E sorok olvasói közül többen s velük együtt Szlovákia lakosságának mintegy 35 százaléka 2050 környékén éri el a nyugdíjkorhatárt. Ez a tény egy elöregedő Szlovákia képét vetíti elénk. Vajon milyen hatásai lesznek ennek a folyamatnak hazánkra nézve?
A Szlovák Tudományos Akadémia előrejelzése alapján hazánk lakossága hamarosan elöregszik. A 62. életévüket betöltött emberek aránya a jelenlegi körülbelül egy millióról 2050-re várhatóan 1,9 millióra növekszik. A lakosság létszámában pedig nagy változás nem várható. Mindez azt jelenti, hogy hazánkban a nyugdíjasoknak az összlakossághoz viszonyított aránya a jelenlegi 17 százalékról 35 százalékra emelkedik. Fokozatosan elérik a nyugdíjkorhatárt a második világháború után született generációk, az emberek átlagéletkora meghosszabbodik, a születések aránya pedig továbbra is alacsony marad.
„Ez a folyamat visszafordíthatatlan, és nagyon szorosan összefügg a korábbi népességszám-alakulással. Normális társadalmi feltételek mellett ez azt jelenti, hogy hazánkban bizonyosan számolhatunk a népesség elöregedésével. Az öregedés mértékét csak részlegesen mérsékelhetjük” – fejti ki tanulmányában Branislav Šprocha, a Szlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetének munkatársa.
Ha nem változik a nyugdíjkorhatár, az államkasszából a jövőben minden bizonnyal nem jut majd a nyugdíjakra. A Szociális Biztosító csak 2013-ban mintegy 4,4 milliárd eurót fordított az öregségi nyugdíjak kifizetésére. Ha minden évben sor kerülne azz inflációkövető nyugdíjemelésre, és a nyugdíjkorhatár a jövőben is 62 év maradna, az előrejelzések szerint 2050-re nyugdíjakra több mint 16 milliárd eurót kellene fordítani.
Mivel 2017-től a nyugdíjkorhatár az átlagéletkorhoz igazodik, később mehetünk nyugdíjba. A nyugdíjasok száma ebből adódóan csökkenne, ami enyhítené az állami közkiadásokra nehezedő nyomást. Ennek alapján a jelenlegi majdnem kétmillió nyugdíj helyett 2050-ben a Szociális Biztosítónak mindössze 1,2 millió nyugdíjat kellene fizetnie.
A lakosság elöregedése viszont így is komoly terheket ró a közkiadásokra. Az államkasszába ugyanis kevesebb pénz áramlik majd. Az alacsony születési arány és az átlagéletkor kitolódása azt jelentené, hogy több nyugdíjasra kevesebb ember dolgozna. Míg jelenleg 27 idős ember jut száz produktív korban lévőre, 2050-re már 71-re nő arányuk.
„Az aktív dolgozók számához képest a nyugdíjjogosultak arányának folyamatos növekedése várható. Néhány évtized múlva ez azt jelentené, hogy a járadék összege nem fedné az alapvető havi kiadásokat sem, ezáltal a nyugdíjkorhatárt elért embereknek részben a saját megtakarított forrásaikra kellene támaszkodniuk“ – állítja Jiří Cihlář, a Next Finance elemzője.
Természetesen ez az öregedési folyamat nem csak Szlovákiára jellemző, az egész világnak hasonló problémával kell szembesülnie. Az ENSZ előrejelzései szerint világviszonylatban a 2020-as évtől a 60 év felettiek létszáma elérheti az egymilliárd, 2050-re pedig a kétmilliárd főt is, ami a teljes népesség 22 százalékát jelenti.
A lakosság elöregedése hatással van a világgazdaságra is. Számításba kell vennünk, hogy a korosabb emberek kevesebbet dolgoznak, ezáltal kisebb mértékben járulnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez, mindezek mellett több egészségügyi gondoskodást és nagyobb nyugdíjat igényelnek, olvasható a Harvard Egyetem által kiadott „A népesség elöregedésének hatásai a gazdaság fejlődésére“ című tanulmányban. A nyugdíjasok más jellegű termékeket vásárolnak, más szolgáltatásokat igényelnek, s olyan politikai pártokra szavaznak, amelyek több gondoskodást ígérnek nekik.
Az elöregedés a gazdaság fejlődésének fékezője lehet, fontos azonban, hogy az adott ország erre a folyamatra megfelelő intézkedésekkel készüljön fel.
Viliam Páleník, a Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa ajánlásában kifejtette, hogy a gazdaságnak igazodnia kellene a népesség öregedéséhez, olyan termékeket kellene előállítanunk, amelyek az idősebb korosztály igényeit kielégítik. Páleník tanulmányában rámutat arra, hogy amennyiben a hazai gazdaság felerészben az ún. „ezüst gazdaságra“ specializálódna, középtávon megfelelő, 1,5 százalékos gazdasági növekedést érhetnénk el.
Gazdaságunk szempontjából húzóerőt jelentenének a termékeinket megvásárló külföldi nyugdíjasok, ám az a kérdés, hogy milyen mértékben segítenék a hazai gazdaságot a saját nyugdíjasaink, még megválaszolásra vár.
Az átlagnyugdíj Szlovákiában jelenleg havi 400 eurót tesz ki, míg az átlagbér több mint 800 euró.
Aktuálne.sk, HCS, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”5430,33198,36515,3257″}
