39757

Sokak véleménye szerint több mint két évtizede tart már a hazai mezőgazdaság folyamatos leépülése.
A rendszerváltás után a tulajdonosi és birtokrendszerben bekövetkezett változások alapvetően megváltoztatták az ágazat szerkezetét, és mára nyilvánvalóvá tették, hogy az ágazatban kialakított lehetőségek tárháza csak akkor lehet sikeres, ha piac- és versenyképes tartalommal töltik meg a szereplők.
Az elmúlt évtizedben, és főleg az unióba való belépésünk után hajlamosak voltunk és vagyunk a közösségi agrárpolitika által folyósított támogatások közötti különbségekben keresni a bajok okait, erre hivatkozva magyarázzuk a bizonyítványt, a fejlettebb, versenyképesebb országokkal szembeni lemaradásainkat, mondván, könnyű nekik, hiszen nyíltan vagy rejtve jóval több pénzt kapnak, mint mi. Közben mintha megfeledkeztünk volna arról, hogy a vélt és valós előnyöket a nyugati gazdák kemény küzdelmek után vívták ki maguknak. Például úgy, hogy összefogtak, hogy a termékeiket közösen, egy fedél alatt dolgozzák fel és értékesítik, összehangolják az érdekeiket és a velük kapcsolatos tennivalókat…
Be kell vallani, nálunk a hivatalosan bejegyzett közösségi vállalkozási és érdekvédelmi társaságok sem a számuk, sem pedig az érdekérvényesítő képességük alapján nem mindig tudnak érdemben beleszólni a dolgok alakulásába. Az viszont örvendetes, hogy a szakma immár belülről is megpróbálja keresni azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek kiutat mutathatnak a válságból. Végre az agrárértelmiség is látja, hogy a különböző jól hangzó ágazati koncepciók mellett a józan paraszti észre is hallgatni kell, amikor javaslatokat fogalmaznak meg és tesznek közzé a gondok kezelésére. A lapunkban Hogyan tovább – címmel indított rovat is ezt a célt próbálja segíteni azzal, hogy közreadja a témában megfogalmazott gondolatokat. Bízunk benne, hogy a szlovákiai agrárértelmiség nem stilisztikai gyakorlatként fogja majd fel a lehetőséget, hanem valóban az itteni feltételekre szabott, gyakorlatilag is megvalósítható elképzeléseket, törekvéseket tudunk közvetíteni azok számára, akik továbbra is a szülőföldjükön az itteni földből akarnak megélni.

Szilvássy László
(a szerző a Jó Gazda havilap főszerkesztője)
Felvidék.ma