1950-ben született Léván. Középiskolai tanulmányai után riporter, majd lapszerkesztő, kora gyermekkora óta rajzol, fest.
1976-1981 között a Coménius Egyetem zsurnalisztikai szakán végzi tanulmányait. Mint örökös pártonkívüli, 1971-1988 közötti időszakban számos cikket ír olyan tehetséges képzőművészekről , a kultúra más területein tevékenykedő egyéniségekről, akiket a kommunista hatalom mellőzött. 1988-ban pártutasításra elhagyja szerkesztőségét, s a megfigyeltek pályájára lép, a fordulatig szabadfoglalkozású újságíró, havilapot szerkeszt, fest, kiállít.
Kalita Gábor kora gyermekkora óta rajzol, fest, majd a tudósítói, szerkesztői pálya mellett 1978-ban ismét intenzíven fest, műtermi-, esztétikai képzésben vesz részt. 1985-ben megrendezik első önálló kiállítását, részt vesz az underground mozgalmak szervezésében, munkájában, letiltott képzőművészek pincekiállításait látogatja. Később – egészen napjainkig számos egyéni és csoportos kiállításon vett és vesz részt.
A rendszerváltás után társaival akkor ad ki – képzőművészeti és társadalmi lapokat (Érdekes Újság, Kupola), amikor sorra hullanak el nemzetiségi lapjaink. 1994-től a Finest – kiadó főszerkesztője, majd igazgatója. 1990-től tagja a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának, a Szlovákiai Képzőművészek Uniójának, s a Magyar Képző- és Iparművészeti Társaságok Szövetségének. 1991-től az Atelier Gabriel-kiadó, később műterem galéria tulajdonosa, számos képzőművészeti katalógus-, könyv kiadója. 1998-ban megalakítja a Pozsonyi Műtermek szabad művészeti társulást, 2006-tól a Pozsonyi Magyar Galéria művészeti vezetője. 1998-tól napjainkig kurátorként összesen 60 önálló és csoportos képzőművészeti kiállítást rendezett.
Kalita Gábor művészi fejlődéséről, értékkövetéséről adott számot az a Pozsonyi Magyar Galériában megrendezett nagyszabású jubileumi (1978-2008) tárlat, amely harminc év alkotói termését mutatta be az értő közönség számára. Kiállítói tevékenysége kezdetén sajátos stílust, technikát dolgozott ki. A patinált asszamblázs, égetett umbra, a domborműszerűség, a gondolati síkon mozgó alkotásmód intelektuális mélységet adott, s ad a művek számára. A képek mondanivalója két síkon fut, egyik a szavakban kifejezett elbeszélő szál, a másik a képzőművészeti eszközökkel kialakított, s ható kép. Ezt hangsúlyozza a filozófusok színeként jegyzett, gyönyörű, különleges árnyalatokra bontható égetett umbra, mely az állandóság, a történetiség jellegét kölcsönzi a műveknek.
Habár az alkotó a fenti megjelenítési módot a mai napig műveli, legújabb nagyméretű vászonképei-, táblaképei, nonfiguratív alkotásai már elhagyják a monochróm árnyalatokat, ám finom színharmóniájuk, bonyolult, ám mégis érthető mondanivalójuk most is a gondolkodó, az értő-, érző Embert szólítják fel együttgondolkodásra, az alkotói élmény értelmezésére, s befogadására. Nonfiguratív festményein ugyanis megkísérli feltárni az oeuvre belső törvényszerűségeit, annak – ellentétes pólusokat, megközelítési módokat váltogató – sajátosságait.
A közösségszervező, a kurátor, a képzőművész Kalita Gábor nem egyszerűen sokoldalú alkotó. E különböző, ha egymástól nem is távoli területeken – egyszerre jár. Tevékenységében, műveiben szintézist teremt, munkái egyszerre gracilis konstrukciók, persze legtöbbször lírai-, absztrakt objektumok, amelyek az anyag törvényszerűségeit idézik felületeiken, emellett – a művész interdiszciplináris alkotói – és gondolkodásmódját tükrözve – fogalmisággal telítettek.
Kalita az utolsó néhány évben számos csoportos hommage, vagy emlékező-, emlékőrző kiállítást rendez kurátorként, s ezeken alkotásaival részt is vesz. Magyar kiválóságainkra-, jeles történelmi eseményeinkre való figyelemfelhívása a magyar kultúra iránti hódolatának a jele. Vagyis – ez a Mi Európánk világüzenete, ez a Mi szellemi mozaikkockánk elhelyezésének nemes példája, s cselekedete.
Felvidék Ma
