35669

A Föld átlaghőmérséklete az utóbbi három évszázadban több mint 0,9 Celsius-fokot emelkedett – és ebből 0,6 fok az utóbbi ötven év számlájára írható.

Szakemberek szerint a felmelegedés felgyorsulásáért az üvegházhatású gázok kibocsátásának folyamatos növekedése a felelős, és ennek következményeként az elkövetkező évtizedekben éves szinten akár 0,1–0,2 Celsius-fokot is emelkedhet bolygónk átlaghőmérséklete. Eddig úgy gondoltuk, és sokan még ma is úgy vélekednek, hogy az éghajlatváltozás környezeti hatásai bennünket nem nagyon érintenek, egyelőre csak  a sarkvidéki gleccserek fogyása a leginkább szembetűnő, és a felmelegedéssel, illetve a következményeivel való riogatás inkább a tudósok túlzása.

Az utóbbi években tapasztalt időjárási kilengések azonban nálunk is egyre sürgetőbben vetik fel a klímaváltozás feltételeihez való igazodás kérdéseit. Ha eddig még nem is vettük túlságosan komolyan, az idei aratási eredmények már egyértelműen utalnak arra, hogy az egyre radikálisabb időjárási változások a mezőgazdasági termelés környezeti feltételekkel meghatározott határait is kitágították. A dél-szlovákiai intenzív gabonatermesztő körzetekben idén elért 3–4 tonna körüli gabonahozamok mellett a hegyvidéki, hegyaljai termőterületeken csaknem dupla nagyságú hozamok születtek. A Liptószentmiklósi járásban például 5 tonna fölötti terméshozamokat takarítottak be. Nyilvánvaló, hogy a csallóközi, gömöri és bodrogközi termesztők nem felejtették el, hogyan kell gabonát termeszteni, és feltehetően egy átlagos évben ezekben a térségekben is jóval szebb eredmények születtek volna el, ha… De ez a „ha”, az utóbbi években szárazság, vagy ellenkezőleg ár- és belvizek formájában egyaránt kimutatta a foga fehérjét.

A jelek egyre inkább azt mutatják, hogy immár a mi térségünkben is – a mezőgazdasági termelésben, főleg a növénytermesztésben – a klímaváltás következtében szerkezetváltásra lesz szükség. Mind a kultúrnövények tulajdonságaiban, mind pedig a termesztett termények struktúrájában. A kérdés, hogy ehhez a váltáshoz kapnak-e, szereznek-e olyan információkat a gazdák, amelyek kihasználásával versenyképesek tudnak maradni. Az uniós agrárreform vitája keretében egyelőre inkább a pénzek elosztásának mikéntjére helyeződik a hangsúly, jó lenne, ha a hazai ágazat kialakítandó koncepciója már komolyabban számolna ezzel a tényezővel  is.

SzIlvássy László
(A Jó Gazda főszerkesztőjének szeptemberi jegyzetét közöltük)