Második olvasatba utalta a parlament keddi ülésén a KDH és a Smer-SD közös alkotmánymódosító indítványát, amely a házasság fogalmát a férfi és a nő egyedi kötelékeként rögzítené az alkotmányban. A jelenlévő 126 képviselőből 103-an szavaztak a javaslat mellett. A képviselők megszavazták továbbá a bíróságokat érintő alkotmányos változtatásokat is. Amennyiben a végső szavazáson is keresztülmegy a javaslat, megszűnik a bírók büntetőjogi mentelmi joga, azaz a velük szembeni bűnvádi eljárásról már nem az Alkotmánybíróság dönt majd. Az előzetes letartóztatásukhoz azonban továbbra is szükség lesz az Alkotmánybíróság jóváhagyására. A mentelmi joguk, a képviselőkhöz hasonlóan, csupán a döntéshozó tevékenységükre terjed majd ki.
A módosító indítvány rendelkezik a Legfelső Bíróság és a Bírói Tanács elnöki tisztségeinek a különválasztásáról is. A Bírói Tanács elnökének jogkörébe tartozik majd a bírósági végrehajtást érintő törvényekkel szembeni alkotmánybírósági fellebbezés is. Újdonságnak számít az is, hogy a köztársasági elnök ezentúl nem javasolhat három tagot a Bírói Tanácsba úgy, mint azelőtt. A Tanács összetételéről ezentúl a bírókon kívül csak a kormány és a parlament hozhat döntést. Csökkenni fog a Bírói Tanács tagjainak száma is, 18-ról 16-ra.
Az előrejelzéseknek megfelelően kimaradt azonban a módosító indítványból a bírók biztonsági ellenőrzése. Pavol Paška (Smer-SD) házelnök szerint a második olvasatban azonban valamilyen formában mindenképpen be kell, hogy kerüljön a törvénybe a bírók ellenőrzése, egyébként pártja a végső szavazáson nem szavazza meg azt.
Ján Figeľ, a KDH elnöke a józanész és a felelősség győzelmének nevezte az alkotmánymódosító indítványok megszavazását. „Nem a politikai pártok számára győzelem ez, hanem a polgárok számára, akiknek erősebb és hatékonyabb igazságszolgáltatásra és családpolitikára van szükségük – fogalmazott a kereszténydemokraták elnöke.
Ján Chryzostom Korec érsek is támogatja a házasság fogalmának alkotmányos megerősítését. A gyerekeknek valódi szülői, azaz az apa és az anya általi nevelésre van szükségük – jelentette ki az érsek.
Szigorúbb szabályok a bírók számára
Szerdán a bírókra és ülnökökre vonatkozó szigorúbb szabályokat rögzítő alkotmánymódosító indítványról is szavazott a parlament. Az indítvány többek közt tartalmazza a bírói tanácsi tisztségek betöltésének módját, elnökének pozícióját a Legfelső Bíróság elnöki posztjától való különválás vonatkozásában, de foglalkozik egyebek mellett a fegyelmi felelősséggel és a bírósági döntések halogatásával is.
Újdonságnak számít, hogy szigorodnak az ún. 13. és 14. fizetésként emlegetett plusz bírói fizetések megítélésének a feltételei is. De változik a fegyelmi testületek létrehozásának eddigi rendszere is, mégpedig úgy, hogy az eddigi véletlenszerű kiválasztás helyett a fegyelmi eljárás esetén bevezetik az állandó, egy évre szóló mechanizmust a fegyelmi testület létrehozásában.
Nem fogadta el a parlament Daniel Lipšic indítványát a bírói tisztségbe való kinevezés szigorúbb követelményeit illetően. Lipšic azt szerette volna, hogy minden bírói tisztségre jelentkező személyt kötelezően vessenek alá a Nemzetbiztonsági Hivatal szigorúan titkos fokozatú ellenőrzésének. Jelenleg az a szabály, hogy a bírók a törvény értelmében hozzáférhetnek a titkosított információkhoz anélkül is, hogy biztonsági ellenőrzésen vettek volna részt. Lipšic javaslata azonban csak azokra vonatkozott volna, aki a törvény hatályba lépése, azaz 2014. július 1-je után jelentkeznek a bírói tisztségre, s véleménye eszerint a javaslat elfogadása a bírói hatalom nagyobb függetlenségét eredményezhette volna.
Elutasította a parlamenti testület Lucia Žitňanská (független képviselő) és a Most-Híd képviselőinek az indítványát, mivel az ezekbe foglalt változtatásokat a Smer-SD és a KDH által beterjesztett második olvasatba utalt módosító indítvány is tartalmazza.
Nem szavazták meg a képviselők az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek műhelyében készült módosító indítványt sem, amely a köztársasági elnök mentelmi jogát szüntette volna meg, illetve az alkotmányban 60 napban rögzítette volna azt az időt, ami alatt a köztársasági elnöknek el kell dönteni, hogy az egyes tisztségekbe jelölt személyeket kinevezi-e avagy sem.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44643,44353,44283,43601″}
