Mindkét falu rendhagyó módon ünnepelte az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 165. évfordulóját.
A Csemadok Alapszervezete 22 éve szervezi Nánán a március 15-i megemlékezést. Minden alkalommal ott voltak a kisiskolások, a helyi nyugdíjasok, mindig volt ünnepi szónok, legtöbbször politikus, de volt, hogy Esztergomból hívtak történészt, tanárt. Minden alkalommal hívtak vendégcsoportot is. Tavaly először a kisiskola 1-4. évfolyama külön a kultúrházban teaestet, filmvetítést is szervezett, csakúgy mint ez évben is. (Nem tudni miért egy kis faluban két megemlékezés?).
A Csemadok szervezői ez évben a templom előtti, minden magyar hős keresztjéhez hívták az emlékezni, tisztelegni akaró lakosokat. Hideg szél fújt ezen a vasárnapi koraestén is, és a templomba tértek be az emberek, ami eddig szokatlan volt. Most is szerepelt a 6 kisiskolás, a nyugdíjas éneklő csoport, Morvai Barbara, párkányi iskola diákja szép verssel idézte a forradalmi időszakot, s Pálmai József esztergomi tanár gyönyörű verssel és énekkel emelte az ünnep hangulatát. Ünnepi szónok ez évben Csáky Pál politikus volt. Ő felidézte azt a történelmi időszakot, melynek üzenete van a mai felvidékiek számára is. Bátorította (mert egyre jobban szükség van rá) az embereket, hogy legyenek büszkék magyarságukra, vállalják fel és vallják meg nemzetiségüket, és arra is figyelmeztetett, hogy csak addig lesznek magyarok itt is és az Anyaországban is, amíg az emberek mindig és minden körülmények között megvallják magyarságukat.
Dániel Erzsébet a Csemadok elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: talán a templomnál méltóbb hely nem is lett volna az emlékezésre, mert a szabadságharc hőseinek zászlajára is a Hit, a Nemzet és a Haza volt kitűzve. Legyen ez iránytű számunkra is.
Sándor Zoltán Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének tanácsosa Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolta a megjelentek felé. Majd Burián László esperes imára szólította a szép létszámban megjelent emlékező gyülekezetet. Ezután a templom előtti keresztnél a tisztelet koszorúit helyezték el a vendégek, a helyi önkormányzat, az MKP, a Csemadok és a Szülőföldért Polgári Társulás.
Kőhídgyarmaton eddig nem igen hallottunk a nemzeti ünnepről való megemlékezésről, legalábbis ilyen programmal. A községi hivatal szervezésében a templomkertben gyűltek össze nemcsak a helyiek, de a Visegrádi Lovagrend, az izsai huszárok, a Magyar Gárda, a helyi cserkészek képviselői, élen a helyi polgármesterrel Magát Lászlóval. Ugyanis a templom előtt rovásírásos falutáblát is elhelyeztek és avattak ez alkalommal. Az 1848/49-es szabadságharcról Juhász Gyula, a párkányi múzeum kőhídgyarmati születésű vezetője mondott beszédet. Ez is egy rendhagyó ünnep volt a térségben.
Sajnos a régióban vannak olyan, csaknem színtiszta magyar faluk, ahol nem tartották fontosnak a megemlékezést.
DE, Felvidék.ma
