Egy kellemes tanévvégi napon, május 26-án látogatott el a neves író a rajkai Békefi Ernő Általános Iskola dísztermébe, ahol csaknem félszáz felső tagozatos diáknak tartott rendhagyó órát.
A tartalmas felvezetőjében Kalmárné Koszovics Klára tanárnő ismertette írónk gazdag, viszontagságos életútját, kiemelve eddigi 52 megjelent könyvéből néhány címet. Tekintettel az ifjú érdeklődőkre a humor oldaláról közelített írónk felé, kiválasztva Judozik a szerelmem c. írását, amely az egyik vállalkozó szellemű diáklány felolvasása alatt érthetően kacagással oldotta a hangulatot.
Jól illeszkedett ezután a tanárnő felsorolása: számos irodalmi díjban részesült eddig legproduktívabb és legnépszerűbb felvidéki prózaírónk. Ezután következett az ünnepélyes megjelenésű legtermékenyebb, népszerű írónk élete főbb mozzanatainak saját szavaival – jókais elbeszélő készséggel – való rutinosan élvezetes elbeszélése. Garam-menti gyermekkora, rajkaiakkal a magyar királyságban – egy hazában – sajnos csak néhány éves együttélése, lévai királyi gimnazista kezdő évei a Garam-menti súlyos frontharcok megpróbáltatásai, elülte után a szörnyű üldöztetésünk, kassai iparista és pozsonyi diákévei, majd íróvá válásának magával ragadó elmesélése – érezhetően lekötötte a rajkai megjelent tanuló ifjúságot.
Bőven voltak kérdések, mint: Mikor kezdett írni? Az elindító biztatást a Kassai Ipari híres tanára, Putamkó Emil adta…Szeretett volna-e valakire hasonlítani (mint pl. Egressy Béni Erkel Ferencre…tehetnénk hozzá)? – hangzott a továbbiakban az egyik diák, Máté tolmácsolásában…Inkább kedvencei voltak a világi és magyar irodalomból…mint Garcia Marquez, Tolsztoj…Karinthy…
Duba Gyula sok érdekességet felvillantva hosszú írói- és magánéletéből azt is elmondta, hogy szókészletének negyedét ma már nem használhatja,mert elavultak a halódó falusi világgal. Továbbá néhány ifjúi tipikus kérdés: melyik a kedvenc futballcsapata, sportolt-e Gyula bátyánk? Megtudtuk, hogy kedvence a szülőfalu, azaz Hontfüzesgyarmat csapata és bokszolt is ráadásul kassai iparista korában, mert az 50-es években elharapózott, hogy kassai stricik – így mondta tetszést kiváltóan – váratlan lecsaptak rájuk, ami miatt kénytelenek voltak önvédelmet tanulni.
Kivételesen mindannyian úgy éreztük, hogy most igen rövid volt a tanítási óra, kérdés lett volna még elég…de a fegyelem megkívánta a visszatérést a tantervi kerékvágásba. Örömünkre megismerhettünk két ragyogó szárnypróbálgató költőlányt, s biztosra elmondható, hogy a találkozó hatására kedvet kapott a nagyszámú rajkai serdülő ifjúság néhány Duba-könyv átlapozásához, a híres rajkai színvonalas irodalmi műsorok folytatásához is lehet hatással, valamint Duba úr – gratulálva leendő születésnapján jó egészséget kívánva – is serkentést vitt magával akár ifjúsági darab megírásához. Amit, mint Kalmárné tanárnő elmondta, akár szívesen betanulnának és előadnának a diákokkal.
Köszönet a sikeres rendezvényért Kalmárné tanárnőnek, a Békefi Ernő Iskola igazgatóságának, Duba Gyulának ás a rajkai diákoknak!
Zilizi Kristóf, Felvidék.ma
