40097

A Magyarországgal szemben 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás megszűnt, ezzel megszüntették a vele szemben alkalmazott brüsszeli pénzügyi szankciókat. Az Európai Bizottság mégis kedvezően döntött, elismerte ezzel Magyarország három éve tartó erőfeszítéseit makrogazdasági egyensúlyának elérésére, törekvéseit a maastrichti konvergencia kritériumok betartására. Államháztartási hiányát második éve 3 százalékos szint alatt tartotta, tavaly 1,9 százalékponttal túlteljesítette a hiánycélt. Mára már egyetlen, igaz az egyik legfontosabb adat, a gazdasági növekedés elérésére összpontosíthat Magyarország.
Ezzel szemben Szlovákiában éppen 2004-ben indult erőteljes növekedésnek az ország gazdasága, a csúcson járás eltartott egészen 2008-ig. Ebben az időszakban Szlovákia vígan teljesítette a maastrichti konvergencia kritériumokat, ezen belül az államháztartás hiányát rendre az össztermék 3 százaléka alatt tartotta. A folyamat koronázása az euró bevezetése lett 2009 kezdetén. A gazdasági válság beköszönésével megtorpant Szlovákia gazdasága, tarthatatlanná vált a hiánycél, majd az Európai Bizottság Szlovákiára is kiterjesztette a túlzottdeficiteljárást. Május végén Magyarországgal ellentétben Szlovákiát nem mentette fel az eljárás alól, hiszen Szlovákia 2009 óta képtelen tartani a 3 százalékos hiánycélt.
Ennek semmiképpen sem örülhetünk, mert az eljárás szankciókkal jár (közvetve mindannyiunk pénztárcája kárára), ám pozitív makrogazdasági oldala, hogy az országot mérsékelt költekezésre sarkallja.
Megállapíthatjuk, hogy Brüsszel ítélete igazságos, egyben ésszerű következménye a két ország gazdasága eddigi alakulásának. Szlovákia esetében a minap a Nemzetközi Valutaalap leértékelte az idei évre várható gazdasági növekedést 1,4 százalékról 0,6 százalékra. Elég drasztikus csökkenés ez, emellett továbbra is fenntartom februári és márciusi előrejelzésemet, mely szerint 2013 második félévében Szlovákia gazdasága recesszióba csúszhat. Az sem biztos, hogy ebben az évben teljesíti a hiánycélt az össztermék 3 százaléka alatt.

Kettős mérce
A brüsszeli döntés arról is szólt, hogy Fico kormánya hiába kapott eddig nem tapasztalt társadalmi támogatottságot, egyedül dönthet majdnem mindenről, mégis képtelen megbirkózni a gazdasági, szociális jellegű kihívásokkal, képtelen egyensúlyban tartani az államháztartást. A brüsszeli döntés másfajta értelmezése szerint általánossá vált a kettős mérce, csupán annak jellege változott meg. Eddig Magyarországgal szemben alkalmaztak kettős mércét (negatív előjellel), a legutolsó döntés szerint pedig pozitív jellegű kettős mércét alkalmaznak Franciaország, Spanyolország, Portugália, Hollandia (!), Lengyelország és Szlovénia esetében. Nekik az eddigieknél lassúbb tempóban kell lefaragniuk az államháztartásuk hiányát, mint a többieknek. Ezt a döntést pedig jogosan sérelmezheti például Szlovákia, a balti országok, vagy éppen Belgium.
Hollandia megjelenése a problémás országok között okozott némi meglepetést, hiszen a Benelux országok eddig példásan ellenálltak a válság viszontagságainak, ezidáig egyensúlyban tartották államháztartásukat. Sorra dőlnek be tehát az axiómák, a betonbiztos pillérek. Egyáltalán nem biztos az sem, hogy a mai kormány ki tudja-e vezényelni Szlovákiát a túlzottdeficit-eljárás alól. Az év végén teljesíti-e a 3 százalékos hiánycélt? Semmi jelét nem látjuk ennek, a kormánycsomag következtében csökkennek az adóbevételek, a vállalkozók (adózók) odébbállnak, a munkanélküliség (ezzel a szociális kiadásokra nehezedő nyomás) számottevően nem csökken, alapvető, szerkezet-átalakító reformoktól ódzkodik a kormány. Eközben tavaly kilenc százalékkal megnövelte a kormány az államadósságot. Meddig lesz ez így tartható? Bizonyára nem sokáig.

Farkas Iván, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39964,39904,39836″}