Az Apáti Polgári Klub 2000. szeptember 1-jén alakult meg azzal a céllal, hogy az azonos érdeklődésű és gondolkodású polgárok rendszeres találkozóhelye, fóruma legyen. Idén kezdeményezték, hogy Nagykaposon köztéri szobrot emeljenek II. Andrásnak. Ismerkedjenek meg a klub munkájával:
A klub alakuló ülésén tíz nagykaposi polgár vett részt, legtöbben pedagógusok. Kezdetben kéthetenként találkoztak a helyi Griff vendéglőben. 2003-tól a klub munkájának a nagykaposi Magyar Közösségi Ház ad otthont.
A klub munkáját kezdetben háromtagú vezetőség irányította: Géczi Lajos alapító-elnök, Demjén Béla alelnök, Ferenc Éva pénztárnok.
Géczi Lajos 2008-ban elhunyt. A vezetőség összetétele a következőképpen változott meg: Demjén Béla elnök, Ferenc Éva, Palkó Klára, Hajduk György.
Az Apáti Polgári Klub céljait négy pontban határozza meg: teret adni azoknak a helyi és környékbeli tehetséges embereknek, akik valamilyen tevékenységben kiemelkednek az átlagból, és tevékenységük révén jelentős érdeklődésre számíthatnak; másodjára az ismeretterjesztés, jeles előadók, költők, művészek meghívása; harmadszor a kulturális, történelmi és egyházi értékeink védelme; negyedik célkitűzésük a publikációs tevékenység, könyvbemutatók szervezése.
Az Apáti Polgári Klub szervezésében az évek során megvalósult rendezvények:
Helyi és környékbeli kivételes személyekkel való találkozókra meghívták:
Kovács Jenő érem- és egyéb régiségek gyűjtőjét Abaráról, Pándy Árpád nagykaposi református lelkészt, Galgóczy Tibort, a népművészet kiváló mesterét, Demjén Béla könyvgyűjtőt, Tóth Tibor egykori nagykaposi cigányprímást, Rapács János mátyóci és Fulajtár Bernát dobóruszkai hagyományőrzőt, Czap Gyuláné mátyóci és Vaszily Tímea kaposkelecsényi hímes tojás festőt, Tóthpál Gyula fotóművészt, Károly Róbert numizmatikust Dobóruszkából, Urbán Klára újságírót, Hudák Katalin költőt, előadót, Kocsis Ferdinánd sportolót. Műtermében felkerestük Ferenc György szabadfoglalkozású szobrászt.
Ismeretterjesztés:
Előadást tartott Csörgő Gyula és Novotný Csilla természetgyógyászok, MUDr.Ferkó Péter sebész, MUDr.Molnár Alica tüdő-és belgyógyász, Pándy Bertalan egyházi író, Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, T.Erdélyi Ilona professzorasszony, Barna Gábor néprajzkutató-tanár, Dr. Herczegh Géza jogtudós Budapestről, Gyüre Lajos író, Skultéty Csaba publicista, Molnár Imre történész, Koncsol László, Cselényi László, Tóth Elemér, Török Elemér szlovákiai magyar költők.
Kulturális, történelmi és egyházi értékeink védelme:
E témában meghívott előadóink voltak: Tiszai Nagy Menyhért amatőr festőművész, költő, T.Nagy Imre filmrendező, Pándy Bertalan előadást tartott „Református hitélet a Trianon utáni Felvidéken” címmel, Furik Csaba királyhelmeci tanár II. Rákóczi Ferencről, Dr.Szabó Attiláné Dr.Erdélyi Erzsébet az ELTE docense.
Publikációs tevékenység, könyvbemutatók:
Az Apáti Polgári Klub teret adott a következő helyi szerzők könyvei bemutatásának:
Pándy Bertalan: Lélekvándorlás, Skultéty Csaba: A Szabad Európa Rádiótól az Ung partjáig, Géczi Lajos: Újrakezdés, Pándy Bertalan: Meggyújtott gyertya, Géczi Lajos: Nagykapos a 2. évezred alkonyán, Demjénné Kovács Erna: Jeles nagykaposiak.
2009-ben az Apáti Polgári Klub kiadásában megjelent Erdélyi János válogatott írásai, válogatta és szerkesztette Demjénné Kovács Erna.
2012-ben Apáti Miklós születésének 390. évfordulója alkalmából a nagykaposi Református Ifjúsági Ház aulájában emléktáblát helyeztek el a jeles prédikátor tiszteletére. Az emléktábla a Csemadok Nagykaposi Alapszervezete és a Nagykaposi Református Egyházközség támogatásával készült, Ferenc György helyi művész munkája.
Nagykapos város első írásos említésének 800. évfordulóját ünnepli 2014-ben. II. András magyar király birtoklevelében 1214-ben tesznek első ízben említést Nagykaposról, ahol neve „Copus-“ként szerepel.
Az Apáti Polgári Klub kezdeményezését, hogy Nagykaposon köztéri szobrot emeljenek II. Andrásnak több szervezet, intézmény, sőt nagykaposi polgárok is szép számban támogatták. Az önkormányzat a benyújtott javaslatot elfogadta, és közadakozásból, Petrikán Péter polgármester hathatós támogatásával, valamint a helyi szervezetek, vállalkozók segítségével a tervek szerint idén nyaron a városi megemlékezések alkalmával a szobor is felavatásra kerül.
Az Apáti Polgári Klub sok alkalommal társszervezője volt a Csemadok Nagykaposi Alapszervezete és a Magyar Ház által megvalósított rendezvényeknek.
Apáti Miklós, a klub névadója
Apáti Miklós lelkész, teológiai és filozófiai író, orvos.
1662. december 4-én született Debrecenben. Tehetsége és neveltetése révén kora egyik jeles teológusa és filozófiai írója lett. Tanulmányait külföldi iskolákban folytatta, előbb Leydenben, majd Franekerben, Utrechtben, Amszterdamban.
Tehetséges tudós, és jó képességű szónok hírében állt. A fennmaradt feljegyzések szerint hamar elnyerte az emberek megbecsülését, az egyházak tiszteletét. 1703 körül előbb Deregnyőben, majd Dobóruszkában és Kaposon volt lelkész. Szülővárosa 1721-ben hazahívta, ahol városi tanácsos és a külvárosi kórház lelkésze lett.
1724. december 24-én hunyt el Debrecenben.
Erdélyi János munkáit tanulmányozva jutottunk el Apáti Miklóshoz. A hazai bölcsészet múltja c. tanulmányában Erdélyi többek közt ezt írja Apátiról: „Mint nagy hírű szónok és ritka tudós, vetélkedésig ragadá az egyházak szeretetét. Kerestetett.”
Latin nyelvű munkáinak egy része megjelent nyomtatásban. Magyarul írt alkalmi imádságai, prédikációi, elmélkedései csak töredékben maradtak fenn.
Latin nyelven írt sírversében határozta meg életének egyetlen célját: „… Voltam még Kaposon, majd jött Dobóruszka, Varannó,/ Húsz meg egy esztendő: emberek üdve a cél”.
Apáti Miklós elve örök érvényű: szolgálni az embereket, dolgozni a jó és a tisztesség érdekében.
Az Apáti Polgári Klub magáévá tette névadójának hitvallását. A szó és az írás erejével szolgálja Nagykapos minden polgárát, akik eljárnak rendezvényeinkre és érdeklődést mutatnak munkánk iránt.
Géczi Lajos, az Apáti Polgári Klub alapítója, első elnöke
Géczi Lajos gimnáziumi tanár, közíró.
1926. május 30-án született Mokcsakerészben. 1959-ben szerzett tanári diplomát a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán. Nyugdíjazásáig a Nagykaposi Gimnázium tanára volt.
Életét a háború és az azt követő események nagyban befolyásolták. 1944 őszén civilként került orosz hadifogságba. Ezekről az évekről, nemzedéke alázattal viselt megpróbáltatásairól élményszerű leírást ad a „Civilek hadifogságban” c. könyvében.
Nagykaposra kerülvén bekapcsolódott a Csemadok alapszervezetének munkájába, csakhamar annak szellemi irányításába. Tevékenysége folytán Nagykaposon újjáéledt Erdélyi János kultusza, szellemi hagyatékának ápolója és gondozója lett.
A nyolcvanas évek közepén kezdett publikálni. Irodalmi munkásságának legnagyobb jelentősége abban áll, hogy még időben, mondhatnánk, az utolsó órában összegyűjtötte Ung-vidék és Ondava mente már-már feledésbe merült meséit, mondáit, gyermekmondókáit. A népmesegyűjtemények – Ungi népmesék és mondák, Ondava menti népmesék és mondák – 1989-ben, ill. 1994-ben jelentek meg.
Utolsó munkája, egy szépirodalmi jellegű városmonográfia, Nagykapos a 2. évezred alkonyán címmel jelent meg 2006-ban.
Néprajzi tevékenysége elismeréseként Sebestyén Gyula Emlékéremmel tüntették ki, közírói munkásságáért Márton Áron Emlékéremmel, pedagógiai munkájáért A szlovákiai magyar iskoláért kitüntetésben részesült.
2006-tól Nagykapos díszpolgára.
Kezdeményezője, megalapítója és első elnöke volt az Apáti Polgári Klub-nak.
2008-ban hunyt el Debrecenben.
A klub nyitott minden társadalmi és kulturális kérdés iránt, munkájába bárki bekapcsolódhat, aki érdeklődést mutat az adott témában.
Demjénné Kovács Erna, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44092,43225,43013,42588,42251″}
