A Nemzeti Munkaügyi Hivatal hét ország szakértőinek részvételével szervezte meg a „Szakképzés – határok nélkül” szakmai konferenciát Hajdúszoboszlón. A március 7-i tanácskozáson felvidéki szakemberek is felszólaltak. A Felvidék.ma értesülései szerint, a konferencia célja a duális szakképzés előnyeinek megismertetése a résztvevő szakemberekkel, ezzel segítve a külhoni szakképzési és felnőttképzési intézmények munkáját. A tanácskozáson a duális szakképzési rendszer kialakításáról, működtetéséről, valamint fejlesztésére vonatkozó elképzelések témakörében hangzottak el az előadások.
A duális szakképzés lényege, hogy a tanulók a szakmai és elméleti ismereteiket a szakképző iskolákban sajátítják el, míg a gyakorlati oktatásuk a gazdálkodó szervezeteknél, költségvetési szerveknél zajlik. Ez a képzési forma a munkaerő-piaci igényekhez igazodik, a tanulók általa biztos munkahelyet szerezhetnek. A cégek számra is előnyös, mivel a szakember-utánpótlás ténye oldódik meg a képzési formával.
A konferenciát Komáromi Róbert, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója és Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja nyitotta meg. Az egybegyűlteket Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntötte.
A szakmai esemény első részében a magyarországi tapasztalatokról hallhattak beszámolókat a részvevők.
A duális képzés új útjairól tartott előadást Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. A kormányzat támogatja mind a hiányszakmában tanulókat, mind az őket foglalkozatókat – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken, március 7-én Hajdúszoboszlón.
A Szakképzés határok nélkül című konferencián az államtitkár hangsúlyozta: tanulószerződések keretében akár havi 50 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a jó tanulók, míg a vállalkozások közel egymillió forint normatív támogatáshoz juthatnak a hiányszakmákban foglalkoztatottak után.
A vállalkozások minőségi munkaerővel való ellátásában és a munkanélküliség újratermelődésének megakadályozásában meghatározó jelentősége van a szakképzésnek és a felnőttképzésnek – tette hozzá az államtitkár.
Czomba Sándor szerint a vállalkozásokat érdekeltté kell tenni abban, hogy megfelelő minőségű tanműhelyeket hozzanak létre, ehhez forrásokat kell biztosítani számukra. Ugyanakkor a tanulókat és a szülőket is meg kell győzni arról, hogy van jövője a jó szakmunkásnak – jegyezte meg az államtitkár.
Kiemelte a duális képzés fontosságát, vagyis azt, hogy már az iskolai oktatás időszakában bekapcsolódhassanak a fiatalok a vállalkozásoknál a gyakorlati képzésbe akár tanműhelyekben, akár éles körülmények között.
Komáromi Róbert, a konferenciát szervező Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) főigazgatója a duális szakképzéssel foglalkozó projekt céljáról elmondta: olyan kutatási adatokat, információkat kívánnak a döntéshozókkal megismertetni, amelyek a jövőben elősegítik a közép-európai régiók együttműködését, gazdaságvezérelt régiófejlesztési céljainak elérését.
A legfontosabb célkitűzésnek nevezte a közép-európai országok magyar ajkú térségeiben működő szakképzési és felnőttképzési intézmények tapasztalatcseréjét, együttműködését, különös tekintettel a duális szakképzési rendszer kialakítására, működtetésére és fejlesztésére.
Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemzeti integrációs és Kárpát-medencei hálózatfejlesztési igazgatója a konferencián elmondta: a felnőttképzés terén már működő Pannon-forrás hálózat tapasztalatait felhasználva szeretnék létrehozni a Kárpát-medencei együttműködést az iskolarendszerű szakképzés terén is.
Javasolják a döntéshozóknak, hogy a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetés magyarországi forrásainak 10 százalékát fordítsák a Kárpát-medencei projektek kidolgozására és megvalósítására, ezáltal hazánk fejlesztési erőforrásainak bővítésére – tette hozzá az igazgató megjegyezve: ha Szlovákia, Románia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria transznacionális programjait sikerül összehangolni, akkor a Kárpát-medencei magyarság nyertese lehet a köbvetkező hét esztendőnek.
A duális szakképzés- híd az iskolapad és a munkapad között címmel fogalmazta meg gondolatait Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője Odrobina László a felnőttképzés megújulásáról számolt be.
A konferencián szó volt a külhoni magyarok továbbképzéséről és a felnőttképzés helyzetéről is. Palotás József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakképzési és felnőttképzési főigazgató-helyettese vázolta fel a határon túli helyzetképet. Továbbá előadás hangzott el a szakképzés szerepéről a nemzeti integráció fejlesztésében.
A külhoni magyar szakemberek a szakképzésben és felnőttképzésben közreműködő oktatók továbbképzéséről és a duális képzés hatékonyságáról számolt be egy nemzetközi projekt bemutatásával. A felvidéki tapasztalatokról Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója számolt be.
Délután tematikus ülésekkel folytatódott a tanácskozás. Ezen a regionális igények felmérésére a hálózatfejlesztési törekvésekre, valamint a munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzésére összpontosítottak.
Felvidék.ma
