Nemzeti Népművelési Központ és az ógyallai csillagvizsgáló is a kulturális minisztérium alá tartozó dotációs szervezeteként működött eddig.
A minisztérium javaslatára azonban az év végén ezek megszűnnek, és a csillagvizsgáló beolvad a pozsonyi székhelyű Nemzeti Népművelési Központba. A kormány elfogadta a képtárakról és múzeumokról szóló törvény módosítását, ezáltal módosul a népművelői tevékenység jellege is.
A minisztériumi költségvetésben ugyanakkor a két szervezet összevonása nem jelent megtakarítást. A csillagvizsgálóban megszűnő vezérigazgatói és bérelszámolói tisztség következtében 35 569 eurót takarítanak meg. További 9212 eurós megtakarítást jelent a Kozmos című folyóirat pozsonyi irodabérletének felfüggesztése. A szerkesztőség ugyanis átköltözik a népművelési központ épületébe. Az így megtakarított 42 345 eurót a népművelési központ katasztrofális állapotban lévő épületének felújítására fordítják.
Az ógyallai csillagvizsgáló alapítása, valamint működésének első évtizede szorosan kapcsolódik Konkoly-Thege Miklós alapító nevéhez, aki ógyallai nagybirtokos család sarjaként született 1842. január 20-án. Budapesten és Berlinben természettudományokat és jogot tanult. Ógyallán 1867-ben kezdte el a csillagászati és meteorológiai központ kiépítését. Először saját készítésű távcsövet használt, majd 1878-ban már nyolcféle csillagászati műszer volt a csillagvizsgáló birtokában. Fokozatosan egészítette ki újabb és újabb, részben saját tervezésű műszerekkel, melyeket saját gépészműhelyében készített.
Készített itt időmérőket, kisebb távcsöveket, színképelemző műszereket, ingaórákat és fizikai műszereket. Az 1890-es évek elején Konkoly-Thege Miklós csillagvizsgálója Európa legfelszereltebb magán csillagvizsgálói közé tartozott. 1899-ben a csillagvizsgálót a magyar államnak ajándékozta azzal a feltétellel, hogy élete végéig díjtalanul az intézmény igazgatói tisztségében marad.
Ezért a csillagvizsgáló „Magyar Királyi Obszervatórium, alapító Konkoly-Thege Miklós” elnevezést kapta. Konkoly-Thege Miklós kisebb csillagvizsgáló hálózatot épített ki, például Pozsonyban, Selmecbányán és más településeken. 1867-ben saját magán meteorológiai állomást kezdett építeni, amelyet 1872-ben a Magyar Állami Meteorológiai Intézet hálózatához csatoltak. A geomágneses méréseket Budapesten a villamosítás akadályozta, ezért Konkoly-Thege mint a Magyar Királyi Meteorológiai és Földmágnesességi Obszervatórium igazgatójaként az intézet Ógyallára költöztetése mellett döntött. Az államnak telket ajándékozott, melyen 1899. augusztus 15-én lerakták az alapkövet, majd egy évvel később átadták az új Központi Meteorológiai és Geofizikai Intézetet, amely Magyarország legnevezetesebb ilyen munkát ellátó intézményévé vált.
Hőmérsékletet, nedvességet, csapadékot és párolgást mértek, valamint a Föld különböző mélységeiben tapasztalható hőmérsékletméréseket is végeztek, és rendszeresen mérték a rétegvíz hőmérsékletét. Geomágneses megfigyeléseket végzett az 1890-es években, 1899-ben „elektrométer pavilont” állított fel. 1901-ben Konkoly az összes vagyonát az államnak ajándékozta azzal a feltétellel, hogy a saját, a felesége, valamint az édesanyja halála után az állam a földdel nem rendelkezőknek kedvező áron eladja a telkeket. 1911-ben lemondott az ógyallai intézetigazgatói címéről, de továbbra is intenzív tudományos munkát végzett. 1916. február 17-én hunyt el. Csehszlovákia megalakulása után a csillagvizsgáló a prágai székhelyű Állami Csillagvizsgáló, illetve az Állami Meteorológiai Intézet részévé vált.
A Szlovák Tudományos Akadémia megalakulása után az ógyallai csillagvizsgálót az akadémiához, majd 1954-ben az Akadémia Geofizikai Intézetéhez csatolták. A meteorológiai részleg Pozsonyban a Hidrometeorológiai Intézetben kapott helyet. A csillagvizsgáló a szlovákiai amatőr csillagászok központi székhelye. Az ógyallai csillagvizsgáló az egyetlen ma is működő természettudományi intézet Szlovákiában, melyet az Osztrák-Magyar Monarchia idején alapítottak. A csillagvizsgáló többszintes épület, nagy és kis üvegkupolával, összekötő folyosóval és a hozzáépített egyszintes szárnyakkal. A kiskupolás épület eredetileg nyári laknak épült, a nagy kupola a XX. század 30-as éveinek új keletű hozzáépítése. A kupolában helyezték el a 60 cm-es távcsövet. Az épületet park veszi körül.
A kulturális minisztérium által tervezett intézkedést negatív visszhangot váltott ki az intézmény dolgozói és a széleskörű szakmai közönség körében is. Ladislav Druga (a csillagvizsgáló egyik munkatársa és a Konkoly-Thege Miklós polgári társulás elnöke) indokolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartja a változtatást, mert az szerinte a 26 alkalmazottal dolgozó intézményt – amely 1969-től a 20 szlovákiai csillagvizsgáló és 5 planetárium módszertani központja és szakmai irányítója – olyan szervezet alá sorolná, amelynek nincs köze a szakmai munkájukhoz.
Az ógyallai csillagvizsgáló jelenleg önálló jogalanyisággal rendelkező intézményként önálló költségvetéssel rendelkezik. A Konkoly-Thege Miklós polgári társulás elnöke szerint a tervezett változtatás azon felül, hogy az intézmény anyagi hátterének megingásához vezethet, jogbizonytalanságot is kivált, mivel a nagy múltú intézménynek fel kellene mondania azokat a szerződéseket, amelyek alapján egész sor neves külföldi partnerszervezettel együttműködik.
„Az intézmény annak állami kézbe kerülése óta két világháborút és különböző rendszerek sorát élte át úgy, hogy végig önálló intézményként tudott működni, most ezt vehetnék el” – mutatott rá Ladislav Druga. Hozzátette: a változtatással szembeni tiltakozásukat levélben is eljuttatták a szaktárcához, ahhoz a város önkormányzata és a Szlovák Tudományos Akadémia Asztronómiai Intézetének igazgatója is csatlakozott. A tervezett lépést hazai és külföldi szakmai szervezetek egész sora, köztük a budapesti és a prágai obszervatórium is bírálta.
A 2013. november 13-án megtartott 29. képviselő-testületi ülésen a város polgármestere, Zemkó Margit olvasta fel a csillagvizsgáló tiltakozó levelét, amelyben tájékoztatták a város önkormányzatát arról, hogy az ógyallai csillagvizsgáló elveszítheti önállóságát a szlovák kulturális minisztérium egyik törvénymódosítási indítványa alapján.
A képviselő-testület tudomásul vette az előterjesztett jelentést, és határozatban nyomatékosan fejezte ki tiltakozását, hogy a világhírű csillagvizsgálót a Nemzeti Népművelési Központ irányítása alá sorolná az intézményt.
A párizsi székhelyű Nemzetközi Csillagászati Szövetség (IUA) az ógyallai csillagvizsgálót és múzeumot történelmi műemlékként és kulturális örökségi helyszínként is jegyzi.
Ladislav Druga, a Szlovák Központi Csillagvizsgáló osztályvezetője, a Konkoly-Thege Miklós Társaság elnöke szerint a pozsonyi törvényhozás aktuális ülésének napirendjén szereplő jogszabálymódosítást azok a képviselők támogatják, akik sohasem jártak a csillagvizsgálóban.
Bízik abban, hogy a a világűr tudományos megfigyelésére szolgáló csaknem 150 éves ablak nem zárul be a következő generáció előtt sem.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
