43526a

Komáromban, január 8-án a Csemadok székház falán lévő emléktábla megkoszorúzása után a mintegy száz résztvevő egy tartalmas, spontán beszélgetés részese lehetett a közösségi teremben. (Képekkel frissítve!) A beszélgetésen a húsz évvel ezelőtti Komáromi Nagygyűlés egykori szervezői is elmondták gondolataikat.

Szabó Olga, Path polgármester asszonya felidézte azokat a napokat, amikor a Csallóközi Városok és Falvak Társulása (CSVFT) az önkormányzati nagygyűlés szervezője lett: Duray Miklós, az Együttélés elnöke volt az értelmi szerző, de jó érzékkel nem a politikai mozgalom került az előtérbe, hanem az önkormányzatokat tömörítő társulás. Szabó Olga ekkor a felügyelő bizottság elnökeként tevékenykedett, a társulásnak 16 csallóközi polgármester volt a vezetőségi tagja, elnöke a komáromi Pásztor István. December 6-án jelent meg a sajtóban a felhívás az 1994. január 8-i önkormányzati gyűlés megtartására, ezután döbbent csend következett. Legalábbis a szlovákiai magyar polgármesterek körében. Nem úgy a szlovák sajtóban, ahonnét kíméletlen támadás indult, erre ébredtek fel a polgármestereink és önkormányzati képviselőink is, emlékezett vissza a pathi polgármester asszony. Amikor már közeledett a rendezvény időpontja, a CSVFT vezetőségének aktív tagjai csak nyolcan maradtak, de ők kitartottak és visszavertek minden meghiúsítási kísérletet. Végül a nagygyűlés rendbontás nélkül zajlott le, várakozáson fölüli volt a résztvevő 3500 szlovákiai magyar legitim képviselő száma, Szabó Olga ezért a január 8-i nagygyűlést legnagyobb közösségi élményként tartja nyilván.
Duray Miklós, az Együttélés elnökeként több hónapon át készítette elő a nagygyűlést, amelyre végül 1994. január 8-án került sor. Most a huszadik évfordulóra szervezett ünnepségen elmondta: Akkor is nagy volt a széthúzás, több párt működött, de szerencsére, akik igazán kerékkötői voltak a kezdeményezésnek, azok már kezdeteknél elhatárolódtak, így a szervezést nem tudták megakadályozni. Aztán, amikor mégis megvalósult a nagygyűlés, az elhatárolódó MPP elnöke még fel is szólalt a gyűlésen. Az MKDM vidéki struktúrája kezdettől lelkesen fogadta a kezdeményezést, a pozsonyi központ azonban bizonytalankodott, nagy nyomásnak voltak kitéve a kormány, a hatalom részéről. Abban, hogy az MKDM polgármesterei végül eljöttek a gyűlésre, nagy szerepe volt a központi irodában sajtótitkárként dolgozó Bárdos Gyulának, az ő határozottságának köszönhetően az MKDM részéről is beindult a gépezet, leállítani aztán már nem lehetett a mozgolódást.
Duray szerint a komáromi nagygyűlés 1920 után a felvidéki magyarok legjelentősebb önálló politikai kezdeményezése és cselekménye volt. Hogy miért nem hozta meg a várt eredményt? Mert kevesen mertek önállóan gondolkodni és nem valami függvényében cselekedni a 45 évnyi diktatúra után. „Az 1989-90 utáni fordulatot követően három év alatt megfogalmaztuk mindazt a célkitűzést, ami magunkkal kapcsolatos és a gyarapodásunkat szolgálná. Ettől az önálló gondolkodástól ijedtek meg azok, akik ellenérdekeltek voltak, más előnyöket reméltek és nem a közösségi célokat tartották szem előtt. A szervezők pontosan tudták, hogy Komáromot rohamrendőrök és a katonaság szállta meg, nem sokon múlt, hogy egy előre egyeztetett jelre – az egyik szervezet vezetője felszólítja a tagjait, hogy hagyják el a nagygyűlést –, a rohamrendőrök lerohanták volna a csarnokot. Azt hogy a száztagú bizottmány, a felvidéki magyarok önrendelkezését képviselő testület megalakuljon – már az előkészítés idején ellehetetlenítették annak a pártnak a vezetői, akik szerencsére már nincsenek az MKP soraiban. Akkora nyomás nehezedett a szervezőkre, hogy a többség meghátrált. Ennek ellenére arra készült a szlovák hatalom, hogy a magyarok kikiáltják az autonómiát. Ha erről döntés született volna, akkor a karhatalom közbelépett volna”, állítja Duray Miklós.

Bárdos Gyula
, a Csemadok országos elnöke, köztársaságielnök-jelölt először azt az információt osztotta meg a hallgatósággal, hogy amikor elindult az MKP pozsonyi székházából Komáromba a megemlékezésre, akkorra összesen már 42 180 aláírást számoltak össze, de ez a szám percről-percre nő, itt Komáromban is kapott újabb íveket. Január 9. délutánig, amikor a parlamentben le kell adni a petíciót, még minden bizonnyal gyarapodik az alásírások száma. Számára ez azt is jelenti, hogy a felvidéki magyarság igényli az önálló magyar politizálást, az érdekeink önálló érvényesítését. Felidézte az 1994. január 8-i gyűlés előkészületeit, amikor az MKDM-ben nem volt egyszerű elfogadtatni az érveket, de a vidéki tagok, polgármesterek lelkesedése egyértelmű volt. „Most már látjuk, hogy történelmi esemény volt a húsz évvel ezelőtti kezdeményezés, annak ellenére, hogy a pontos és határozott elképzelések megvalósítását elgáncsolták. Most ugyanúgy igény van az önálló politizálásra és arra, hogy fogalmazzuk meg, mit is akarunk” – mondta Bárdos Gyula.
Stubendek László, az MKP komáromi városi elnöke, aki 1994-ben a város alpolgármestere volt, felidézve a húsz évvel ezelőtti eseményeket úgy fogalmazott: a nagygyűlés előtt olyan hangulat uralkodott, mint amilyen csak egy nagy tétre menő futballmeccs előtt tapasztalható. „Pásztor István akkori polgármesternek, a rendezvény fő felelősének köszönhető, aki sajnos betegsége miatt most nem lehet jelen a megemlékezésen, hogy egy ál-bombariadóval nem sikerült megzavarni a gyűlést. Mert amikor érkezett a hír, hogy bombariadó miatt ki kell üríteni a sportcsarnokot, ő személyesen vállalt felelősséget azért, hogy ezt nem engedte elrendelni. Így a résztvevők sem erről, sem más zavaró tényezőről nem értesültek” – emlékezett.
Samu István, a Via Nova ICS alelnöke hozzászólásában kijelentette: van Felvidéken egy fiatal csapat, amely teljes mértékben azonosul a Komáromi Nagygyűlésen megfogalmazott célkitűzésekkel. „Eljött 20 év után az önreflexió ideje. Áttanulmányoztam a dokumentumokat, amelyekből azt szűrheti le mindenki, hogy szisztematikus, jól átgondolt programot fogalmaztak meg elődeink” – mondta. Fontosnak nevezte a mai civil kezdeményezéseket, a kétnyelvűség szorgalmazását, a készülő autonómia-tervezetet. Megemlítette a Martosi Szabadegyetemet, amelyet második alkalommal várhatóan idén július 13-ától tartanak az autonómia, az önálló gondolkodás jegyében, a Komáromi Nagygyűlésen megfogalmazott feladatok örököseiként.
Végül Petheő Attila köszönetet mondott a résztvevőknek és azoknak, akik segítik a megemlékezés szervezését minden évben január 8-án.

(A képek kattintással nagyíthatók!)
43526b43526c43526d43526e43526f43526g

Pogány Erzsébet, Felvidék.ma
Fotó: H. M.
{iarelatednews articleid=”43522,43515,43425″}