A Kossuth Rádió Határok Nélkül című műsorában a szlovákiai nyolcosztályos gimnáziumok helyzete volt terítéken, miután megváltozott azok finanszírozása:ugyanannyit kapnak, mint az alapiskolák.
A minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy az első négy évében nem kerül többe a tanítás, mint az alapiskolákban. Szakértők arra hívták fel a figyelmet: ahol valóban teljesül a nyolcosztályos gimnáziumok küldetése, és a régió legtehetségesebb diákjait oktatják, ott a tanterv is igényesebb, tehát költségesebb az oktatás. A Magyar Közösség Pártjának oktatási alelnöke úgy látja: a döntés legnagyobb hátránya, hogy tanév közben nyúltak bele az iskolák költségvetésébe. A. Szabó László hozzátette: szerinte ez nem szerencsés.
A galántai Kodály Zoltán Gimnáziumnak négy és nyolcosztályos tagozata is van, a költségcsökkentés azonban csak egy osztályt érint – nyilatkozta az intézmény igazgatója. Marschall János kifejtette: el kell gondolkodni az iskolák jövőjéről, hiszen egyre kevesebb gyermek születik, magyar közegben pedig emiatt nem látja a nyolcosztályos gimnáziumok jövőjét. Tavaly 22 diákot vehettek volna fel, ehhez képest alig több mint 10-en jelentkeztek – hangsúlyozta.
A. Szabó László arról beszélt, hogy a nyolcosztályos gimnáziumok „nem lettek kitalálva”. Az MKP oktatási alelnöke kiemelte: a magyar iskolákat kisebb közösségek próbálják fenntartan. Minden intézménynek gondot okoz, hogy megtartsa a diákokat – jegyezte meg.
A nyolcosztályos gimnáziumok jellemzően „elszívják a legjobbakat”, a klasszikus gimnáziumok pedig azokból válogathatnak, akik az alapiskolákban maradtak – magyarázta. A. Szabó László szerint az esélyegyenlőség szempontjából sem jó, ha már 10-11 évesen különválogatják a gyerekeket, a többiek így leszakadnak, és ez jelenti a legnagyobb problémát – hangzott el a Kossuth Rádió Határok Nélkül című műsorában.
Kossuth Rádió, Felvidék.ma
