44408

Mintegy száz aktivista tüntetett március 3-án az orosz seregek kivonását követelve a Krímről a pozsonyi ukrán nagykövetség épülete előtt. „A tiltakozó akció célja, hogy mindnyájan hangot adjunk a Vlagyimír Putyin lépéseivel való egyet nem értésünknek” – jelentett ki a tiltakozó akció egyik szervezője, Radovan Eugel „Az Orosz Föderáció fegyveres erői a napokban elfoglalták a Krím félszigetet, amely az önálló Ukrajnához tartozik. Ez azt jelenti, hogy az ENSZ emberi jogok kartájának 2. cikke értelmében az Orosz Föderáció megsértette a nemzetközi jogokat, megsértette Ukrajna szuverenitását, és veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot” – áll többek közt abban a kiáltványban, amelyet a tiltakozó akció szervezői az ukrán nagykövetségnek átadtak.
A tiltakozó akció résztvevői bírálták a szlovák kormány ukrajnai helyzetre való reakcióját is. A szervezők szerint a kormánynak legalább egy kiáltványt ki kellett volna adnia, amit más kormányok meg is tettek, például Litvánia, aki világosan elítélte az orosz beavatkozást.
De bírálta a kormány reakcióját némely köztársaságielnök-jelölt is, akik szerint Robert Fico kormányának keményebben kellett volna az ukrajnai történésekre reagálnia. A Trend gazdasági hetilap beszélgetésén résztvevő Andrej Kiska, Pavol Hrušovský, Milan Kňažko és Radoslav Procházka (Robert Fico ezúttal sem jelent meg a beszélgetésen) az ukrajnai helyzetet is megvitatták. „Sokkal keményebb, kevésbé diplomatikus és éles álláspontra helyezkedtem volna” – jelentett ki például Pavol Hrušovský.
Andrej Kiskának pedig meggyőződése, hogy Ukrajna területéről az ország polgárainak kellene dönteniük. A kormányfő álláspontját ő is langyosnak tartja. „Agresszióról van szó, amit egyértelműen ki kell mondani’ – jelentette ki Kiska. Milan Kňažko szerint is egyértelműen el kell ítélni az agressziót. „Amennyiben azonban referendumot fontolgatnak a Krím félszigeten, az ilyen referendum a volt Jugoszláviában nagyon súlyos és piszkos háborút okozott” – fogalmazott Kňažko. „A kormány langyos reakciója egy konkrét személy, a szlovák külügyminiszter személyes ambícióinak az eredménye, az ENSZ-főtitkári tisztség megszerzésére” – jelentette ki Radoslav Procházka. Procházka szerint Szlovákiának sikerült egy olyan ország hírnevére szert tenni, amely képes megbízható módon és hatékonyan közvetíteni elsősorban a határaitól keletre és délkeletre elterülő területeken kialakult vitás ügyekben. „A képtelenség arra, hogy inváziónak nevezzük az inváziót és agressziónak az agressziót, ezt az előnyünket tönkreteheti” – vélekedik Procházka.
Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek képviselői még a mai HN club megkezdése előtt a bejárat előtti csendes tüntetés formájában akarták kifejezni nemtetszésüket Robert Fico kormányfő ukrajnai helyzettel kapcsolatos állásfoglalására. Robert Fico azonban egy másik bejáraton érkezett a beszélgetésre. Jozef Viskupič (OĽaNO) gyávaságnak tartja Fico eme lépését, állítólag ugyanis csak azt akarták Fico tudtára hozni, hogy Oroszország Ukrajnával kapcsolatos lépésére későn és nem megfelelő módon reagált. „Azt szerettük volna megkérdezni a kormányfőtől, hogy nem kellett-e volna pontosan és egyértelműen állást foglalnunk, kijelentve, hogy a nemzetközi jog megsértéséről volt szó, ha már egyszer az egész világ így határozta meg Oroszország lépését” – fogalmazott Viskupič.
Az ellenzéki SDKÚ-DS viszont azt akarja, hogy az ukrajnai helyzettel kapcsolatban rendkívüli parlamenti ülést hívjanak össze. Pavol Frešo, a párt elnöke szerint egy független állam önkényes katonai megszállása egy másik állam által a civilizált világban elfogadhatatlan. „Ez agresszió, ezért a dolgokat a nevükön kell nevezni, tekintet nélkül arra, hogy kis állam vagyunk-e, avagy nagy” – jelentette ki Frešo. A pártelnök szerint a rendkívüli parlamenti ülésen egyértelmű álláspontra kell helyezkedni az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. Az SDKÚ-DS olyan parlamenti határozat elfogadását javasolja, amely hangot adna a nyugtalanságunknak a feszültség fokozódása miatt Ukrajnában. A határozatban az SDKÚ javaslata szerint Szlovákia felszólítaná Oroszországot, hogy azonnali hatállyal vonja ki seregeit a megszállt területekről, fejezze be a feszültség szítását, és fogadja el a helyzet politikai megoldását.
A határozat azt is tartalmazná, hogy a parlament Ukrajna jelenlegi vezetését az állam törvényes képviselőinek tartja, és felszólítaná a szlovák kormányt az egyértelmű állásfoglalásra az orosz seregek ukrajnai agressziójával szemben, valamint a helyzet megoldódásáig Szlovákia oroszországi nagykövetének visszahívására kötelezné.

Készpénzt nem adunk Ukrajnának

Szlovákia humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, és egészségügyi ellátást biztosít a tüntetések során megsérült mintegy 20 embernek. Bár az Európai Unióban téma az Ukrajnának nyújtandó anyagi segítség is, arról nincs szó, hogy Szlovákiának pénzügyi támogatást kellene nyújtani a keleti szomszédjának. Jelentette ki az EU-külügyminiszterek brüsszeli találkozójáról hazatért szlovák külügyminiszter, Miroslav Lajčák.
A külügyminiszter szerint az is lehetséges, hogy Szlovákia bekapcsolódik az esetleges nemzetközi megfigyelésbe a Krímen, ha arra sor kerül. „Az orosz EBESZ-nagykövet visszautasította az EBESZ jelenlétét. Én azonban a megfigyelők kiküldése mellett vagyok, akik az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács képviselőiből állnának. Oroszország mindhárom jelentős nemzetközi szervezetnek a tagja, ezért nagyon különös lenne, ha visszautasítanák a szóban forgó szervezetek jelenlétét” – fogalmazott Lajčák.
Az EU külügyminiszterei az orosz akciót agressziónak és Ukrajna területi egységének megsértéseként értelmezik, és az orosz hadsereg azonnali kivonását, illetve az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások azonnali megkezdését követelik. „Amennyiben az orosz fél részéről nem kerül sor erre, az EU vezetői, akik március 6-án találkoznak Brüsszelben, tárgyalásokat kezdenek a büntetésekről, beleértve a célzott szankciókat is. Elfogadásra került az is, hogy az Európai Unió G8-as államai leállítják a tervezett szocsi csúcstalálkozó előkészületeit” – fűzte hozzá Lajčák. Hangsúlyozta továbbá, hogy az Európai Uniónak és Oroszországnak gazdaságilag kölcsönösen szüksége van egymásra, éppen ezért el kell kezdeni az ukrajnai helyzettel kapcsolatos tárgyalásokat, amire azonban az orosz fél egyelőre nem hajlandó.

TASR nyomán dé, Felvidék.ma

{iarelatednews articleid=”44397,44389,44374,44373″}