Ahogy az elmúlt néhány napban, július 19-én is előadások és koncertek várták a táborozókat a Gombaszögi Nyári Táborban, ahol szombaton Duray Miklós is vendég volt.
A Gombaszögi Nyári Tábor július 19-i programja Eseménynaptárunkban ITT>>> érhető el.
A Krasznahorka vára alatti táborban immáron ötödik alkalommal rendezték meg az MKP és a Most-Híd pártok képviselőjének vitáját, de sor került a pozsonyi és nyitrai egyetemista klubok kerek évfordulója alkalmából egy kerekasztalbeszélgetésre is. A Szalmaszínházban fellépett a Nemzeti TÁP Színház és a nyitrai Divadlo Haluz, este pedig a Tankcsapda áll a nagyszínpadra.
A szlovákiai magyar civilszervezetek és a Diákhálózat által rendezett minifesztivál szombaton is erős közéleti programot kínált a főként egyetemistákból álló 1200 táborozónak.
Már reggel kilenckor megkezdődött a Buborékfoci – bajnokság, ahol a bejelentkezett csapatok mérkőztek meg. A közönség nagyon mulatságosnak találta a mérkőzéseket, voltak akik véleménye szerint bent lenni a pályán még jobb, mint szemlélni.
A Tandem sátorban újra megkezdődtek az önfejlesztő gyakorlatok. A szombati csoport is végigjárta Molnár Krisztával a labirintust.
Hogyan oldom a konfliktusaimat? című program keretén belül Urbán Péter vezetésével a résztvevők Thomas Kilman
tesztet töltöttek ki, majd ennek alapján rövid leírást kaptak az eredményről és megbeszélték azokat. Véleménye szerint nincs egy igazi megoldás a konfliktusok kezelésére, hanem mindegyik helyzetfüggő, ezért igyekeztek a résztvevőknek egyfajta általános tesztet, megoldást kínálni.
A szombat délelőtti programban kiállítás-megnyitó is volt Örökségünk fába vésve címmel, amit Orosz Örs nyitott meg. A kiállítás egyes darabjait január óta gyűjtötték össze. Felhívást tette közzé, amelyben elsősorban az idősebb generációt kérték meg, hogy próbálják meg összeszedni és eljuttatni az egykori táborok fotóit és emléktárgyait.
Több mint 3000 oldalnyi írott szöveget kaptak, továbbá régi újságcikkeket, fotókat, nagyjából 20 darab nyakbalógót gyűjtöttek össze és azt a lobogót, amellyel most megnyitották a tábort. Mindezeket a nagysátornál állították ki. A sérülékenyebb darabokat a délutáni beszélgetés során mutatták be.
Az összegyűjtött fotókon láthatók a kopjafák is. Felkeresték azokat a kopjafákat, amelyek az előző művelődési táborok során faragtak ki. Megtudták, hogy az elsőt 1977-ben Őrsújfaluban (Komárom mellett) állították fel. Ez a kopjafa később átkerült a martosi Feszty-parkba. Idén a Gombaszögi Nyári Táborban Nagy Ferenc Katalin fafaragó az első kopjafa másolatát készíti el, a törzsét kiégetik és ma este állítják fel.
Kelemen András és Kirinda Katalin indultak útnak, hogy felkeressék a kopjafák helyeit, több mint 20 kopjafa van szerte az országban.
„Ez a küldetés 2000 km-ből, 2 hétből, 60 kg betonból, 12 helyszínből, 36 kopjafából áll és rengeteg munkával párosult. Ugyanis ezeket felkutattuk, rendbetettük, lekezeltük és dokumentáltuk” – mondta Kelemen András.
Találtak egy olyan kopjafát is, amiről senki sem tudott, ez Somodiban van és 5,16 méter magas. Az is kiderült, hogy a szlovákiai magyar művelődési táborok legnagyobb emlékhelye jelenleg Gímes 8 kopjafával.
Az outdooros játékok keretén belül az együttműködést fejlesztő módszerek kerültek előtérbe. Az oktató, Hodossy Zoltán a Felvidék.ma-nak elmondta, hogy „a résztvevők így felkészülhetnek arra, hogyan lehet együttműködni.” Az összejátszás fejlesztésére irányuló, különböző interaktív játékokban vettek részt a résztvevők, amelyekben a közös cél elérése érdekében meg kell találniuk az utat az együttműködéshez. Az egyik ilyen játék a körből háromszöget, amikor a kört alkotó fiatalok becsukott szemmel és kötél segítségével háromszöget kell, hogy létrehozzanak.
Petra Nagyová Džerengová íróval, Pozsony alpolgármesterével és Bolemant Éva íróval, a Pozsonyi Kifli p. t. képviselőjével beszélgetett Lucia Satinská a Család, ahogy meg van írva? című programban.
A beszélgetésben olyan kérdésekre keresték a választ, mint: Hogyan kell a gyerekekkel komoly dolgokat, élethelyzeteket közölni, mit bírnak ki a gyerekek, szlovák – magyar barátság, milyen volt anno elképzelésük az ideális férfiról számukra, de beszélgettek az identitás, kettős identitás kérdéséről is. Mindketten egyetértettek abban, hogy a gyerekek sokat elbírnak és minden esetben igazat kell nekik mondani, természetes a megfelelő szavakkal és sok humorral.
A Pozsonyi Kifli Polgári Társulás „Pozsonyi mesék“ címmel 2013-van könyvsorozatot indított el, amelyben Pozsony híres szülötteit, az ott tevékenykedő, illetve valamilyen módon a városhoz kötődő hírességek életét, munkásságát mutatja be. Bolemant Éva, író elmondta, hogy a könyvvel kapcsolatosan sok visszajelzés érkezett, melyet nem csak gyerekek, de a felnőttek is olvasnak.
Ötödik alkalommal rendezték meg MKP – Most-Híd Kerekasztal-beszélgetés Gombaszögön.
A politikai pártok képviselői 2010-ben ebben a táborban ültek le először egy asztalhoz nyilvánosan. Idén a két párt képviseletében Jakab Elemér, parlamenti képviselő és Őry Péter, önkormányzati alelnök vitáztak.
A házigazda Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivője volt.
A beszélgetés elején visszatekintettek a 2010-es önkormányzati választásokra.
Jakab Elemér a 2010-es választásokat a Most-Híd az eredményekkel elégedett volt. Őry Péter szerint várhatóan az idei választásokat is a függetlenek fogják nyerni országos szinten.
Abban mindkét politikus egyetértett, hogy a választások előtt a helyi közösségekben kiéleződnek az ellentétek.
Vannak-e olyan községek, amit mintaként szerepelhetnének? – tette fel a kérdést Tokár Géza.
Jakab Elemér szerint sok ilyen település van. Azok szolgálhatnak példaként, ahol a helyiek képesek eldöntetni, hogyan tudják fejleszteni a települést és ez a sikerül is. Mindez nagyon specifikus.
Őry Péter is számtalan pozitív példát mondhatna. Például Tornalja esetében a polgármesternő stabilizálta a várost, munkahelyeket teremtett. Szepsi szintén stabilan működő város. Minden egyes olyan lépés, ami annak érdekében történik, hogy stabil lábakon álljon a település fontos és el kell ismerni.
Jakab azt is hozzáfűzte, hogy minden település olyan polgármestert érdemel, amilyet választ. Őry hangsúlyozta, hogy fontos az önkormányzat és a polgármester jó kapcsolata és együttműködése. Nem mindegy milyen a viszony – mutatott rá Őry Péter.
Egyik párt sincs kormányon, ez nem hátrány a települések számára? – hangzott el a kérdés Tokár Gézától.
Őry Péter szerint nem kormányfüggő kell, hogy legyen például egy árvízvédelem, hiszen a helyi polgárokat kell védeni. A másik pedig ott van a függetlenek helyzete.
Jakab úgy látja teljesen mindegy milyen szintű település, a kiadásokra csak alapszinten finanszírozza az állam. Szerinte nem szerencsés a független pozíció, mert nincs megfelelő kapcsolatrendszere, míg egy-egy pár esetében ez kiépített. Ehhez Őry hozzáfűzte, hogy az önkormányzatok életét az országnak kellene támogatni, hiszen adófizető lakosok.
A kisebbségek érdekében mindként pártnak fontos, hogy polgármesterjelöltjeik legyenek, akik támogatják és kiállnak a kisebbség érdekében.
Jakab Elemér rámutatott arra, hogy nagyon kevesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy magyarul írják a nevüket. Ugyanez a helyezet a hivatalos dokumentumok esetében, amit, szerinte, a polgárok 95 %-a nem igényli és tehernek tartja.
Az MKP-nak is van feltételrendszere. Amennyiben lehet, a jelölt írja magyarul a nevét, és vállalja azt, hogy mindent megtesznek a település kétnyelvűségéért. Az MKP jelöltje, nyilatkozzon és vállalja, hogy az önkormányzatot fejlessze. Őry szerint a kétnyelvűség nem politikai kérdés, hanem alapvető jogi kérdés.
A hivatali nyelvhasználat kérdése egy lehetőség a polgár részére. Egy óriási hiány, hogy az állam részére nincs finanszírozva. A hivatali nyelvhasználattal az a baj, hogy sokan nem ismerik – mutatott rá a Őry Péter.
A beszélgetés során elhangzott, hogy a nyár folyamán dől el és szeptember közepére lehet tudni, hogy egyes településeken milyen koalícióban indulnak majd a jelöltek. Az MKP-nál mindez a helyi szervezetek teljes hatáskörére tartozik. A Most-Híd részéről a helyi kluboknak nincs helyi jogalanyiságuk, a járási székhelyek mondják ki a végső szót.
Szó esett Kassa és Komárom esetéről is.
A beszélgetés végén Őry elmondta, hogy szívügyének tekinti az automatikus kétnyelvű hivatali papírokat és azok használatát, de úgy gondolja, mindez összközösségi ügynek kell lennie. Fontosnak tartja, hogy ahol a település magyar többségű vagy megközelíti az 50 %-os arányt, ott fontos, hogy magyar polgármester kerüljön az élre.
Jakab Elemér úgy látja, ha a Most-Híd a jelenlegi pozíciókat tudnák tartani, azzal a párt vezetése elégedett lesz, de ami a legfontosabb, hogy a helyi lakosok elégedettek legyenek a megválasztott polgármesterrel.
Nyári Művelődési Táborok – a jövőbe tekintő hagyomány címet viselte az a délutáni előadás, amelyen a 60-as, 70-es, 80-as évek táborszervezői első ízben találkoztak ilyen jellegű fórumon. Ezt követtte a klubmozgalmak jubileuma alkalmával szervezett vita. A pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub (JAIK) és a nyitrai Juhász Gyula Ifjúsági Klub (Jugyik) létrejöttének 50., a brünni Kazinczy Ferenc Diákkör (Kafedik) létrejöttének 45. évfordulója alkalmából az egykori elnökök idézik fel klubmozgalmi ténykedésük időszakát. A táborba érkezett még A. Nagy László, Duray Miklós és Molnár Imre (JAIK), Vörös Attila (JUGYIK) és Stubendek László (KAFEDIK). A beszélgetést Lovász Attila, a Pátria Rádió igazgatója moderálta.
A klubmozgalom által szervezett művelődési táborok közel kilencven éves hagyományra tekinthetett vissza. Ennek a hagyománynak és gazdag történelemnek a tárgyi emlékei azok a kopjafák, amiket egy-egy ilyen rendezvény alkalmával állítanak a résztvevők. Ezeket a gyakran nagyon rossz állapotban lévő emlékeket a Diákhálózat aktivistái felújították, és a dokumentálták az utókornak. Ebből a dokumentációból kiállítás nyílik a táborban.
A nyári táborok előzményei a cserkészmozgalmak nagy találkozói és egyéb összejövetelei voltak, melyek lehetőséget teremtettek a nyári találkozásokra. A Nyári Művelődési Táborokról, azoknak jövőbe tekintő hagyományáról beszélgettek a Nagysátorban.
Lovász Attila műsorvezető vendége Köteles László, Mihályi Molnár László és Orosz Jenő voltak.
Köteles László, egykori tábor szervező, a Honismereti Kerékpártúra főszervezője felidézte, hogy az 50-es évek megtorpanása után a Sarló mozgalom egy példamutató kezdeményezés volt, s túl lépve a cserkészmozgalmon azt hirdették, hogy fel akarják mérni az itteni magyarság helyzetét, írásba fektetni, s kiutat keresnek. Így a 60-as években Duray Miklós, Duka-Zólyomi Árpát szervezésében Berzéte-Kőrösön teremtették meg a hagyományt. Majd következtek a 70-es években, a tiltások időszaka. 1977-ben Őrsújfaluban újrateremtették a táborokat. A 90-es években újabb megtorpanás következett, majd életre hívták a mai táborozási formákat a Gombaszögi Nyári Tábort és a Martosi Szabadegyetemet – jegyezte meg Köteles László.
A 60-as években a cél az volt, hogy megváltoztassák a társadalmat, a 70-80-as évek a szókimondásé volt, a jelenlegi táborok a program-dömpingre alapoznak – mondta Köteles.
Mihályi Molnár László elmondta, az információáramlással kapcsolatban, hogy a személyes propagandán volt a hangsúly, és súgva mondták, hogy megvalósul a nyári találkozó. Pl. 1965-ös dunai árvíz miatt szervezték a tábort – így hirdették – emlékeztetett. A Klubfórum hozta híreket. Később kísérletet tettek arra, hogy felmorzsolják a belügyet, így Őrsujfaluban, Somodiban, Ipolyságon majd ismét Somodiban rendezték a tábort (innen tették át napjainkban Jászóra), s nem lehetett tudni, hogy melyik az „igazi” tábor – emlékeztetett Mihályi Molnár. Körtvélyesen volt a 1971-es tábor, ahol több költő is megjelent. S volt olyan tábor is, amelyikben Dinnyés József éppen a 30. születésnapját ünnepelte, ő szinte minden tábor résztvevője volt. Az 1976-os tábort Balassa Zoltán szervezte.
„Az egykori biciklitúrák és táborok is arról szóltak, hogy tanuljuk meg megszervezni önmagunkat, pl. ha tábortüzet akarunk, akkor szedjünk magunknak rőzsét, vagy főzzük meg az ebédet” – jegyezte meg Mihályi.
Orosz Jenő, az egykori JUGYIK-ból, a mostani főszervező, Orosz Őrs édesapja elmondta, 1977-ben került Nyitrára, akkor alakították újra az ifjúsági klubot. Kitért a kihallgatásokat, megemlítette, hogy annak idején is volt Malina Hedvigéhez hasonló eset, de azt hamar lezárták, előzetesbe helyezték az elkövetőt.
Megjegyezte, hogy az akkori táborokra nem kaptak semmilyen támogatást, mégis meg tudták szervezni, ő a Gimesen szervezett táborokat idézte fel. Bizonyította, hogy nem kellett intézményes háttér ahhoz, hogy a fiatalok találkozni tudjanak. Brigád munkába is bekapcsolódtak, szedték a babot, paradicsomot, s így biztosították a pénzforrást. Mihályi Molnár megjegyezte, hogy egy nyáron aszfaltozni ment, s az lett a tábor alaptőkéje.
A közönség soraiban ültek egykori táborozók, de a Pátria rádió felvételről megszólaltatott olyanokat is, akik egészségügyi okok miatt már nem tudtak részt venni az idei beszélgetésen.
Szamák Mihály felidézte az egykori kerékpártúrákat, de a nyári táborokat. Így említette, hogy Kiss Mihály, Duka-Zólyomi Árpád, Duray Miklós szervezték a 1969-es tábort, s nem hiányozhatott Bajnok István, mint orvos, ott volt Agócs Valéria, Lacza Tihamér, Boros Kálmán, Zirig Árpád. „Voltak jelentős előadások, ilyen volt Dobos László előadása, nagyon fontos volt Gábor Lajos szerepe, aki szellemi tűzet gyújtott – ezekre még mai napig emlékszem” – jegyezte meg Szamák.
A beszélgetés, melyet a Pátria rádió az Y-generáció című műsorában élőben közvetített, a szlovákiai magyar klubmozgalmi jubileumi vitával folytatódott. Ennek a résznek a vendége Gágyor Péter, Duray Miklós, Vörös Attila, Stubendek László és A. Nagy László voltak később csatlakozott .
Duray Miklós volt az egyik alapítója a pozsonyi főiskolások klubjának, a Jószef Attila Ifjúsági Klubnak (JAIK) 1964-ben. A kezdetet kezdetét az Ifjú Szivekhez tette, de miután kiderült, hogy nem tud mindenki énekelni, táncolni, azok magukra lettek hagyva. A 60-as évek legelején vált már feszítő igénnyé, hogy legyen egy szerveződése az egyetemistáknak. Kajla Júlia látott neki a szervezésnek, meggyőzte az akkori tisztségviselőket, hogy egyezzenek bele, hogy a magyar egyetemistáknak külön klubot hozhassanak létre. Két kollégium magyar lakói 1964. február 25-e tájékán találkoztak először, hosszas viták után, Németh István javaslatára fogadták el, hogy József Attiláról nevezzék el a klubot. Úgy gondolták, hogy az ő nevével tudják legjobban megvédeni a kezdeményezésüket.
A. Nagy László a JAIK későbbi elnöke megjegyezte, hogy az akkori egyetemisták nem ismerték saját múltjukat, történelmüket. „Ezt pótolandó a klub egy önismereti vonalat pótolt, s ez megjelent a programokban. Olyan előadókat hívtunk, akikkel próbáltuk a gyökereinket keresni” – hangsúlyozta A. Nagy.
Önszerveződés volt, nem a kommunista elvek alapján, hanem spontán módon választott vezetőt, s programot. A. Nagy László kiegészítésképpen elmondta, hogy a klubmozgalmak tagjai nem léptek be a kommunista pártba. Ügyelni kellett a jelen lévő besúgókra, hogy a működést ne tudják megakadályozni. Kialakítottunk egy információs rendszert, a prágai Ady Endre klubbal közösen vállaltuk, hogy felkaroljuk a magyar egyetemistákat.
Molnár Imre úgy fogalmazott, hogy a konszolidáció legsötétebb éveiben érettségizett. Egyetemen óriási tettvágy volt bennük, szerették volna felfedezni az elődöket. A klubmozgalom értékalapú mozgalom volt, ehhez akartunk visszanyúlni az irodalmi színpadokban, a művelődési klubokban. Proteszt-generáció voltunk, s szembe kellett fordulni a fennálló rezsimmel. Kapcsolatba kerültünk a prágai ellenzéki mozgalommal, s kinyílt a világ, s politikai megoldásokat próbáltunk keresni. „Naiv, fiatalos elképzelés volt, hogy egy csapásra helyre áll a világ rendje, de azok az alapok indítottak el, akik előttünk jártak” – hangsúlyozta Molnár Imre.
A 60-as években alakul a Juhász Gyula Ifjúsági Klub Nyitrán.
Vörös Attila, 80-as évben került Nyitrára, akkor lett az elnöke. Rimaszombatból érkezett, ahol szintén működött, apja, Veres János vezetésével a Tompa Mihály klub.
„Orosz Jenő volt az első, aki bevezetett bennünket a JUGYIK-ba. Jók az emlékeim, 82-83-ban Agócs Bélával vezettük, s akkor alakultak a Gimesi Táborok, amelybe bekapcsolódtunk. Minden hónapban több százfős rendezvények volt, kinőttük a nyitrai Csemadok irodáját, így a rendezvényeket a szabadban tartottuk. A stabil hely a piacon a bolgár klub volt. Volt egy bábkör, amelyet Könözsi László vezetett. Itt alakult Tilinkó néven a Ghymes zenekar is, s a Ruzsnyák Gábor istápolta sokáig őket” – idézte fel Vörös Attila.
Gágyor Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a baráti kapcsolatok tartottak fenn régebben is ezeket a hálózatokat. A barátságokban volt a társadalmi erő. Hajnalig tartó beszélgetések zajlottak a tábortüzek mellett.
Stubendek László Brünnben volt diák. Ott volt a Kazinczy Ferenc Diákklub, a KAFEDIK vezetője. 1972-ben került Brünnben. Beszélgettek önmagukról, hogy ki honnan jött, milyen értékeket tud felmutatni. Virágzó klubéletet életek. „Ahogy az előttünk járók elmesélték, már a két világháború között is volt magyar klub, mi ezt tovább vittük, s bele szerveztük magunkat a nyári ifjúsági táborokba” – mondta Stubendek.
Felvételről kapcsolták Tóth Lajost, a Vörösmarthy Klub alapító-vezetőjét Vágsellyéről. A Pátriának adott interjújában elmondta, hogy a háború után nagyon nagy volt a sivárság, jó néhányan szomjúhoztak a művelődésre. 1966-ban döntöttek úgy, hogy magyar ifjúsági klubot alakítanak. A Centrál szálló kávézó helyiségét kapták meg központnak, céljaikról beszélgettek, s minden hétfőn klubesetet tartottak zenével. Még Nyitráról, Érsekújvárról, Galántáról is eljártak művelődni. A sorok között lehetett egy kicsit politizálni is. Az 1968-as események után a klubmozgalmi tevékenységekre felfigyeltek. Szellemi éhség indult be, s a bölcs emberek irányt mutattak.
Minden tábor hagy maga után egy jelet. Egy-egy kopjafát faragnak, mely az ég felé mutat.
Katona László egykori kopjafa-faragó mondása volt, hogy „azért járunk ide, hogy a koszon kívül ragadjon ránk más is.
Duray Miklós döntő fontosságúnak nevezte az 1965-ös tábor megszervezése. Itt kezdett a három létező ifjúsági klub tevékenysége klubmozgalommá szerveződni. A prágai Ady Endre Ifjúsági Klub, a kassai Új Nemzedék Ifjúsági Klub, a pozsonyi JAIK kezdte a tábor szervezést. Majd nyolc ifjúsági szervezet jött létre, s hálózat alakult ki, s pár órán belül az egész országban eljuttatták a hírek.
A Magyar Ifjúsági Szövetség (MISZ) megszervezése 1968-ban ennek az önszerveződésnek köszönhető. Az önkifejezés tere és eszköze volt, s olyan óriási erővé vált, hogy 20 ezer tagja lett pár hónap alatt. Tömegmozgató ereje volt. E nélkül a háttér nehezen lehetett volna politikai színtérre lépni. A napi tevékenységhez tartalmat adott a sok előadás megszervezése, a távlatokhoz pedig a politikában jártasok mutattak irányt. „Dolgozni ma is mozgalomszerűen és a hálózatépítést végezve kell” – hangsúlyozta Duray.
Duray szerint a táborszervezőknek végig kell gondolni, hogy hogyan lehet újból felpezsdíteni a közösségi életet.
A délutáni, koraesti programokon egyre több a résztvevő
Felkapottak a Tandem sátor programjai. A délután folyamán Művészetterápia című programjuk keretén belül festésre, rajzolásra került sor. Ez a foglalkozás lélektakarításra szolgált. A másik – a Hová kapaszkodjak a ranglétrán? – panelbeszélgetés volt a karrier utakról, sorsfordító karrierdöntésekről szlovákiai magyar fiatalokkal.
Barta Péter, céges társadalmi felelősségvállalás (corporate social responsibility) tanácsadó és fotóssal, Melecske Ákos, jelenleg egy nemzetközi vállalat kutató-fejlesztő központjának kontrollőrjével és Cséfalvay Judit, egy regionális nagyvállalat pénzügyi elemzőjével három kérdésre keresték a választ. Megéri-e külföldre menni? Megéri-e visszajönni? Megéri-e nagyot váltani? Molnár Kriszta vezetésével zajlott a beszélgetés, aki először felmérte a résztvevők körében, melyik téma iránt van érdeklődés.
A Kissátorban két előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Az egyik a csokoládé előállításáról szólt. Megtudhatták miből áll a minőségi csokoládé, mik az ismérvei és honnan kerülnek be hozzánk a kakaóbabok, összetevők.
A másik előadás lényegében egy felolvasó délután volt. A Fiatal Írók Szövetsége (HU) fiatal – hazai és határon túli – magyar írók szakmai érdekképviseletével, tehetséggondozással, irodalmi jellegű programszervezéssel, könyvkiadással foglalkozik. Bemutatták Tinkó Máté, költő „Amíg a dolgok rendeződnek”, 2014-ben megjelent legelső kötetét. A résztvevők tetszését egy novella nyerte el az indián totemekről, melyek szájába cigarettát raknak és rummal öntözik.
A délután folyamán a Kézműves háznál is nagy volt az érdeklődés. Éliás Ádám, kassai fiatalember vezetésével az érdeklődők fazekaskodhattak.
Idén a nemezelés, horgolás, agyagozás, természetdíszítés és art terápia foglalkozásokhoz szombaton két plusz foglalkozás: a kosárfonás és csuhébábuk készítése is társult, melyet a várhosszúréti Gömöri Kézművesek Társulásának tagjai biztosítottak. Éliás Ádám elmondása szerint az érdeklődés nagy a kézművesség iránt. Ezt segíti az is, hogy előnyös helyet kapott a kézművesség a táborban.
Folyamatosan érkeztek az újabb résztvevők. A környékbeliek többsége is táborlakóvá vált rövid időre. Ők főleg az esti Tankcsapda koncert végett jöttek.
A Gombaszögi Nyári Tábor hangulatát közvetítő videoklipben a rendezvény néhány előadója, és a táborozók közvetítik, hogy milyen az élet Krasznahorkán. A nyár legnagyobb ifjúsági rendezvénye a végéhez közeledik.
Az előadói sátrakban EP-képviselők, nemzetpolitikai államtitkárok, szakemberek, világutazók, civil aktivisták, irodalmárok adták egymásnak a mikrofont. A szervezők a legtöbb előadót kamera elé is állították. A táborban készült videointerjúkat rendezvény honlapján lehet megtekinteni.
Vasárnap is koncertek várják a szórakozni vágyó fiatalokat, hiszen először kerül megrendezésre a Szlovákiai Dal Napja, ahol hazai kezdő bandák játszhatnak, este pedig a Punnany Massif zenél majd.
Vasárnap azonban még egy különleges eseményre várnak a szervezők mindenkit. Egy Guiness-rekordot kísérelnek meg felállítani a vár alatt. A világ legnagyobb ölelését valósítják majd meg, amikor a táborozók körülölelik majd a várat.
A nap folyamán készült fényképekből válogatást ITT>>> tekinthetnek meg.
A vasárnapi, július 20-i programot ITT>>> olvashatják el.
BB, AK, HE, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”47384,47357,47345,47304,47281,47276,47242″}
