A szerdán megjelent Szabad Újság ismét rengeteg érdekes témát tartogat olvasói számára, amelyek közül háromból rövid részletet is közlünk:
Nyugdíjmustra – Januártól fix összeggel emelkednek a nyugdíjak. Egy-egy nyugdíjfajtán belül mindenkinek ugyanannyival hoz többet a postás jövőre. Az új rendszer 2017-ig marad érvényben. Addig talán sikerül ledolgozni valamit a nyugdíjak közötti hatalmas különbségekből.
Nagyon örült a 70 éves Éva néni, amikor megtudta, hogy januártól mintegy 11 euróval emelkedik a nyugdíja. Megszokta már a 3-4 eurós „inflációkövető” emeléseket, amelyek valós hozadékát nem is érezte meg, hiszen január a nagy áremelések időszaka (víz, villany, gáz), amelyek elől nem lehet kitérni. Tavaly például 6,48 euróval emelkedett a 216 eurós nyugdíja. Ahhoz képest a mostani királyinak számít, hiszen majdnem a duplája. Kevésbé örülnek azok, akiknek az országos átlag körül van a nyugdíjuk. Katalin 377 eurós nyugdíja tavaly 11,31 euróval, 388,31 euróra nőtt. Ha továbbra is százalékarányosan számítanák ki a nyugdíjemelkedést, valószínű, hogy Katalin 2013-ban jobban járt volna, mint az új rendszerben, amikor fix összeggel emelik a nyugdíjat. Számokban kifejezve kb. 14-15 eurós emelkedést jelentett volna a régi módszer szerint, ami ugye több, mint az a 11,44 amellyel minden öregségi nyugdíj emelkedik Szlovákiában 2013. január elsejétől.
„Szó sincs arról, hogy Robert Fico kormánya elfogadta volna a korábbi, jobbközép kormány munkaügyi miniszterének, Jozef Mihálnak az érvelését, amikor megszavazta, hogy fix összeggel valorizálják a nyugdíjakat. Ez félrevezető állítás lenne, vagy azt is mondhatnánk, hogy a korábbi kormány lemásolta Viera Tomanová idevágó javaslatait. Ő volt az, aki a fix összegű emelés lehetőségét először felvetette” – mondta a Szabad Újság kérdésére a szociális tárca szóvivője, Michal Stuška. Az ötlet tehát a szociáldemokratáké, tette hozzá, amelynek az a célja, hogy csökkentse a különbséget a nagyon alacsony és a nagyon magas nyugdíjak között. A fix összeg kiszámításának kulcsát azonban úgy állították fel, hogy nagyon lassan szűkül majd ez a szakadék. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a Szociális Biztosító által nyilvántartott „legalacsonyabb öregségi nyugdíjak” kategóriába 2 895 személy tartozik. Járadékuk összege nem haladja meg a havi 76 eurót. Peter Višváder, a Szociális Biztosító szóvivője szerint jóval kevesebben vannak a „nagyon magas” nyugdíjak kategóriájában: 1 769 személy kap havi 1 000 eurónál magasabb öregségi nyugdíjat. A „maradék” mintegy egymillió nyugdíjas többsége az átlag körüli összeget kapja. Vagyis az új rendszer nem jelent majd számukra különösebb változást, sőt 400 euró felett egyértelműen „ráfizetés” a fix összeg, 600 euró körül már az 50 százalékot is eléri a különbség.
Olvassa a 6-7.oldalon
Folytonosság és megújulás – A Csemadoknak nemcsak múltja van, hanem jövője is. Közösségformáló ereje azonban az eddigieknél is hatékonyabb lesz, ha a folytonosság mellett teret kapnak az új kezdeményezések is – mondta BÁRDOS GYULA, a Csemadok közelmúltban megválasztott új elnöke. Az elnökkel a megújulásra vonatkozó terveiről, a szervezet feladatairól beszélgettünk.
Ellenfél nélkül és egy ellenszavazat nélkül választották meg a Csemadok elnökévé. Mire kötelezi önt ez a rendkívül erős mandátum?
Nagy megtiszteltetésnek tartottam, hogy több területi választmány jelölt a tisztségre. A Csemadokban nem most kezdtem a munkát, diákkorom óta a szervezet tagja vagyok. Előbb az alapszervezet, majd a területi választmány elnökeként dolgoztam, később az országos elnökség tagjaként az országos gondokkal is megismerkedtem, ily módon már több évtizedes munka van mögöttem. Természetesen nagyon jólesett, hogy ilyen masszív támogatást kaptam. Nem mellékes az sem, hogy ezekben a nehéz időkben a Csemadok tagok Mátyusföldtől a Bodrogközig fontosnak tartották, hogy eljöjjenek a közgyűlésre. A több mint 90 százalékos részvételt más szervezetek is megirigyelhetnék. Ez is azt bizonyítja, igény van a Csemadok tevékenységére, még akkor is, ha sokak egy letűnt kor avítt termékének tartják a szervezetet, amivel nem nagyon lehet mit kezdeni. Épp ez a kihívás ebben a tisztségben, hogy rácáfoljunk azokra, akik megbélyegzik a Csemadokot. A Csemadoknak nemcsak múltja van, hanem jövője is, szervezetünk nem látszattevékenységet folytat, itt látható tevékenység zajlik.
Ön jelenleg az MKP Országos Tanácsának elnöke, ami a párton belül a második legfontosabb poszt. Tisztújítás előtt áll az MKP is. Eddigi nyilatkozataiban nem zárta ki, hogy újra indul ezért a posztért. Ugyanakkor a Csemadok apolitikusságát és pártok fölöttiségét sokan – joggal – számon kérik, hisz ez a szervezetnek egyik vállalása is.
A Csemadok nem lesz szereptévesztésben. Hadd jegyezzem meg, a Csemadok elnöki posztjára nem magam jelentkeztem, mások jelöltek, és ezt mérlegelve döntöttem, hogy vállalom a jelölést. Az MKP-ban nem jelöltetem magam semmilyen tisztségre. Természetesen, ha jelölnének valamilyen posztra, tiszteletlenség lenne részemről eleve elutasítani a felkérést. Ha így történne, mérlegelném, mennyire összeegyeztethető a két poszt, és esetleg nem ártana-e a Csemadoknak. Semmiképpen se kívánok erőm főlőtt vállalni. Mindig a tisztességes munka híve voltam. Parlamenti képviselőként sem volt semmilyen vállalkozásom, csak a frakcióvezetői munkára összepontosítottam. Pontosan tudom, mit vállaltam a Csemadok elnöki posztjával is. A párton belül pedig mindenki tisztában van azzal, hogy a Csemadok elnöke lettem, és ha ennek ellenére megtisztelnek jelöléssel, akkor legalább hadd mérlegeljem azt.
Olvassa a 10-12.oldalon
Jövőkép, lehetőségek, célok – 2011-től a Kerekasztal a Civil Társadalom Fejlesztéséért Díj gondozója és adományozója. Idén a Civil-díjat Žák-Malina Hedvig kiállásáért, töretlen erkölcsi tartásáért és igazságába vetett hitéért, valamint ügyvédje, Roman Kvasnica kapta, több éves kitartó jogérvényesítő munkájáért. A díjazottakat méltató Vrabec Mária újságíró elmondta: ők ketten példát adnak polgári öntudatból és emberi tartásból. Hedvig megtanult emelt fővel élni egy olyan teherrel, amit igazságtalanul raktak rá. Kvasnica nélkül pedig Hedvig ügye csak a magyarok ügye maradt volna. „Ez az első díj, amit az enyéimtől, a szlovákiai magyaroktól kapok” – mondta Hedvig, akit a konferencia résztvevői álló vastapssal köszöntöttek.
Olvassa a 17.oldalon
SZÚ, Felvidék.ma
