„Egy rendhagyó megemlékezésre” invitálta a plakát és meghívó a fülekieket, a Csemadok Füleki Alapszervezet, a társrendezők, a város kulturális csoportjai és szólistái. Különleges élményben lehetett részük azoknak, akik elfogadták azt. Kezdődött mindez a Pilvax kávéházban, a Magyar Közösségi udvarán, ahol „megkezdődött a forradalom”. Az ifjúkhoz és örök ifjúkhoz a Füleki gimnázium előtt csatlakozott az egyetemi ifjúság. A Landerer – Heckenast nyomdánál, a Városi Könyvtár előtt útjárás indult a 12 pont, majd a várbörtönből, a Művészeti Alapiskola udvarán kiszabadult Tántics (Stancsics) Mihály. Az események a Múzeum téren, azaz a Városi Művelődési központ előtt folytatódtak, majd belépve a „nemzeti Színházba” felcsendült a Bánk Bán (Mészáros János Elek előadásában), hogy úgy egy kis időre megálljon a levegő és lélegzet. Megtöltötte a színháztermet a füleki énekkarok (Pro Kultúra – férfi, melódia – női) éneke, a színpadot pedig a néptánc (Rakonca Néptáncegyüttes és szólistái). A Hősök terén pedig Agócs Sándor tárogatójátéka mellett az emlékmű talapzatára kerültek a megemlékezés koszorúi
Közben úgy eszembe jutott az általam csak olvasmányokból ismert múlt, az 1848-as szabadságharc egykori füleki megemlékezése, melyet így örökített meg a Losonc és Vidéke:.
„…A kora reggeli órákban a füleki vár-rom ormán elhelyezett mozsarak jelezték a nagy nap 40 éves fordulóját. 9 órakor a volt 48-a honvédek és az ipartársulat tagjai a városháza udvaráról elindultak dobpergés, zeneszó s 1848-as feliratot viselő zászló alatt Laughy Alajos volt 48-as honvéd vezetése mellett a templomba, hol is ft. Tóth Márton, szt.-ferencrendi zárda-főnök segédlettel tartá meg a számos ünneplővel megtelt egyházban a „Te Deum laudamus“-os misét. közben a füleki iparos-dalárda Pály Lajos vezetése mellett elénekelte a Szózatot, s a mise végeztével Kölcsey Hymnuszát.
Az ünnepélyen résztvevő közönség aztán dobpergés és zeneszó mellett vissza-vonult a városház udvarára, hol is Kramoliny Ferencz, 46-as honvédtiszt lelkesen ecsetelvén e nap jelentőségét, s ennek alkotóját, Kossuth Lajos nagy hazánkfiát éltetve, a közönség szétoszlott.
Este 7 órakor a városház udvaráról Laughy Lajos vezetése mellett megindult a fáklyás-menet zeneszó kíséretében s a város főutczáján keresztül vonulva folytonosan szaporodván, mikorra a várba érkezett, impozáns tömeggé nőtte ki magát; a merre a menet elhaladt, az ablakok mindenütt ki voltak világítva; a várban magas oszlopon égő lámpák az egész várost bevilágították, s itt rázendítették a Rákóczy- és Kossuth-indulókat, majd az iparos dalárda elénekelte a szózatot. – Gyönyörű, festői látvány volt a fényárban úszó várrom, mely az esti sötétségből fényesen emelkedett ki …”
A füleki megemlékezésről képek megtekinthető a képgalériában ITT >>> .
Kármán József születésnapján, a losonci református templom kertjében álló emlékművénél a Serly kamarakórus éneke után Böszörményi István, nyugalmazott tanár köszöntötte az 1848-as szabadságharca emlékezőket. A szabadságharc egykori emlékoszlopa helyének közelében tette fel a kérdést „Merjünk-e nagynak” lenni, sugallva a választ is. Mernünk kell, ha maradni akarunk. Ha (meg)maradni akar, akkor Losonc fokozatosan fogyó magyarsága előtt nincs más lehetőség.
Az ünnepi műsor, a Vigadó nagytermében a „Vigyük tovább” gondolat jegyében készült. A losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda gyermekei és diákjai láttatták azt, amit látni kell. Amit látnunk, tennünk kellene. Vigyük tovább a múlt üzeneteit, azok hitét és elkötelezettségét, akik 1848-ban z életüket is feláldozták a szabadságért.
Néhány napja diákok egy különös kérdést tettek fel a Facebookon Csúsz Péternek „Maradjunk Losoncon”. A válasz is ott volt „Mellébeszélések nélkül” Igen. Lehet, hogy nem is sejtik, milyen érzékenységű témát érintettek meg. Hosszú, hosszú ideje tapasztalom, hogy a losonci fiatalok szinte tömegesen távoznak a városból. Mert nincs mi (és ki) marasztalja őket.
Csúsz Péter, a Kármán József Alapiskola és Óvoda igazgatója az otthonról beszélt. Mi is az, hol van, hol kellene lennie? Vállaljuk-e, merjük-e vállalni önmagunkat, a helyet, ahol élünk. Az köztársasági elnökre való szavazás, nekünk magyaroknak, nemcsak a szavazásról szólni!
A losonci megemlékezésről képek megtekinthetőek a képgalériában ITT>>> .
Puntigán József, Felvdiék.ma
{iarelatednews articleid=”44601,44596″}
