36648

 A jezsuita egyetemek természettudományos oktatása a 17-18. században címmel tartott előadást Morovics Miroszláv Tibor Pozsonyban, mely rendezvény a XXVI. Városi Kulturális Napok keretében valósult meg.

„A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok. Nálam nélkül vak a látó is” – olvashatjuk Gárdonyi Géza „A lámpás” című kisregényében, melyben az ismert író a saját pedagógiai és emberi harcáról értekezik, melyet azért vívott, hogy fényt sugározhasson az emberek számára, hogy lámpás lehessen.
A XXVI. Városi Kulturális Napok műsorába a Csemadok Pozsonyligetfalui Alapszervezete 2012. november 14-én, Dr. Morovics Miroszlav Tibor történész, a történettudományok kandidátusa, „A jezsuita egyetemek természettudományos oktatása a 17-18. században” című előadásával kapcsolódott be.
Morovics Miroszláv Tibor 1957-ben született Vágsellyén, de szülőfalujának inkább a Sellye melletti Vágkirályfát tartja, ahol gyermekkorát töltötte és alapiskolai tanulányait végezte. Középiskolai tanulmányait Kassán, a Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola elektrotechnikai szakán folytatta.
Az Iparira, mint olyan iskolára emlékszik vissza, amely a szakmán kívül erős szellemi gyökereket is adott, az iskola kiváló tanárainak és a város légkörének köszönhetően. Egyetemi tanulmányait a prágai Károly Egyetem Matematikai és Fizikai Karán folytatta, ahol tanári oklevelet szerzett. Már egyetemistaként kezdett tudománytörténettel, elsősorban matematikatörténettel foglalkozni. Tanára, Jaroslav Folta ajánlására került a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetébe, ahol Ján Tibenský, a szlovák tudománytörténetírás megalapítójának vezetésével kandidátusi fokozatot szerzett. Doktori disszertációját a Felvidék, a mai Szlovákia matematikai kultúrája témából írta. Tudományos kutatásaiban nem csupán a matematika történettel foglalkozik, de kutatásait kibővítette a fizika és egyéb egzakt tudományágakra is. Több évig vezette a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete Technikatörténeti Osztályát. Jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia Elnökségének tagja.

A jezsuiták –latinul Societas Jesu – katolikus szerzetesrend, melyet 1540-ben Loyolai Szent Ignác alapított. A jezsuiták jelmondata az Ad majorem Dei gloriam – Mindent Isten Nagyobb Dicsőségére – a szellemiségüket fejezi ki. A jezsuiták nagy hangsúlyt fektettek a központilag irányított korszerű oktatási intézményrendszer létrehozására, melynek bizonyítéka, hogy a 16-17.században Közép-Európában több jezsuita felsőoktatási intézmény alakult, amelyek közül néhány egyetemi rangra emelkedett – említette meg előadása bevezetőjében Morovics Miroszlav Tibor történész. A jezsuita iskolák az 1599-ben bevezetett Ratio Studiorum általános érvényű tanulmányi szabályzat szerint működtek, mely 1773-ig, a jezsuita rend megszüntetéséig volt érvényben. A jezsuita tanulmányi szabályzat alapelvei biztosították az egyéniségnek megfelelő oktatás nyújtását, meghatározták a jezsuita tanárok jellemzőit, a képzés módját, a tananyagot, a módszertant és az iskola szervezeti felépítését. Jezsuita egyetemek működtek Olmützben és 1586 óta Grazban.
Magyarország területére a rend 1561-ben érkezett meg és Nagyszombatban telepedett le. Pázmány Péter esztergomi érsek 1635-ben megalapította az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét a híres Nagyszombati Egyetemet, majd 1657-ben Kassán is nyílt jezsuita egyetem. Az egyetemeken oktattak filozófiát, teológiát, logikát, fizikát és metafizikát. A három főtantárgyat Arisztotelész munkáiból -, a matematikát pedig Euklidész Elemek című művéből oktatták. A 18. században több természettudományt tanítottak, és teret kapott a kísérletezés is, melyhez kísérleti eszközöket, műszereket használtak. Adányi András jezsuita tanár fizika tankönyvét Philosophia naturalis címen 1755-ben Nagyszombatban adták ki. A tankönyveket Nagyszombatban és Kassán nyomtatták. A hallgatók az euklideszi geometria és a trigonometria tételeit tanulták és foglalkoztak matematikai földrajzzal is. A kor jeles jezsuita természettudósai és tanárai közé tartozott többek között Sajnovics János matematikus és csillagász, Faludy Ferenc matematikus, Maximilan Hell csillagász, matematikus és fizikus.
A tartalmas és nagyon érdekes előadást a jelenlévők érdeklődő kérdései követték, mint például milyen nyelven oktattak az egyetemeken, vagy a gyakorlatban hogyan és hol használták fel a természettudományi ismereteket az egyetemet elvégző hallgatók.

Zsidek Veronika, a Csemadok Pozsonyligetfalui alapszervezete elnöke

Felvidék.ma