45961 1

Szlovákia újabb negatív rekordot állított fel az EP-választásokon való részvételi arányt tekintve, ami csupán 13,05%-osra sikeredett. Összesen nyolc párt szerzett mandátumot az Európai Parlamentbe. (Frissítve!)

Az európai parlamenti választást a kormányzó Smer-SD  nyerte, a 2009-es eredményéhez képest azonban egy mandátumot veszített.
Az Európai Parlamentbe az alábbi jelöltek jutottak be: Maroš Šefčovič (Smer-SD), Monika Flašíková-Beňová (Smer-SD), Boris Zala (Smer-SD), Vladimír Maňka (Smer-SD), Anna Záborská (KDH), Miroslav Mikolášik (KDH), Ivan Štefanec (SDKÚ-DS), Eduard Kukan (SDKÚ-DS), Branislav Škripek (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek), Jana Žitňanská (Nova, KDS, OKS), Richard Sulík (SaS), Csáky Pál (MKP)  és Nagy József (Most-Híd).
A legtöbb preferenciaszavazatot az összes jelölt közül állítólag Maroš Šefčovič szerezte. Boris Zala az ötödik helyről karikázta fel magát, ahová a 3. helyről Monika Smolková csúszott vissza. Valószínűleg azonban ő is bekerül az EP-be, mivel Šefčovič jelezte, hogy lemond a mandátumáról, és újra uniós biztos lesz. Jana Žitňanská (Nova, KDS, OKS) a második helyről előzte meg karikái számával Jozef Kollár listavezetőt. S a karikáknak köszönhetően szerzett mandátumot  Richard Sulík, az SaS elnöke is.

Korábban írtuk:

A központi Választási Bizottság tagjainak többsége május 25-én 11.15-kor aláírta az az európai parlamenti választási eredményekről szóló jegyzőkönyvet. A bizottság négy tagja – a VZDOR pártjának, a 7 Tisztességes nevű párt, az Úsvit párt és a Közvetlen Demokrácia elnevezésű párt képviselője – azonban nem írta alá azt. Eva Chmelová, a Központi Választási Bizottság jegyzőkönyvvezetője szerint a szóban forgó tagoknak nem tetszett a tévékampány, a óriásplakátokon folytatott kampány és az internetes kampány. „Véleményük szerint az ellenkezett a törvénnyel, s így akarták nyomatékosítania az elégedetlenségüket ezzel” – magyarázta Chmelová.

„Az azonban, hogy némely tag nem írta alá a jegyzőkönyvet, nem befolyásolja a választás érvényességét vagy érvénytelenségét” – fogalmazott Chmelová. A választást ugyanis kizárólag az Alkotmánybíróság hirdetheti érvénytelenné.

Szlovákia újabb negatív rekordot állított fel az európai parlamenti választásokon való részvételi arányt tekintve. Az Electionista közvélemény-kutató intézet 22,5 %-os részvételt mutatatott ki, más becslések szerint alig éri el a 15%-ot. Várhatóan az Európai Unió 28 tagállama közül Szlovákia adja az egyik legalacsonyabb részvételi arányt, mely a becslések szerint csupán 13% körül mozog.
Szlovákiában az összes többi választási kampányhoz képest az EP-választások kampánya volt a legkevésbé jelentős, a pártok jelszavai általánosak, s inkább a belpolitikai témák és a bevett pártszimpátiák mentén próbálták megszólítani a választókat.
Ugyanakkor rekordszámú 29 párt versengett a szavazatokért. Az első szlovákiai EP-választáson 17, öt évvel később 18 politikai párt vagy koalíció állított jelöltlistát. 2014-ben a hagyományos politikai elit mellett egyre többen láttak lehetőséget az uniós politizálásban.
Ezzel szemben a választók többségét kevésbé érdekli az uniós szintű történések és a választások, amit a korábbi és az idei EP-voksolásokon is kinyilvánítottak az EU-n belül tapasztalt legalacsonyabb részvételi aránnyal.
Összesen 5946 választókörzetben adhatták le a szavazataikat. A szavazatok összegzése vasárnap (május 25.) délelőttre várható, hivatalos eredményt este jelentenek be.
Az EP-választás hivatalos eredményeit május 25-én 23 óra után hozzák nyilvánosságra, miután az utolsó tagországban, Olaszország is bezárnak a szavazóhelyiségek. A hivatalos eredményeket két honlapon: a www.volbysr.sk és a www.statistics.sk portálokon teszik közzé. „A szóban forgó honlapokra felkerülnek a szlovákiai eredmények, kerületekre, járásokra és településekre lebontva, a választókörzetek eredményei azonban csak 48 óra elteltével kerülnek majd fel a honlapokra” – tájékoztatott a Statisztikai Hivatal vezetője, Ľudmila Benkovičová.

dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45959,45980,45976,45969,45964″}