Idén második alkalommal rendezték meg Nagyölveden a Szentjánosbogár elnevezésű egyházi ökumenikus gyermektábort.
Mivel nagyon kevés a református hittanos gyermek, ezért döntött úgy a helyi református lelkipásztor, Antala Éva és a római katolikus plébános Sárai Attila, hogy együtt táboroztatják a hittanos gyermekeket a hollandiai KOEN Alapítvány felvidéki munkatársai által kidolgozott program alapján. A táborban idén közel hatvan alapiskolás gyermek gazdagodhatott lelkiekben, a bibliai tanításoknak és lelki vezetőiknek köszönhetően. A vezetők olyan hívő fiatalok voltak, akik önként vállalták, hogy a szervezésben és lebonyolításban részt vesznek. Tették ezt Isten dicsőségére, bárminemű fizetség nélkül.
Az első, hétfői napon a közös reggeli áhítatot követően a tábor megnyitására került sor. A gyermekeket hat csoportba osztották életkoruk és érettségük alapján. Minden csoport élére – annak létszámától függően – két vagy három lelki vezető került. A közös énektanulást követően minden csoport a maga, előre kijelölt helyére vonult. A délelőtt további részében először játékos formában megismerték egymást és megtanulták egymás neveit a csoport tagjai és annak vezetői. Ezt követően egy vezetett beszélgetés vette kezdetét, melynek témája az engedelmesség volt. A gyermekek figyelmét ráirányították arra, hogy milyen fontos Istenen túl a szüleinkhez, családtagjainkhoz, tanárainkhoz is engedelmesnek lenni. Ehhez kapcsolódóan a Bibliából Jónás történetét idézték fel a csoportok. Az ebédet követően a csoportokat egy 12 állomásból álló sportverseny várta, ahol szellemi és fizikai feladatokat teljesítve gyűjthettek pontokat. Nagyon jó volt látni, amint az egyének csapattá kovácsolódtak, s egymást segítve vették az állomások akadályait.
A keddi napot áhítat és közös énektanulás nyitotta meg a templomban, majd a csoportok ismét félrevonultak, hogy a délelőtt folyamán a becsületességről beszélgessenek és tanuljanak. A vezetők Zákeus történetét olvasták fel a gyermekeknek, majd arról kérdezték őket, szerintük mi a becsület, ki becsületes a mai világban, jó dolog-e becsületesnek lenni. A gyermekek válaszaikban saját életükből is hoztak fel példákat.
A kiadós ebédet követően a községben és annak határában kialakított, állomásokból álló akadályverseny vette kezdetét. A természetben tett séta során a táborozók feladata volt vad virágok gyűjtése, melyből az egyik állomáson koszorút kellett készíteniük. Egy másik megállónál pedig kvíz formájában arra voltak kíváncsiak a vezetők, mire is emlékeznek a tanultakból a „játékosok”. Az utolsó állomáson frissítő várta kicsiket és nagyokat egyaránt. Miután minden csapat beért, kezdetét vette az önfeledt játék és móka. Kora este lehetőség nyílt tábortűz melletti sütögetésre, s ekkor kerültek kiértékelésre a két nap versenyei is.
A harmadik nap a megszokott módon áhítattal és közös énektanulással telt. A csoportok aznapi témája a bűn és a megbocsátás volt, melyet a gonosz szolga történetével kezdtek a vezetők. Majd felhívták a figyelmet arra a tényre, hogy az Úr imádságában, a Mi Atyánkban is szerepel erre utaló rész: „… és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek”. A táborozók megtanulhatták, hogy mindannyian követünk el bűnöket, még ha bennünk az nem is tudatosul és követnek el ellenünk is. De fontos, hogy mi is meg tudjunk bocsátani, hiszen csak ily módon nyerhetünk mi is megbocsátást.
A szerdai nap délutánja kézműves foglalkozásokkal telt. A gyermekek kisebb ajándékokat, használati tárgyakat készítettek. Ezt követően filmvetítésre került sor, melynek végeztével – az előző napokhoz képest korábban – haza indultak a táborozók. Erre azért volt szükség, hogy másnap korán reggel kipihenten vághassanak neki a hosszú és tartalmas kirándulásnak.
A két autóbusz csütörtök reggel hét órakor indult. Elsőként az érsekújvári református templomot látogattuk meg. Odaérve Nátek Sándor tiszteletes úr fogadta a táborozókat, aki 12 éven keresztül Nagyölveden is szolgált. Miután mindenki helyet foglalt a padokban, megkezdődött a reggeli áhítat. Azt követően a lelkipásztor beszélt a gyülekezetről és a templomról. A szíves fogadtatást megköszönve indultak tovább a gyermekek és vezetőik Szomolányba, ahol a várkastélyt tekintették meg. Utolsó állomásként ellátogattak a sasvári bazilikába.
A hazafelé tartó úton szinte mindenki a táborban átélt élményekről beszélgetett. Az Úrnak hála mind a négy napon kellemes időjárás uralkodott és nem sérült meg senki sem.
Szervezőként és lelki vezetőként azt gondolom, ez a tábor nagyon jó lehetőséget ad a gyermekeknek a kikapcsolódáson és játékon túl a tanulásra, a lelkiekben való mélyülésre és épülésre egyaránt. A beléjük vetett magok a későbbiekben remélhetőleg sok és áldott gyümölcsöt teremnek majd – számolt be a július 8-11. között megrendezett eseményről a Reformata honlapnak Varga László.
Reformata, Felvidék.ma
