Zárónyilatkozatot írtak alá a visegrádi országok gazdasági minisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón Budapesten az Országház Delegációs termében június 17-én.
Ján Mládek cseh ipari és kereskedelmi miniszter, Janusz Piechocinski lengyel miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter, Varga Mihály magyar nemzetgazdasági miniszter és Tomáš Malatinský szlovák gazdasági miniszter vett részt a találkozón.
A visegrádi országok számára kiemelten fontos kérdés az orosz-ukrán helyzet alakulása, mivel mindkét ország a V4-ek kiemelt gazdasági partnere – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a visegrádi országok gazdasági minisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón kedden, június 17-én Budapesten.
A gazdasági miniszterek arra a megállapításra jutottak az orosz-ukrán konfliktusból eredő gazdasági következményeket áttekintve, hogy a V4 államoknak közös álláspontot kell képviselniük az Európai Unión belül – tette hozzá.
Az országok célja egyértelműen az, hogy az orosz és az ukrán piacon tevékenykedő cégeik érdekei ne sérüljenek, ezért a vállalatoknak szakmai, kamarai szinteken is együtt kell működniük – tette hozzá. Ezen túl – szavai szerint – a tárcavezetők támogatták azt a kezdeményezést is, hogy az EU globalizációs alapjából ne csak Ukrajna kapjon támogatást, hanem a V4-k oda exportáló cégei, vállalkozásai is.
A visegrádi országok gazdasági minisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón Varga Mihály mellett részt vett Jan Mládek cseh ipari és kereskedelmi miniszter, Janusz Piechocinski lengyel miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter, és Tomáš Malatinský szlovák gazdasági miniszter.
Varga Mihály egyre nagyobb jelentőségűnek nevezte a V4-k gazdasági együttműködését, és úgy vélte az egyre inkább megkerülhetetlen tényezője lesz az euro-atlanti térségnek.
A nemzetgazdasági miniszter ismertetése szerint a V4-k gazdasági miniszterei egyetértettek abban, hogy a magas energiaárak súlyosan veszélyeztetik az európai ipar versenyképességét, ezért az európai energiapolitikának sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a versenyképességi szempontokra.
Hangsúlyozta: egyetértettek abban is, hogy továbbra is kiemelten fontos kérdés, az uniós tagállamoknak maradjon meg a döntési szabadsága abban, hogy az országok energiaellátását a saját igényeiket leginkább kielégítő megoldások alapján valósítsák meg.
Ismertetése szerint a találkozón felvetették, hogy a jövőben a V4 államok Németországgal egyeztessenek gazdaságpolitikai és iparpolitikai kérdésekben, és szóba került az is, hogy hogyan lehetne segíteni a visegrádi országok együttes, harmadik piacokon való megjelenését. Ezzel összefüggésben felmerült az esetleges “V4 brand” bevezetésének lehetősége is, mivel ez az unión kívüli piacokon könnyebben azonosíthatóvá teheti a visegrádi országok vállalatait, a régióban előállított termékeket, szolgáltatásokat.
Janusz Piechocinski lengyel miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter az orosz-ukrán konfliktus kapcsán megjegyezte: mivel Európa keleti felének egy részén egyre inkább instabil állapotok figyelhetők meg, ezeken a piacokon is meg kell védeni a V4 országok vállalatainak érdekeit, befektetéseit.
Tomáš Malatinský szlovák gazdasági miniszter emlékeztetett arra: Szlovákia egyre inkább diverzifikálja energiaellátását, felsorolva azokat az energiaellátási “vonalakat”, amelyeket Szlovákia az elmúlt időszakban kapcsolt be a saját energiarendszerébe. Hozzátette: a V4-k együttműködése során az innováció terén még jelentős tartalékok vannak, itt erősíteni kell az együttműködést.
Jan Mládek cseh ipari és kereskedelmi miniszter azt emelte ki: ha a V4 államok vállalkozásai a mostani konfliktus kapcsán elhagynák az orosz piacot, magukat hoznák veszélyes helyzetbe, mert más államok cégei hamarosan belépnének a helyükre.
Az egyes országokban az euró bevezetését feszegető kérdésre a miniszterek közül Varga Mihály azt mondta: Magyarországnak nincs céldátuma, az évtized második felében lehet erre a kérdésre visszatérni, addig is Magyarországon a gazdasági növekedésnek erősödnie kell, Magyarország gazdasági fejlettségének egyre közelebb kell kerülnie az EU átlagos fejlettségi szintjéhez. “Ebben a kormányzati ciklusban van esély arra, hogy kijelöljünk egy időpontot, de hogy ez mikor születik meg, nagymértékben függ a magyar gazdaság növekedésétől is” – mondta a magyar miniszter.
A cseh miniszter is azt mondta, hogy egyelőre nincs Csehországnak céldátuma, de elképzelhető, hogy 2019-2021-ben vezetik majd be az eurót.
Felvidék.ma
MTI Fotó: Soós Lajos
{iarelatednews articleid=”46372,45644,44976,44314,44266,44238,44093″}
