetartozás programjának. A két éves projektet a kalondai Pro Kalondiensis Polgári Társulás indította, hogy az Európa országaiban élő és a hazai magyar kisebbségek képviselői megosszák egymással többek közt az autonómiákkal kapcsolatos tapasztalataikat.
Az első tanácskozás május 5-9-e között Kalondán és Ipolytarnócon szervezték, ennek folytatásaként a Pro Kalondiensis Polgári Társulás 2011. október 25-én Budapesten rendezte meg a következő összejövetelt, melyen szintén részt vettek a nyugat-európai magyar országos szervezetek küldöttei (angol, cseh, dán, holland, német, svéd, finn), valamint a Pro Kalondiensis Polgári Társulás felvidéki és magyarországi civil partnerszervezetei. Jelen voltak a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, a Magyarok Angliai Országos Szövetsége, a Hollandiai Magyar Szövetség, a Finnországi Magyarok Egyesülete, a Dániai Magyarok Országos Szövetsége, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége, a Svédországi Magyarok Szövetsége képviselői, a magyarországi Rákóczi Szövetség, a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete, a Csemadok, a füleki Csemadok, a Szövetség a Közös Célokért, a Via Nova Ics, a komáromi Prudentia kht, a nyitrai Zoboraljai kht, a losonci Milvus, az ipolynyéki Pro Villa Nek polgári társulás, az ipolynyéki Ipoly Eurorégió, a tornaljai EuroInfoHouse polgári társulás küldöttei, Pat, Komáromfüss, Gúta, Kalonda községek képviselői. Az összejövetelt megtisztelték jelenlétükkel a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság Kapcsolattartási Főosztályának munkatársai. Az Európa Tanács támogatásával megvalósuló rendezvénysorozat célja, hogy ezen partnerszervezetek által Európa kilenc országából olyan tapasztalatokat szerezzenek a konferenciák résztvevői a nemzeti kisebbségek jogainak terén, amelyek alapján jogosan megfogalmazhatók magyar közösségi igényeink.
Bevezetésképpen megtekintették az udvardi Carisma TV gondozásában 2004-ben Fehér Csaba ötlete alapján és rendezésében készített 25 perces dokumentumfilmet a csehszlovákiai magyarok deportálásáról és kitelepítéséről Magyar Kálvária 1945-1948 címmel. A mindegy negyven tanácskozó szervezet képviselőit Papp Sándort, a Pro Kalondiensis Polgári Társulás elnöke üdvözölte. Köszöntő beszédet Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke mondott. Papp Sándor gondolatébresztő előadásában bemutatta a Pro Kalondiensis Polgári Társulást, melyet 1999-ben hoztak létre, azzal a céllal, hogy a kalondai magyarsággal törődjenek. A tizenkét év alatt számos partnerszervezetük lett, behálózták Európát. Azt vallják, hogy kénytelenek szélesebb körben tevékenykedni magyarságunk fennmaradása érdekében. Az eltelt húsz esztendő a rendszerváltozás óta, és még Szlovákiában mindig vörös posztónak számít az autonómia kifejezésnek még csak a használata is. A felvidéki magyarság képviselői csak magyarázkodnak, pedig Európában olyan kitűnően működő példák vannak a kisebbségvédelemre, mint Dél-Tirol vagy Katalónia. „Feladatunk, hogy tematizáljuk a szlovák közvéleményt számára is, magyarságunkat pedig meg kell győznünk a kollektív jogainkhoz való ragaszkodásra. Úgy gondolom, itt az ideje, hogy civil alternatívát kínáljunk a kisebbségvédelemre.” – mondta Papp Sándor.
A budapesti tanácskozás előadóinak Korom Ágostont, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának és Bácsfainé Dr. Hévizi Józsát, a Szent Margit Gimnázium tanár professzorait kérték fel.
Hévizi Józsa, az Autonómia-típusok Magyarországon és Európában tanulmánykötet szerzője bemutatta a kollektív, közösségi jogoknak több típusát Magyarország történetében. A székelyek, a szászok, a kunok, a jászok, a horvátok, a cipszerek részére biztosítottak egykor területi autonómiát, azaz teljes önálló közigazgatási egység keretében maguk választották a hivatalnokaikat, saját törvényhozásuk, nemzetgyűlésük volt, saját kormányzatuk volt, maguk választották meg a papjaikat, a plébánosaikat, önálló költségvetéssel életek. Volt egy másik autonómia, az arányosított önkormányzatok rendszere, melyről viszonylag keveset tudnak, de az olyan többnyelvű városok történetének dokumentumai, mint pl. Kassa, Pozsony, Kolozsvár, Baja, Siklós, Gyula igazolják, hogy a 13. századtól kezdve a 18. századig etnikai és vallási arányokat figyelembe véve a különböző népcsoportok és vallási felekezethez tartozók képviselőiket elküldhették a városi tanácsba. Ez annyira aktuális kérdés, hogy Észak-Írországban, ahol vegyes lakta területen élnek a katolikusok és az angol protestánsok, ott létrehozták az arányosított önkormányzatokat. „Ezek az autonómia formák Európában élő önrendelkezési formák, amelyek hatására gazdasági, szociális, egészségügyi szinten javul az élethelyzet, javulnak az életkörülmények, s nemhogy elszakadni akarnának, hanem megfelelőképpen beilleszkedve a közösségi társadalomba, annak szinte egyik legfontosabb építő kövei lehetnek. Persze ehhez az is szükséges a központi költségvetés finanszírozása is.” – foglalta össze Hévizi Józsa.
Korom Ágoston az Európai Unió jogáról tartott előadást a szlovák állampolgársági ellentörvény és az anyakönyvi igazgatással kapcsolatos rendelkezések tükrében. „Az állampolgársággal kapcsolatban az Európai Bíróság kifejlesztett egy ítélkezési gyakorlatot, amelyben elismerte, hogy az állampolgárság megadása és megvonása kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik, ennek ellenére, ha közösségi jogrend által védett érdekekről van szó, akkor a tagállamoknak a kompetenciája gyakorlásának a során ezt figyelembe kell venni. Ez a jogelv álláspontom szerint összefüggésbe hozható a szlovák törvényekkel. Az Európai Bizottság másfél évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy az állampolgársággal kapcsolatos kérdések egyáltalán nem tartoznak az európai jogrend kérdéskörébe, de Bauer Edittel egy munkatanácson feltett kérdéseink után elismerték, hogy bizonyos körülmények között a szlovák bíróságoknak vizsgálniuk kell, hogy az állampolgárság megvonása érint-e az európai jogrend által védett érdekeket. Amennyiben ez a helyzet fennállás, úgy az állampolgárság megvonás nem lehetséges, s az arányosság jogelvét gyakorolniuk kell a hatóságoknak, illetve egyéni elbírálást kell hozni.” – ismertette a szakmai részét az állampolgársági kérdéseknek Kormos Ágoston. Elődasának gyakorlati részét Gubík László és Samu István kettős állampolgárok saját tapasztalataik alapján egészítették ki.
Beszéltek az asszimilációról, hogy miért jelent a felvidéki magyarság biztonsági kockázatot, a kollektív jogokról, aktuálpolitikai dolgokról, több olyan dologról, amely Felvidéken tabu téma, s amellyel mint az egyik legnagyobb érdekképviseleti szervezetnek, a magyar politikai pártoknak foglalkozniuk kellene. Megfogalmazódtak a negatív és pozitív dolgok is, a módszeres szlovák-betelepítés magyar falvakba, anyanyelvi jogaink csorbulása, amelyek érintik a felvidéki magyarságot, de beszéltek a kiutakról, a kiutak lehetőségeiről is, az áldozatvállalás kérdésköréről. „Nem lesz könnyű, hosszú út lesz, de van egy olyan érzésünk, hogy megvan hozzá az akarat tevékeny civilek részéről, értékes polgármesterek részéről, olyan személyek részéről, aki mindegy hogy 20-10 vagy 2 éve, de teszik a dolgukat, s hasznosak a közösség számára is. Hasznos emberek találkozója volt.” – mondta a Felvidék.ma-nak Papp Sándor főszervező.
A programnyitó workshopra 2011. május 5-9-e között került sor Kalondán és Ipolytarnócon. Ekkor a Pro Kalondiensis Polgári Társulást Papp Sándor, a szervezet elnöke mutatta be, majd a Nyugat-Európai Magyarok Országos Szövetségeinek képviselő szóltak magukról. Az Összetartozás Programját Papp Andrea, a Pro Kalondiensis PT programmenedzsere ismertette, a Komáromi Nagygyűlésről dr. Szabó Olga, szervező, a szlovákiai magyarság volt parlamenti képviselője beszélt. A „Kisebbségi önkormányzat a gyakorlatban Magyarországon” címmel Beszkid Andor, Rimóc polgármestere tartott előadást. A „Rákóczi Szövetség a felvidéki magyarság szolgálatában” címmel dr. Ugron Gáspár Gábor, a szövetség főtitkára számolt be. A felvidéki szórványmagyarságról Ladányi Lajos, a szlovákiai magyarság volt parlamenti képviselője beszélt, egy országos civil szervezet lehetőségeiről és korlátairól, a Csemadokról Hrubík Béla, országos elnök tájékoztatta a jelenlévőket. A nyugati magyar vendégek megismerkedhettek a régióval, kirándultak Losoncra és Fülekre, szórakoztak a Republic koncerten Kalondán, s megrendezték a Magyar Öregfiúk Labdarúgó Válogatott – Határtalan Palóc Öregfiúk Válogatott mérkőzést Ipolytarnócon. A szakmai tanácskozáson nyilatkozatot fogadtak el, melyben lefektették, hogy további erőfeszítésekre van szükség, hogy a szlovákiai magyar őshonos közösségek olyan törvényi háttérrel rendelkezzenek, amelyek biztosítják számukra a fennmaradást és a felnövekvő nemzedékeknek a tervezhető jövőt. A szlovákiai magyar közösségeknek jogai nem megfelelő módon biztosítottak. A Szlovák Köztársaság az általa is ratifikált, Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-én kelt Keretegyezménnyel egybehangzó „nemzeti kisebbség” státuszt és az azzal járó jogokat a mai napig nem biztosítja a szlovákiai magyarság számára. A nyugat-európai résztvevő szervezetek országaik és Nyugat- Európa más térségei nemzeti kisebbségeinek jogi státuszát bemutatva, tájékoztatást adtak arról a gyakorlatban alkalmazott és jól működő törvényi háttérről, amely az adott országok őshonos nemzeti kisebbségeinek európai szintű jogokat szavatol nyelvük és kultúrájuk használatára és ápolására, ami biztosítja fennmaradásukat. Így megállapították, hogy a szlovákiai magyar közösségek jogi státuszának erősítése hozzájárul a meglévő konfliktusok feloldásához, a térség stabilitásának biztosításához.
A két konferenciát követően, a külföldi példák, nemzetközi gyakorlatok ismereteinek megszerzése után a hazai civileken, polgárokon a sor, hogy megszervezzék a következő találkozókat, melyeken cselekvési programot dolgoznak ki.
HE, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”28383, 28416″}
