Jirí Dienstbier, az újonnan megalakult Sobotka-kormány emberi jogokért felelős minisztere egy Csehországban igencsak kényes kérdést feszegetett akkor, amikor felvetette: meg kéne szüntetni az ország mentességét az Európai Unió alapjogi chartája alól.
Mint ismeretes: Václav Klaus korábbi cseh államfő csak azzal a feltétellel volt hajlandó aláírni a lisszaboni szerződést, ha országa mentességet kap a szerződéshez kapcsolódó, az alapvető emberi jogokat tartalmazó charta hatálya alól. Mivel Brüsszel mielőbb rövidre kívánta zárni a lisszaboni szerződés körüli bonyodalmakat, Csehország a mentességet megkapta, így rá a charta azóta sem vonatkozik. Klaus ellenkezésének oka világos és egyértelmű volt: meg akarta akadályozni, hogy a Beneš-dekrétumokat akár ezen az alapon támadni lehessen.
Jirí Dienstbier az új kormány megalakulását követő sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az emberi jogokat védő egyéb nemzetközi jogi dokumentumok mellett szükséges, hogy a csehországi polgárok is ugyanolyan védelemben részesüljenek, mint az unió többi államának polgárai.
A miniszter jelképes és fontos lépésnek nevezte elképzelését, mely kifejezné, hogy hazája minden tekintetben elfogadja a lisszaboni szerződést.
Mindeközben a cseh közvélemény fele kitart a magyarok és németek kollektív jogfosztását is kimondó dekrétumok mellett. A CVVM közvélemény-kutató tavaly év végi felmérése szerint a második világháború súlyos, máig élő örökségét jelentő Beneš-dekrétumok eltörlését csak a válaszadók mintegy 14 százaléka tartja kívánatosnak.
szd, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”39841,38602,38557″}
