38789

Húsvét hétfőn locsolkodnak a lányos házaknál. A friss víznek megtisztító, megújító erőt tulajdonítanak. A húsvéti népszokások még itt-ott ma is tetten érhetők, de sokan már a kirándulást választják.

Húsvéti locsolkodás
Húsvét másnapját egyes vidékeken vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja.

A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik.

A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn.
Helyileg kialakított hagyományos formái voltak. Például az Ipoly vidékén már előző este jártak a legények, ez volt az ún. tojáshajtás. Lányos házanként 8–10 tojást szedtek össze. Előre megbeszélt háznál szalonnát kaptak, ott a tojásrántottát elkészítették és megették. A héjat annak a lánynak a háza elé szórták, akire valamilyen oknál fogva haragudtak. Ezután indultak el locsolni. Külön jártak locsolni a még legényszámba nem vett fiúk a keresztanyjukhoz és a rokon lányokhoz.

Gömörben voltak olyan falvak, például Barkán is, ahol a húsvéti vasárnapi bál ideje alatt választották meg az új legénybírót és itt is csoportosan jártak öntözni. Mátyusföldön és Csallóközben nem volt csoportos locsolkodás. Mindenki egyénileg járt vagy pár jó barát együtt ment a lányokhoz.
A szép versek sem maradtak el, amelyet a locsolás előtt mondtak. Méry Margit néprajzkutató Berencsen, Zoboralján gyűjtötte a következőt: E háznak kertjében van egy rózsatő / Azt gondozza, azt öntözi a Jó Teremtő / Vizet öntök a fejére / Szálljon áldás a kezére / Az Istentől kérem / Piros tojás a bérem.

Húsvéti tojások
A hímes tojások díszítése régiónként eltérő volt. A legősibb eljárás a hagymahéj-lébe való festés. Négylevelű lóherét vagy valami más növényt rákötöztek a tojásra, és úgy tették bele a hagymahéjba. A főzés után minta képződött a tojáson.
Izsán csak színes tojások voltak: piros, zöld, sárga, lila – amilyen színt a természetben találtak. A börzsöny vörösre festett, a búza zöldje a zöld színt adta. A Csallóközben is az egyszínű tojások domináltak.
Zoboralján és az Ipoly mentén a hímes tojás volt a gyakori. Zoboralján ez úgy készült, hogy a viaszt felolvasztották, a cipőfűzőnek a fém részét egy botra ráerősítették, és ezt mártották bele a forró viaszba, hogy ráírják a mintákat. Ezután tették természetes festékbe. Amikor már megfogta a piros szín a tojást, akkor lekaparták róla a faggyút, így a minta fehér lett. Ezt bedörzsölték még szalonnabőrrel vagy zsírral, ronggyal kifényesítették, és így kapták meg a legények. Gömörben is ezt alkalmazták.
Az Ipoly mentén Ipolypaláston megfestették egyszínűre a tojásokat, és zsilettpengével vagy öreg borotvával kaparták rá a mintákat. A hímes tojásokat végül elfogyasztották, ha sok volt, akkor a tyúkok is kaptak belőle.

Étkek – Főtt tojás, sonka, kocsonya
Húsvétkor együtt ették a tojást a családtagok, mert a tojás az összetartozást szimbolizálta. Úgy tartották, hogy ha eltévednek valamikor az életben, eszükbe jut, kivel ették együtt a húsvéti tojást, és akkor mindig haza fognak találni.
Az Ipoly mentén egy-egy szentelt tojást – hasonlóan a karácsonyi almához – fogyasztottak.
A tojás és a sonka – mely a bárányt helyettesíti – mellett sok helyen a kocsonya szerepel ételként. Keleten a töltött káposzta elengedhetetlen a mai napig.
Vicsápapátin a húsvétot töltés nélkül nem lehet elképzelni. Tejben vagy vízben beáztatott zsemléből, szalonnával, kolbásszal, tojással keverik össze, fűszerezik és megsütik tepsiben. Ezt fogyasszák főételként.
A húsvét kalács nélkül elképzelhetetlen volt. Manapság elterjedtek a sütemények, torták, de ahol él még idős asszony, megsüti a fonott kalácsot, túrós lepényt vagy diós-mákos kalácsot.
Kassa környékén és Bodrogközben sárga túró szerepel desszertként. Tojásból főzik meg speciális eljárással cukorból, tejből készül és mazsolát is adnak hozzá. Ez a fő sütemény számukra.

Felvidék.ma