A távozó kormány belügyminisztere, Daniel Lipšic már tavaly augusztusban elkészítette Szlovákia új választójogi kódexének javaslatát. Egyesítette benne a különböző választásokat szabályozó törvényeket, egységet próbált teremteni a kampányidőszakok és moratóriumok tekintetében.
Alapjaiban azonban nem nyúlt hozzá a parlamenti választások szabályozásához.
Meghagyta a Mečiar által megalkotott egyetlen választási kerületet, vagyis az országos pártlistákat, melyeket Szlovákiában leginkább a népszerű és nagy hatás elérésére képes pártvezérek visznek sikerre. Ezekhez az elképzelésekhez járult Igor Matovič és az Egyszerű Emberek ötlete a parlamenti képviselők számának jelentős csökkentéséről, az egyéni jelöltek indulásának lehetővé tételéről, illetve a Gorilla-ellenes mozgalom követelése a több választókerület visszaállításáról.
A március 10-ei választásokat követően a győztes Smer-SD elnöke, Robert Fico vette elő újra, hogy sor kerülhet a létszámcsökkentésre és a több választókerület újbóli kialakításáról. A párt alelnöke, Robert Kaliňák még azt is hozzátette, hogy akár kombinált választási rendszer is létrejöhet, melyben a képviselők egy részét listán, egy részét többségi elven választják meg. Fico azt is jelezte: csak az ellenzék támogatásával hajt végre ilyen változást. A kereszténydemokraták és Matovičék a több választókerületről szóló elképzelést támogatják, az SZDKU, a Most-Híd, valamint a Szabadság és Szolidaritás nem nyilatkozik, a konkrét javaslatot szeretné előbb látni.
A politológusok többsége viszont híve a választókerületek visszaállításának, mert így erősödne az állampolgárok szerepe a képviselők személyének kiválasztásában. Darina Malová, a Comenius Egyetem Bölcsészkarának politológusa szerint jobban érvényesülne a regionalizmus elve, a kombinált arányos-többségi rendszerben pedig meghatározóbbá válhatnának a választópolgárok. „Csökkenne a központi pártszervek szerepe, a regionális képviselőket a választópolgárok jobban ellenőrizhetnék” – mondta Malová a SITA hírügynökségnek.
Malová szerint a politikusoknak nem kellene elsietniük a döntést, alaposan mérlegelniük kell, mit akarnak elérni a változásokkal, és bár a szabályozás egyszerű többséggel módosítható, jobb lenne, ha a képviselőknek legalább a háromnegyede szavazná meg az új választójogi törvényt. Sietni azért sem kell, mert az új kormány minden bizonnyal 2016-ig hatalmon fog maradni, mondta.
Malová kollégája, Matúš Mišík viszont arra figyelmeztet, hogy a választókerületek számának növelése kedvezőtlen hatással lehet a kialakult pártrendszerre, a képviselők számának csökkentése pedig egyben a bejutási küszöb emelkedését is jelenti, ami csak a nagy pártoknak előnyös. Samuel Abrahám, a pozsonyi liberális intézet rektora a többségi rendszer bevezetésének veszélyét abban látja, hogy annak semmilyen hagyománya nincs Szlovákiában. Előnye ugyan, hogy nagyon erős parlamenti többséget maguk mögött tudó stabil kormányok alakulhatnak így, de rendkívüli mértékben elrajzolódnak a választási eredmények, különösen, ha egyfordulós szavazáson lehet megszerezni a mandátumot. Abrahám szerint a többségi rendszer következtében két-három párt lenne képes megmaradni a politikai porondon.
Megoldást jelenthet szerinte, ha nyolc választókerületet hoznak létre az országban. A pártoknak egy ilyen esetben regionálisan is kellene olyan személyiségeket keresniük, akik képesek megszólítani a választópolgárokat és megnyerni a választásokat, vélekedik. Az ilyen rendszer – mondta – árthat a kis pártoknak, viszont az az előnye, hogy a helyi eliteket is mandátumhoz tudja juttatni, így a pártok elvben nem vezérelhetik majd központilag oly mértékben a képviselőiket, mint jelenleg.
Robert Ficóék úgy gondolták, a képviselők létszámának csökkentése és a választójogi törvény módosítása a megbízatási időszak legelején, a büntetőjogi mentelmi jog eltörlésével együtt a parlament elé kerülhetne. A szakmai vélemények azonban eltéríthetik mind a Smert, mind a többi parlamenti pártot az elsietett lépésektől.
ngyr, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”33172,33143″}
