A szlovák kisebbségi kormánybiztos hivatalának kisebbségi és etnikai bizottsága ülésén úgy döntött, hogy ezentúl függetlenül a létszámuktól, minden nemzeti kisebbségnek csak egy szavazata lesz. (Az MKP és a Kerekasztal közleményével frissítve.)
A tanácsadó testületben tizenhárom nemzeti kisebbség képviselteti magát, a 24 tagból öten magyarok. Tevékenységi körük közé tartozik a kisebbségek helyzetével foglalkozó jelentéseket előkészítése, illetve véleményezése is. A szerb képviselő javasolta, hogy minden kisebbség csak egy szavazattal rendelkezzen. A legnagyobb létszámú kisebbségek (magyar, ruszin, roma) képviselői ezt ellenezték, ám a többség leszavazta őket.
A testület tagja Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is, aki szerint sajnálatos és igazságtalan döntés született, hiszen a nagyobb kisebbségek – köztük a magyar is – eddig sem voltak számarányuknak megfelelően képviselve a bizottságban. Korábban is pozitív diszkriminációban létesültek a kisebb létszámú kisebbségek a szlovák kormányzat részéről, ez még inkább így lesz, amelynek minden bizonnyal negatív kihatása lesz a szlovákiai magyar kultúra támogatására is. Nem a szerb képviselő felelős ezért a helyzetért, hiszen akaratát a szlovák kormány emberei – elsősorban a kisebbségügyi kormánybiztos hivatalának vezetésével megbízott Mária Jedlíčková – támogatása nélkül nem tudta volna érvényesíteni.
A bizottság magyar tagjai tiltakozásuk jeléül elhagyták az üléstermet, és megfontolják, hogy ilyen körülmények között egyáltalán részt vesznek-e a testület munkájában.
*
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke szerint ez a kormányzati lépés súlyos és elfogadhatatlan diszkriminációt jelent:
“Az MKP elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyes kisebbségeknek ezentúl csak egy szavazata lesz a szlovák kisebbségi kormánybiztos hivatalának kisebbségi és etnikai bizottságában. Erről maga a testület döntött 2013. november 12-én.
A kisebbségeknek létszámukkal arányos számú szavazattal kellene rendelkezniük, ám ez a múltban sem volt így. De legalább a bizottság minden egyes képviselője szavazhatott. A keddi döntés szerint azonban mindegyik kisebbségnek csak egy szavazata lesz, tekintet nélkül a bizottságban tevékenykedő képviselők számára. Ez mindenképen hátrányos megkülönböztetés a nagyobb létszámú kisebbségekre nézve.
Ez az újabb lépés még inkább ront a szlovákiai magyarok helyzetén. A kulturális támogatások nyújtása már a múltban sem volt arányos, az új szavazási lehetőség további hátrányos intézkedéseket jelenthet számunkra. Ez elfogadhatatlan, s ez ellen tiltakoznunk kell.
A bizottság magyar, roma és ruszin tagjai kedden elutasították a javaslatot, de a többi jelenlevő kisebbségi képviselő szavazatával érvényt nyert”
*
A Szlovákia Magyarok Kerekasztala a következő közleményt adta a történésekkel kapcsolatosan:
Botrányos döntések a Kisebbségi Bizottságban, kivonultak a magyar képviselők
“November 12-én került sor a Kisebbségi Bizottság XI. ülésére, amelyen a kisebbségi támogatások végső összegének meghatározása mellett többek között Pered ügye is téma volt. Az ülés ugyanakkor botrányos véget ért, mivel azután, hogy a bizottságban nagyobb lélekszámmal helyet foglaló kisebbségek szavazati jogát közösségenként egyre főre csökkentették, az öt magyar jelölt tiltakozásképp kivonult a teremből.
A Kisebbségi Bizottság legutóbbi ülése inkább színházra, semmint a kisebbségi érdekek érvényesítésének fórumára emlékeztetett, hiszen az elnöknő, Mária Jedličková csak azután rendelt el szavazást a kisebbségi kultúrák finanszírozásának 2014-es szerkezetéről, hogy azt már napokkal korábban közzétették a hivatal honlapján. Az egyértelműen a legkisebb lélekszámú kisebbségeknek kedvező rendszerben a magyarok az ideivel megegyező költségvetési keret esetében 400 000 euróval kapnának kevesebbet 2014-ben. Az idei, 2 600 000 – ről tehát jövőre a magyaroknak jutó csomag 2 193 127 euróra módosul. (2011-ben a magyar kisebbségi támogatásokra költhető összeg 2 326 680, 2012-ben pedig 2 470 000 euró volt.) Ez az állapot a jelenlegi körülmények között részben akár sikernek is könyvelhető el, hiszen a hivatal mindent megtett azért, hogy a magyaroknak jutó részt még inkább lecsökkentse több hátrányos kritériumot beiktatva a feltételek közé. A hivatal képviselői ráadásul az elosztás kidolgozásában közreműködő munkacsoport összetételét is időközben megváltoztatva megpróbálták kisebbségbe szorítani a több száz szervezet érdekét képviselő roma, ruszin és magyar szakértők álláspontját, a folyamat során Szekeres Klaudia a Jogsegélyszolgálat vezetője képviselte a magyar kisebbség érdekeit.
Magán az ülésen Orosz Örs Pered ügyében szólalt fel és terjesztette be a magyar tagok állásfoglalását a demokratikus alapelveket figyelembe nem vevő belügyminisztériumi döntésről. Az ülés kezdetén Stane Ribič szerb küldött egy, a Fico, Slota és Mečiar nevével fémjelzett, 2006 és 2010 közötti időszakában működő rendszer bevezetését célzó indítványt terjesztett be. Ennek értelmében a nagyobb lélekszámú közösségek (magyar, roma, ruszin, ukrán és cseh) képviselők szavazati jogát akarta kisebbségenként egy főre csökkenteni. A Kerekasztal jelenlévő képviselői megtervezett színjátékot sejtenek az eset mögött. Ezt alátámasztja, hogy az ülésen megtárgyalandó anyagokat napokkal a bizottság előtt kell beterjeszteni, ám a bizottság elnöke mégis támogatta a téma napirendre való felvételét és úgy tűnt, a kisebb lélekszámú kisebbségek képviselőit nem érte váratlanul a felvetés. Megjegyzendő, a szerb küldött lánya a hivatal újdonsült munkatársa, így első kézből befolyásolhatta az előzetes egyeztetést.
A határozati javaslat vitája során Öllös László felhívta a figyelmet arra, hogy kisebbségekről szóló kormányjelentések rendre büszkélkedni szokotak a tanácsban létező „arányos” képviselettel, valamint, hogy a Szlovákia által is ratifikált Kisebbségi Keretegyezmény 15. cikkét kifejtő tematikus kommentár is felhívja a figyelmet a tanácsadó szervek reprezentatív és inkluzív mivoltának szükségességére. A vitában elhangzott felszólalások, valamint a tagokkal folytatott magánbeszélgetések arra utaltak, hogy előkészített, koordinált akció történt. Tiltakozásul a szavazást követően, a jelenlévő magyar tagok: Géresi Róbert, Hrubík Béla, Orosz Örs, Öllös László és Pék László elhagyták az üléstermet. További fejlemények az ügyben november 25-én várhatók, akkor kerül ugyanis a határozat a Kormány Emberjogi Tanácsa elé, melynek jóvá kell hagynia a döntést.
A Szlovákia Magyarok Kerekasztala mélyen elítéli a történteket és az ügy kapcsán további lépéseket tervez. Feltéltenül szükséges megvizsgálni, hogy egyáltalán törvényesen zajlott-e le az ülés, hiszen több kritérium és előfeltétel betartására sem került sor az elnöknő részéről (ruszin képviselők hiányzása, a beadványok tíz napos határidejének betartása). A Kerekasztal a Jogsegélyszolgálattal való konzultáció függvényében európai intézmények segítségét is igényben veszi, továbbá Robert Ficóhoz fordul, hiszen a fejlemények egyértelműen felrúgják a nemzetiségi status quót. A tiltakozásnak egyben írásos formáját is választja egy memorandum formájában.”
Felvidék.ma
