Ismerve a losonci neológ zsinagóga történetét, és megmentését célul kitűző törekvéseket és azok eredményét is nagyfokú óvatos optimizmussal vettem hírét, hogy a losonci Városi Képviselő Testület jóváhagyta, hogy L.U.K.U.S. névvel (Lučenecké kultúrne a umelecké stredisko azaz Losonci Kulturális és Művészeti Központ) költségvetési szervezet alakuljon a zsinagóga rendbetételére. Ez a kötelező feltétele ugyanis annak, hogy a város támogatásért forduljon az illetékes minisztériumhoz. A szervezet igazgatója Tomáš Belko lett., célja a zsinagóga fenntartása, működtetése. A város 5 %-os saját rész kötelezettségével 2 490 ezer EUR támogatásért folyamodik, ami épületet multifunkcionális célzatú átépítését foglalja magában.
Az épületet 1925. szeptember 8-án adták át a rendeltetésének. Idézzük fel az átadás korabeli pillanatait és az épület leírását.
A zsinagóga „nem túlságosan tagolt homlokzatát egy finoman mintázott plasztikus felület vonja be. A műkőből készült szobrászati munkák jó minőségűek és nagyon időállóak” – olvashatjuk a losonci zsinagógáról, a tervező, építtető budapesti Baumhorn Lipót emlékére összeállított kiállítás katalógusában. Egyszerű, de harmonikus egységet alkotó belső tere 1100 személy befogadását tette lehetővé. Központi, négy oszlopon nyugvó kupolája külsőleg 35,4 m 
magasságot ért el, melyet főbejárati oldalán két nagyobb, túloldali sarkain pedig két kisebb kupola övez. A szentély közepén álló központi oltár karrarai márványból készült, a besztercebányai Horn Alajos munkája. Főbejárata felett a „Szentségeddel van díszítve a Te házad” felirat, falain a Szentírás idézetei, belső homlokzatán a „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” feliratok (voltak) olvashatóak. Három oldaláról kétszárnyas bejárati ajtókon lehet(ett) bejutni az épületbe. Volt előtere, téli imaterme, galéria a nők számára, tanácskozó, tanuló- és olvasóterme. Építészetileg is figyelemreméltó teljesítmény volt a kupolák kivitelezése, amelyek egyedi technológiával, könnyített vasbetonhéjból készültek. Az épület falai pedig téglából, részben betonból és homokkőből. A tényszerűség kedvéért szükséges megemlíteni, hogy a korlátozott anyagi lehetőségek következményeként a belső díszítések egy része olcsóbb anyagokból készült, valódi márvány csak az oltár körül volt.
Átadásakor a Losonci Hírlap így jellemezte az épületet: „Egy csodás új épület kupolái emelkednek ki Losonc város épületei közül. Nagyobb, szebb és tökéletesebb épület nincs most Losoncon. Ez a legszebb és legnagyobb palota az Istenháza: a losonci zsidók temploma.”
Megmaradt a templom alapító levele, amely magyar és szlovák nyelven őrizte meg az épület építésére vonatkozó legfontosabb adatokat.
„Közöljük utódainkkal
Épült ezen templom az 1924-1925. években, Csehszlovákiában Lučenec/Losonc városában, midőn a köztársaság elnöke volt: Masaryk G. Tamás, a zvoleni nagyzsupa vezetője: dr. Slávik György, a lučeneci járás főnöke: Čičmanec Iván, Lučenec város starostája Belansky Károly, a lučeneci izraelita hitközség elnöke dr. Oppenheimer Ferenc ügyvéd, lelkésze: dr. Vajda Béla rabbi, jegyzője Domber József tanító.
E templom terveit készítette: Baumhorn Lipót budapesti műépítész, a kőmíves-, ács-, vasbeton- és tetőmunkákat készítette: Schmidl Sándor építőmester, az asztalosmunkát: Hodlik Pál, a lakatosmunkát Braun Gyula és Grünwald József, a diszlakatos- munkát: Einetter József, a villanymunkát: Klein Fülöp, a bádogosmunkát: Mandl Adolf és 
Fleischmann Zsigmond, a mázolómunkát: Gross Ármin és társai a fehér üvegmunkát Bzened Ottó losonci lakosok. A díszüvegezést készítette Krejčirik József moravska-ostravai cég, a márványdíszmunkát Horn Lajos utóda banskabystricai cég. A munkát vezett Hudovác Arnold budapeti pallér. A munkát ellenőrizték: Nagy Jakab és Weiner Sándor losonci mérnökök.
Kezdődött az építés az 1863-ban épült templom lerombolásával 1924. március 31-én és befejeződött ma, 1925. szeptember 8-án.
Aláírások: Dr. Oppenheimer Ferencz, hitk. elnök; Baumhorn Lipót, műépítész; Nagy Jakab, mérnők, hitk. gazda; Sacher Soma; Dr. Hitzig József; Weiner Sándor, mérnök; Schmiedl Sándor, építésmester; Róna Sándor, városi mérnök; Dr. Reinfeld Bertalan; Kovács Lajos, hitk. pénztáros; Dr. Kemény Adolf, hitk. ügyész; Lőwy Hermann; Dr. Schneller Pál; Domber József, hitk. jegyző; Sacher Gusztáv”
Puntigán József, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43726,42726″}
