32585

Történelmi előadássorozat keretében Hulják Pál élete és munkássága címmel tart előadást 2012. február 29-én, szerdán 17.00 órától Mgr. Novák Pölhös Margaréta Léván a Reviczky Házban.

A lévai Barsi Múzeum 2002 óta öt évenként egyszer ítéli oda Hulják Pál emlékplakettjét azoknak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a múzeum fejlődése terén. 2007-ben Mgr. Pölhös Margaréta is a kitüntetettek közt szerepelt.

Hulják Pál Barsújfalun született 1881. január 25-én. Pedagógus-nevelő képesítést szerzett a Lévai Tanítóképző Intézetben, majd szaktudását Budapesten bővítette, ahol képesítést nyert a beszédhibás gyermekek oktatása terén. Hosszú tanítói pályafutását Csíszaván, egy ruszin falucskában kezdte. Innen a honti Dolné Rykynčicébe került, ahol részt vett a községi könyvtár létrehozásában. A következő állomása Horhi falu volt. 1911-ben Magyarország iskolaügyi minisztériuma Hulják Pált a szlovák lakosú pilisszentlászlói (esztergomi egyházközség) iskola igazgatójává és kántorává nevezte ki. Tanítói kötelezettségén túl ellátta a postamesteri feladatokat, a segédjegyzői teendőket és minden olyan munkát, amire a pilishegyi falucska lakosainak szüksége volt. A Csehszlovák Köztársaság magalakulása után tanítói tevékenységét Solymoson folytatta. Gazdag pedagógiai pályafutásának utolsó megállója a lévai polgári iskola volt, ahol természetrajzot és geometriát oktatott. 1946-ban nyugdíjasként vette át a lévai múzeum igazgatói posztját. Neki köszönhetően került sor a háborúban megtizedelt múzeumi gyűjtemény újrarendezésére és a tárlat elkészítésére. Nagy részt vállalt az elpusztult középkori település – Baratka régészeti feltárásának megszervezésében, amelyet a nyitrai Tudományos Akadémia Régészeti Intézete vezetett Léva területén. 1952-ben az ő oldalán kezdte pályafutását Pavol Behula, aki követte nyomdokaiban és elismert muzeulógussá vált. Ugyanekkor felújította a városi könyvtárat, az olvasóterem tevékenységét, melynek vezetését maga vette át. Szaktudásának, társadalmi tekintélyének, emberiességének köszönhetően fellendült a múzeum iránti érdeklődés és látogatottsága is emelkedett. Sokan nosztalgiával emlegetik ma is irodalmi estjeit, előadásait, amelyek a város történelméhez kapcsolódtak. A múzeum új otthona az öreg ferences kolostor lett. Az idősödő és csalódott igazgatót ezek a nehézségek sem keserítették el, s megkezdett munkáját töretlenül folytatta. Igazgatói posztját 1956-ban adta át, de a múzeumban tovább dolgozott egészen 1958-ig, haláláig.

Felvidék.ma