38420

2013. március 8-án pénteken 18-órai kezdettel az Egy Jobb Komáromért polgári társulás, a Tükör polgári társulás, az Endresz csoport és a Csemadok járási és városi szervezete koszorúzási ünnepséget rendezett gróf Esterházy János halálának 56-ik évfordulója alkalmából.

A rendezvényre a révkomáromi Nádor utca 14. sz. alatt lévő Viking Pub és Saga kávézó falán 2011. november 17-én felavatott Esterházy-domborműnél került sor. A koszorúzást követően kultúrműsorral egybekötött előadást tartottak a kávézó pincehelységében.
A koszorúzási ünnepségen a szervezőkön kívül részt vettek Martényi Árpád, az Esterházy János Émlékbizottság elnöke és a Rákóczi Szövetség alelnöke, továbbá Sinkovits-Vitay András színművész, a Történelmi Vitézi Rend Komárom-Esztergom Vármegyék Székkapitányságának tagjai, valamint dr. Práznovszky Miklós, a magyar nemesi családok Nobilitas Carpathiae felvidéki civil szervezetének országos elnöke. Közreműködött a révkomáromi Klapka György Férfi Dalkör.
Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért polgári társulás elnöke a szervezők nevében köszöntötte a díszvendégeket és a megjelent ünneplő közönséget. Utána a révkomáromi Klapka György Férfi Dalkör tagjai adták meg a hangulatot a Klapka-induló eléneklésével, amelyet a Himnusz közös eléneklése után Sinkovits-Vitay András Kölcsey Ferenc Himnuszának előadásával tovább fokozott.
Martényi Árpád ezekkel a szavakkal vezette be ünnepi beszédét: „De úgy látszik, hogy mégsem bűnhődtük meg eléggé a jövendőt,” majd feltette a következő szónoki kérdéseket: „Mit írna Kölcsey ma, ha ma írná meg a Himnuszunkat? Mit írna Trianonról? Mit írna az azóta bekövetkezett szenvedésről? Vajon mit?”
E kérdésekre válaszolva a szónok először a tavalyi ünnepségre emlékezett, amelyen részt vett Fónyagy János magyar államtitkár, aki azzal, hogy itt felszólalt, mindenkivel tudatta, hogy a magyar kormány egyetért Esterházy János táblaavatásával. Kiemelte, hogy itt volt Duray Miklós, az egyetlen hiteles felvidéki politikus. Ő is beszédet mondott, de őt nem csak a szavai, hanem a tettei is igazolnak. „Ő megszenvedte a kommunizmust és az utolsó huszonnégy évben is egyenes a pályája. Ilyen iránypontok kellenek a felvidéki magyarságnak is, mint Esterházy János és az ő méltó követője, Duray Miklós” – fogalmazott Martényi Árpád, majd a jelenlévőket ismételten és nyomatékosan arra buzdította, hogy őt kövessék, mert a többi politikus csak össze-vissza tévelyeg.
Ünnepi beszédének további részében az Esterházy János Emlékbizottság elnöke méltatta az ünnepelt felvidéki politikus személyiségét. Annak ellenére, hogy a Szovjetunióból hazatérve a mírovi börtönben szenvedett és végkimerülésben halt meg, volt lelki ereje, volt reménye, katolikus hite és erős reménye a jövőbe.
Martényi Árpád szerint Esterházy János egy egészen különleges ember volt. Mondhatjuk, hogy a huszadik század egyik legnagyobb magyar politikusa volt. Bethlennel, Telekivel, Tiszával mérik együtt. A nagy, országos politikában ugyan nem tudott főszerepet játszani, de amit bemutatott az előbb Csehszlovákiában, majd Szlovákiában maradt magyarságért, az példamutató. „Azt hiszem, gondolkodásban megelőzte korát. Ő már akkor tudta, hogy autonómiára van szüksége a kisebbségeknek… De nem csak itt, Felvidéken, és nem csak Erdélyben, hanem mindenhol, ahol magyarok kisebbségben élnek, autonómiára van szükségünk, hogy megvédjük a kultúránkat, a nyelvünket, a hitünket, a magyarságunkat”, majd hozzátette: „Esterházy már akkor látta és számtalan felszólalásában rá is mutatott, hogy a szlovákoknak is autonómiára van szükségük a csehekkel szemben és ebben a segített is nekik.”
Az ünnepi szónok befejezésül a következő szavakat intézte a mai nemzedékhez: „Különleges ember volt. Meg kell őt tartanunk az emlékezetünkben, sőt, arra kell törekednünk, hogy minél több ember ismerje meg és legyen példaképe, főleg a fiataloknak, mert ezt a szellemet nekik kell tovább vinniük.”
Martényi Árpád ünnepi beszéde után a megjelent társadalmi szervezetek képviselői megkoszorúzták gróf Esterházy János révkomáromi emlékművét.
Az ünnepség hivatalos részének befejezéseként Sinkovits-Vitay András előadta Vörösmarty Mihály Szózatát, majd záróaktusként a megjelent ünneplők közösen el is énekelték a Szózatot.
A koszorúzási ünnepség a Viking Pub pincehelységében folytatódott. Itt ismét Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnökéé volt a szó, aki – Sinkovits-Vitay András egy-egy kultúrbetétjével tarkítva – a jelenlegi társadalmi és politikai helyzetet elemezte gróf Esterházy János szellemi hagyatékának tükrében. Az előadás folyamatosan egy kötetlen beszélgetésbe torkollott, amely keretén belül több jelenlévő is felszólalt a tárgyban forgó témához.

A rendezvényen készült fényképek képgalériénkban tekinthetők meg.

Práznovszky Miklós, Felvidék.ma

{iarelatednews articleid=”38378,38151,37217″}