Gömörpéterfalán, a Baranta-völgyben a II. Ősök sarjai ünnepét a nyári napfordulókor rendezték. A találkozó jelmondata: „Az Őseink hagyatéka bennünk éljen tovább” feladatot adott, és a két nap számos érdekes programot tartogatott az idelátogatók számára.
A rendezvényt a Felföldi Baranta Szövetség szervezte, s előkészítését többek között a Magyar Turán Alapítvány segítette, akik kiállítási jurtáját, az Ősök sátrát is megtekinthették a Baranta-völgybe érkezők.
A nyári napforduló az év leghosszabb napjának ünnepe. A csillagászati szakterminus szerint a nyári napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Ezt az örömnapot a keresztény kultúrkörben a Szent Iván éjjeli ünnepségekhez kötik. Azonban nem árt tudnunk, hogy ez a kereszténység felvétele előtti magyarság egyik legfontosabb ünnepe volt a téli napfordulóval egyetemben. Hagyományőrző közösségeinknek egyik kiemelkedő ünnepe az ilyenkor (ismét) szokássá vált Szer megtartása, a tűzön járás, együtt éneklés és virrasztás. Örömmel látni az egyre szaporodó sok kis hagyományőrző közösséget, minként ünneplik a napfordulót Őseink felelevenedő szokásai szerint. 2014-ben a Magyar Turán Szövetség csapata a felvidéki Gömörpéterfalán a Baranta-völgyi II. Ősök Sarjai Ünnepéhez ezért is csatlakozott.
Számomra nagyon szép, maradandó élményt adott a szombati, június 21-i nap, amelyet itt töltöttem, így a péntek (június 20) esti eseményeket csak a hivatalos program alapján foglalom össze. A megnyitót követően a főszervező, Kopecsni Gábor vezette Baranta íjászbemutatóval folytatódott a műsor, ezután a „A néphagyomány folytatódik…” c. műsorban a szűkebb-tágabb régió énekesei és zenészei mutatkoztak be. Jelesül a Gömörpéterfalai Péterfali Menyecskék a füleki Rakoncás, a salgótarjáni Folt Zenekar, a serkei Lichtmanegger Tibor, Kovács Magdolna (gömöri nóták) és a jesztei Katyi Gyula (Gömöri juhásznóták, tárogatón). Az estet záró gömöri és moldvai táncokat tanító táncházat a Rakoncás és a Folt Zenekar vezette.
A bőség zavara jellemezte a szombatot is. Mivel én az őstörténeti előadásokat helyeztem előtérbe így sajnálatomra a kinti, szabadtéri műsorok egy részéről lemaradtam. De talán ez így volt természetes és jó.
Kezdve az előadásokkal, azok ugyan tartalmilag majdnem ugyanarról szóltak (magyar őstörténet és eredet) jellegükben nagyon eltértek egymástól. Amíg Dr. komjáthi Horkovics – urszinyi Kováts János civil foglalkozásában szülész, nőgyógyász szakorvos egyébként többek között a Magyar Nemesi Rend társelnöke, a Kisgazdapárt elnöke egy sok tekintetben kétségbe vonható, tudományos alapokat nélkülöző popularista „kutatásokra” alapozta az előadást, addig Bíró András Zsolt, antropológus, humánbiológus a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, a Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlés főszervezője az általa is végzett tudományos kutatásokra és azok eredményeire összpontosított.
Így egyáltalán nem volt meglepő, hogy amíg a népvándorlás irányát mutató nyilak az első előadáson a Kárpát-medencéből kifelé, addig a második előadáson befelé mutattak. Az első előadás eredetbizonyítékként nyelvi párhuzamokat (azonos/hasonló vagy magyar eredetű szavak), addig a második a legmodernebb genealógiai módszerekkel végzett kutatások eredményeit vázolta. Az első előadással kapcsolatban többen is megjegyezték, hogy a téma ilyen szintű feldolgozása nem érett előadásra! Magam azt a véleményt osztom, hogy minden előadó saját magáról alkot véleményt, s ezzel együtt nyilvános összehasonlítási alapot arra, hogy józan ésszel meghatározható legyen, hogy melyik irányba kell ill. nem szabad haladni.
A Pósa Lajos Emlékévhez szorosan kötődött az egyik jurtában elkészített Pósa Lajos fotó-emlékkiállítás, amely korabeli dokumentumokon és fényképeken keresztül mutatta be a neves költő életét. Ehhez kapcsolódott Pósa Lajos: Mátyás király szóló A furfangos csizmadia meseelőadása, melyet a gyerekek bevonásával Lázár Balázs és Tallián Marianne adott elő.
A szabadtéri műsor gerincét a különböző harci és lovasbemutatók jelentették. Bemutatkozott a Kassai Lovasíjász Iskola – Vermes törzs, Magyar Szablya Iskola, a Felföldi Baranta Szövetség, magyarországi Huszárok verbunkkal és csatajelenettel.
Természetesen nem maradtak el a néphagyományok sem. A néphagyomány folytatódik…” c. műsorban a Kisgyőri népdalkör, a Tarsolyos zenekar, a Kökörcsin néptáncegyüttes lépett fel, Fehérholló Öskü táltosdalokat énekelt, Csobolya József (Magyar Állami Operaház Tenora) Nemzeti dalokat, s a színpadon is bemutatkoztak az Újgur néptáncosok.
A kísérőprogramok részeként bőséges a „játszótéren” gazdag játékkínálat várta a gyerekeket, lehetett lovagolni és íjászkodni, volt kézműves vásár kézműves foglalkozásokkal, és az ínyencek pedig belekóstolhattak a helyben készült ételekbe és az újugor ujgur ételkülönlegességbe.
Kora este a „szertűz” előtt Kopecsni Gábor valamint Ümit Hamit (ujgurok, a hun testvérnép képviseletében) mondtak ünnepi beszédet, amely arra ösztönözte a jelenlévőket, hogy ne féljünk megvallani a múltunkat és legyünk büszkék rá.
A nap fő eseménye, a szomszédos domboldalon található emlékszobor park, a „Szer” hőseink új szobrainak szentelése valamint a szertűz meggyújtása volt. Az avatást és áldást Pucskó Zsolt (Kisberény – Gyula völgye, Magyarország) végezte.
A kulturális programokat a Dobogó kő együttes koncertje zárta, melyet azután a szertűz mellett felhangzó táltosdobolás és ősi magyar dalok és hajnalvárás követett.
Puntigán József, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
A HUN TV videótudósítása ITT>>> tekinthető meg az ünnepségről.
{iarelatednews articleid=”46246,40369″}
