Erdélyi János születésének közelgő kétszázadik évfordulója alkalmából (1814.IV.1.) tartott előadást Gyüre Lajos nyugalmazott tanár a kassai Mészáros utcai Nemzetiségi Klub helyiségében a Kassai Polgári Klub rendezésében. Egyrészt nehéz, másrészt könnyű beszélni róla, mert itt élt, ezen a tájon – kezdte az előadó. – Sokszor kiragadunk embereket korukból és úgy vizsgálgatjuk életüket. „Nem Erdélyi születésével kell foglalkoznunk, hanem a korral, melybe beleszületett és akkor őt is megértjük.” A 19. sz. tele van forradalmakkal és háborúkkal. Ezekről a háborúkról Nagykapos és környékére nem jutott el a hír. Az austerlitzi csatáról ki tudott ott? Waterlooról és a Szent Szövetségről? Mégis közünk volt hozzá, súlyos következményekkel jártak. Az egységes Itália létrejötte iránti igény 1820-ban kezdődött. 1831-ben Lengyelországban kitört a forradalom. Az akasztott embereket nem temették el, Ennek kolera lett a következménye. Ez meg koleralázadáshoz vezetett tájainkon. Kazinczy Ferenc ennek következtében hunyt el és Erdélyi János testvére, Mária is. Az ország két fő részre oszlik, a főnemességre és jobbágyokra.
A szűk rétegű polgárság és az elszegényedett kisnemesség is követeli saját jogait. Széchenyi évi jövedelmét ajánlja föl, Felsőbüki Nagy Pál a jobbágyság felszabadítását követeli. Nem hallgatták meg. A ius primae noctis, az első éjszaka joga még élő gyakorlat.
Erdélyi Mihály utolsó, hetedik gyermeke április 1-én jött világra. Miközben Gyüre csak hat gyermeket talált. Hosszas keresgélés után kiderült, a családban két Zsuzsanna volt. Sorra halnak meg gyermekeik. Alig élik meg a 2-4 éves kort, csak Mária él tovább. Amikor meghal az első Zsuzsanna, a következő leánygyermek is ugyanazt a nevet kapja. Még a keresztapa is ugyanaz. Az sem éli meg a felnőttkort. Sámuel egy évesen távozik. Nagyon vigyáztak az egyetlen fiúgyermekre, akire támaszkodhatnak idős korukban. Késői született gyerek volt, így sorsa hasonlít Arany Jánoséra. Apja írni-olvasni tanítja. Erdélyi Mihály művelt jobbágy, verselt, tudott valamit latinul, írni-olvasni is tudott. Nagykapos ebben az időben eléggé zajos életet él. A tokaji bor Nagykaposon át „folyik” Lengyelország és Oroszország felé.
A tízéves gyerek tanuljon – mondja tanítója – mert tehetséges. A progimnáziumba megy Sárospatakra, a szülők egy darabig még bírják a költségeket, mert telkes jobbágyok. 1832-ben meghal az apa, nincs ki taníttassa. Két lehetőség áll előtte. Hazajön és jobbágy lesz, vagy elmegy tanítónak módosabb családokhoz. Az utóbbit választja. Ebből tartja el magát és folytatja tanulmányait. Cselejbe kerül, Legenyemihályi mellé.
Ez életének legszebb időszaka. Itt tanul meg németül és franciául.
Megismeri a korabeli irodalmárokat. Tud verseket írni, Patakon nagyon jó eredményt mutat föl. A berzétei nemest, Máriássy Bélát neveli 5 éven keresztül. Évi 500 forintot kap, amiből el tudja tartani anyját is. Máriássy elvégezte tanulmányait és Petre megy. Vele tart Erdélyi is. Verseket küld Bajza Józsefnek, aki azokat közli. Verseit Petőfi előfutáraként jellemezte az előadó. 1844-ben a pesti fiatalsággal kerül kapcsolatba. A Kisfaludy Társaság tagja lesz, majd titoknoka (titkára). Bele tud szólni az irodalmi életbe. A sárospataki évek alatt rájön, a népből jött. Ismeri a népdalok és népmeséket. Ezeket szeretné összefogni és kiadni könyv alakban. A Kisfaludy Társaságban is ez a székfoglalója témája. Eljut a fiatal írónemzedékhez, melyből a Tizek Társasága kerül ki. Ennek nem tagja, de minden írásával támogatja őket.
Kossuth édesanyjához jár a fiatalság. A Vachott-gyerekek is. Vachott Kornélia már menyasszony – ezt az eddigi Erdélyi-kutatás nem vette figyelembe -, de becsapták. Ekkor kerül vele kapcsolatba Erdélyi. Az elhagyott menyasszony Erdélyi Jánoshoz szelídül és összeházasodnak. Kossuth Lajos a násznagya. A házasság és boldogság rövid ideig tart. Az asszony szülés közben meghal. A gyermek megmarad. A gyász nagy. A gyereket azonban nevelni kell. Így kerül Berzétére. Barátja figyelmezteti, ez a család nem megfelelő. A férj iszákos, az asszony meg durva. Két éves korában a gyermek meghal. Állítólag fogzási lázban. Sírja Berzétén található a református templomban a Máriássyak sírboltjában.
Megveszi a pesti Regélő divatlapot és azt adja ki. Egy tankönyv sem tárgyalja ezt a tényt. Mindenütt sógora, Vahot Imre szerepel lapkiadóként. Máriássy Bélával meglátogatja az északi városállamokat, Hollandiát, eljut az olasz városállamokba is. Mindenütt az irodalmat keresi, sok írást küld e divatlapnak. Emiatt sokan keresik. Hazaérkezése után Vahot nem adja vissza neki a lapot írásbeli kötelezvény ellenére sem.
Erdélyi János 1848-ban egyedül marad. Ő békepárti, nem fog fegyvert. Hamar rájön, valami nincs rendjén. Verset ír, mely hasonlít Petőfiére, de itt a szamár Kossuth Lajos, aki után megy a nép. Széchenyi többet valósít meg, ő az evolúció híve. Kossuth a revolúcióé. De mit adott? Önbecsülést, szabadságot. Ki adott többet? Nem lehet válaszolni erre a kérdésre.
Erdélyi elveszíti állását, mert a Kisfaludy Társaság megszűnik. Nincs miből élnie. Ekkor kap levelet Sárospatakról, a Tiszán-inneni Református Egyházkerület hívja meg. 1851-ben érkezik Patakra és a filozófia tanára lesz. Itt is baj van, mert a rebellisek befészkelik magukat, így a hatalom meg akarja szüntetni az iskolát. Azzal az ürüggyel, hogy rossz a könyvtára. Erdélyi átveszi a könyvtárat és modernizálja azt. „Égő gyertyával vagy pipával a könyvtárba menni nem szabad.” – mondja ki az egyik regula.
A magyar iskolarendszer akkoriban elsősorban egyházi iskolákból áll (református, katolikus, zsidó; görög-katolikus nincs). Azután vannak vegyes iskolák, melyeket Kazinczy alapított. De nincs tanítóképző. 1853-ban a püspöknek ír levelet, hogy hozzá létre azt a tanodát, ahol a tanítókat fogják nevelni. Barátaival együtt Vezérkönyvet ír a tanítók számára. Tankönyvet írnak. Addig az iskolában hittant, írni-olvasni oktattak, mást alig. Legfeljebb az alapműveleteket. Javasolja, hat évesre emeljék a kötelező oktatást, de ezt sokan ellenzik, mert akkor a jobbágygyerekek megtanulnak olvasni. Mégis megemelik hat évre a kötelező oktatást a református iskolákban. A püspök ezt jóváhagyja, de hivatalosan nem válaszol.
A krepli-versenyen (fánk, vagy csöröge) ismerkedik meg második feleségével. A felsőgelléri (Csalóköz) Csorba Ilonával, aki húsz évvel fiatalabb nála. Leendő apósa családja módos. 400 hold földjük van. A szülők nem akarják a házasságot, a leány nem enged. Erdélyi Jánosban egy ágról szakadt tanítót látnak, ám végül még tisztelik is. Sorban jönnek a gyerekek. Nyolc születik. A sorsuk hasonló, csecsemőkorban majd mind meghal. 1868-ban, amikor az apa meghal, négy gyermeke él. Van egy utószülött gyermekük is.
Néprajzi gyűjtőmunkája jelentős. Népdalokat, népmeséket gyűjt. A szlovák és rutén anyagot is. Fontos, hogy ő már a melódiát is lejegyzi. Vagy egy nem emlegetett része is munkásságának. Új szavakat alkot. Az öncsér öntöző kupa lenne. A közmondásokat is sokra becsülte. Az egy teljes értékű mondat – hirdette. Pázmány Péternél látjuk, az ő mondatai tele vannak szólás-mondásokkal, ezt teszi Erdélyi is. Ez a munkássága az, amiért büszkék lehetünk rá, és arra, hogy a református egyházi iskolákat hat évfolyamossá alakította. „1914-ben az apám még ilyen iskolatípusba járt” – mondta Gyüre Lajos.
Két gyermeke élte meg a felnőtt kort. Így leszármazottai is élnek. Két unokája, Dobozyné Erdélyi Zsuzsanna, Kossuth-díjas néprajzkutató és testvére T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész, egyetemi tanár, megbecsült személyiség.
Az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság kezdte ünneplését. Az első világháború után szinte megfeledkeztek róla, az igazi Erdélyi-kultusz a második világháború után kezdődött. Azután, hogy Géczi Lajos nagykaposi és Dobai Béla sárospataki tanár felújította az ünnepségeket. Most a 200. évfordulóra Nagykapos tervez egy nagyszabású ünnepséget, ha megkapja az állami támogatást.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
