Megjelent az Irodalmi Szemle decemberi száma. A tartalomból:
Egy színes világirodalmi blokk alkotja az Irodalmi Szemle decemberi számának gerincét: német költők versei közül mazsolázhatunk, a válogatás ismertebb és kevésbé ismert alkotók munkáit vonultatja fel, Günter Grasstól és Timo Bergertől Rose Ausländerig és Christian W. Schenkig (Szlafkay Attila, Thiele-Csekei Enikő és Varga Imre fordításában).
Tóth László a szlovák kortárs költő, prózaíró, Michal Habaj néhány dinamikus és lendületes versét fordította magyarra, többek között André Bretont és Vítězslav Nezvalt idézve meg.
A finom szürrealista homályba nyersen csap bele Pier Paolo Pasolini nagyszabású és éles hangú A realizmus halála című verse – a Csehy Zoltán tolmácsolásában olvasható mű ízelítő egy hamarosan megjelenő versválogatásból (a Kalligram Kiadó Pasolini-életműsorozatában).
A prózát Oleg Pavlov orosz elbeszélő képviseli, Egyházi elbeszélés című figyelemre méltó írásával (Gyürky Katalin fordítása). Természetesen a kortárs magyar szerzők írásai sem hiányoznak a lapból: a lapszámot nyitó blokkban új részlet olvasható Grendel Lajos készülő regényéből (Az utolsó reggelen), itt szerepelnek Szávai Géza prózái („kisregények” és „nagyregények”), de méltán tarthat számon az olvasók érdeklődésére Tőzsér Árpád prózája (Horror vacui – naplójegyzetek 2003-ból), Duba Gyula regényrészlete (Egy álfilozófus vallomásai), Liszka József kultúrtörténeti adalékokkal jócskán telezsúfolt útibeszámolója (Kremsi napló) vagy épp Gál Sándor újabb naplójegyzetei (Kitágult nap).
Versekkel Tandori Dezső (Elkapni a hangot) és Kulcsár Ferenc (Simeon éneke) vannak jelen.
Befejező részét közli a lap Száz Pál elsüllyedt magyar drámákat vizsgáló tanulmánysorozata első darabjának, illetve Szitár Katalin Krúdy-tanulmányának. A kritikai rovat kiemelt figyelmet szentel Tőzsér Árpád a közelmúltban megjelent köteteinek: Olvastam egy könyvet… címmel Bányai János ír az Érzékek csőcseléke című naplókötetről, a Faustus Pozsonyban című, esszéket, interjúkat, publicisztikát felvonultató kötetet pedig Szalay Zoltán mutatja be.
Gaucsík István Főhatalomváltás Pozsonyban című írásában Filep Tamás Gusztávnak a Kalligram Kiadónál megjelent kötetéről értekezik, amely az 1918–1920-as időszak Pozsonyával foglalkozik. Soóky László „Fogalmam sincs, ki kicsodája a kicsodának” című kritikájában a 60. évadát ünneplő Komáromi Jókai Színház Egy hölgy a Maximból című előadását (Verebes István rendezése) veszi górcső alá.
A decemberi szám képanyaga külön meglepetés az olvasóknak: Háy János hagyományos szomorúmanói és egyéb bánatos-grotesz figurái népesítik be az Irodalmi Szemle oldalait.
Ez a szám egyúttal Tóth László főszerkesztő búcsúszáma is: az Irodalmi Szemle 2013 januárjától megújuló összetételű szerkesztőséggel és új arculattal várja az olvasókat.
szalzo, Felvidék.ma
