A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának 50. jubileumi évfordulója alkalmából megrendezendő komáromi ünnepségsorozat megbeszélését tartották A Csemadok komáromi épületében Stubendek László, a Csemadok helyi szervezetének elnöke üdvözölte az egybegyűlteket a július 9-i találkozón.
Jelen volt a Vass Lajosról elnevezett kórus elnöke, Hecht Anna, aki köszöntőjében elmondta, hogy e kerek évfordulón megosztoznak a Csemadokkal – Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke is eljött –, hiszen 32 évig a Csemadok volt a kórusfenntartó, és az utolsó 18 évben végezte ezt a munkát az a civil szervezet, amelynek a képviseletében most jelen van Hecht Anna.
A jubileumi alkalomból, névadójukról, Vass Lajosról készülő szobor Komáromban való elhelyezéséről is szó esett, amely Máté István csongrádi szobrászművész alkotása. Ennek kapcsán meghívott vendégük volt a város hivatalvezetője Gráfel Lajos, aki ismertette a képviselő-testület által hozott határozatot. Hecht Anna megköszönte a Szövetség a Közös Célokért képviseletében megjelent Duray Miklós elnöknek és Pogány Erzsébet igazgatónak, a jelentős anyagi támogatást a kórus megalakulása ötvenedik évdordulója alkalmából szervezett ünnepséghez. A Vass Lajos-szoborral kapcsolatban elmondta, hogy még ez év májusában kérvénnyel fordultak a kórus nevében Komárom Város Önkormányzatához, melyben kérvényezik a szobor felállítását.
Vass Lajos 1927 – ben született, Erkel-díjas zeneszerző, népzenekutató, karnagy, a magyar kórusmozgalom jelentős alakja. A debreceni Református Tanítóképző növendékeke volt, majd 1946-tól a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerző és karnagy szakon folytatta tanulmányait. 1949-től karnagyként dolgozott a Honvéd Férfikarnál, majd 1953-ban a kórus vezetője lett. „Karrierjét” kerékbe törte hazafias kiállása: 1956 szeptemberében több mint három hónapos kínai turnéra indult együttesével. Hazafelé Moszkván keresztül vezetett útjuk, ahol parancs szerint adniuk kellett volna egy koncertet. Az énekkar és Vass Lajos azonban a magyarországi forradalom leverése miatt ezt megtagadták. Hazatérésük után, 1957 elején elbocsátották az egész kórust, Vasst pedig lefokozták. A kórus azonban nem esett szét, több neves személy (köztük Kodály Zoltán) közbenjárására Állami Férfikar néven tovább működhetett. A vezető Vass Lajos maradt. 1958-ban ismét a Honvédség vette át az énekkart, Vass azonban már nem maradhatott. 1964-ben vendégkarnagyként a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkaránál járt, attól fogva ezt minden hónapban megtette, és ezt az énekkart haláláig vezényelte. Nevét országosan ismertté a Magyar Televízióban 1969–70-ben megrendezett Röpülj Páva vetélkedő tette. A műsornak szervezője és műsorvezető-riportere is volt. A műsor hatására lendült fel Magyarországon újra a népzenei mozgalom. Országszerte Pávakörök alakultak, néhánynak alapításában személyesen is részt vett. Vass Lajost csak 1990 után rehabilitálták. A rehabilitáció után újra vezényelhette a Honvéd Férfikart, visszakapta rangját is. 1992-ben halt meg, több száz művet hagyva az utókornak. A komáromi székhelyű kórus 1994-től viseli nevét. Ezért a tevékenységéért indokolt, hogy szobor alítassék neki Komáromban.
„Első körben a komáromi református parókián szerettük volna felállítani a szobrot, hiszen Vass Lajos életműve a debreceni Református Tanítóképzőn indult, de ezt elutasították. A Műemlékvédelmi Hivatal ajánlatára szóba került a Tiszti Pavilon kertje” – említette Hecht Anna, de erre a város képviselőtestülete egyelőre nem válaszolt, inkább egy alernatív megoldást javasolt, amelyet Gráfel Lajos tolmácsolt a város vezetése nevében: a Petőfi utcában lévő volt Steiner Gábor szobor helye alkalmas lehetne, hiszen impozáns helyen van, ezt a város karban tartja, a parkosítás is megoldott. „Ezt az ajánlatot megfontoljuk és alapos terepszemlét tartunk majd a kijelölt helyen, de azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy szeptember 20-án a múzeumban megmutatjuk az elkészült szobrot, és nem állítjuk fel, ha nem sikerül megfelelő, állandó helyet találni”- nyilatkozta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának elnöke.
A megbeszélés a továbbiakban a szeptember 20-án megrendezésre kerülő jubileumi ünnepség megszervezésére összpontosult: Jarábik Gabriella, a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója felvállalta a Duna Menti Múzeum termeiben megvalósuló kiállítás megszervezését, amely a kórus elmúlt ötven évét hivatott bemutatni. Kiemelte, hogy a szeptember 20-i ünnepélyes megnyitón kellő képpen megemlékeznek majd Szíjjártó Jenőről, aki pályatársa volt Vass Lajosnak, és tagadhatatlanul a XX. század legkarakteresebb határon túli magyar művésze, aki kizárólag felvidéki magyar népdalokat gyűjtött és dolgozott fel. Egész életét kisebbségi nemzetének szolgálatába állította. Stirber Lajos, Pro Urbe-díjas nyugalmazott tanár, a Gaudium vegyeskarának dirigense, számos komáromi egyesület tagja nehezményezte, hogy nehezen láttatjuk felvidéki kulturális örökségünket.
A megbeszélésen részt vett Szalay Szilva, a zenebarátok egyesületének komáromi elnöke és később csatlakozott Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, mindketten támogatásukról biztosították az ünnepség szervezőit.
„A kodályi út hiteles felvidéki folytatójaként a fevidéki népdalokkal foglalkozó Szíjjártó Jenő életművének imertetése fontos, hiszen egyedi hanggal színesítette az elmúlt század zeneirodalmát. Az idén lenne 95 éves és idén újra jelöltük Magyar Örökség -díjra” – hangsúlyozta Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért elnöke.
A megbeszélést Hecht Anna zárta: remélhetőleg szoboravatással, vagy legalábbis annak leleplezésével induló szeptember 20-i jubileumi évfordulót méltó képpen szeretnénk megünnepelni; vendékkórus érkezik Nagyváradról, fellép a Concordia, a Kösöntyű Néptánccsoport, majd a Duna Menti Múzeumban megnyíló kiállítást hangverseny követi. Vass Lajos üzenetével búcsúzott: „Halaszthatatlanul meg kell mutatnunk a Nagyvilágnak, hogy milyen erő rejlik a felvidéki magyar tanítóságban!” (1992 )
A képgalériánkat ITT tekinhetik meg >>>
SzE, Felvidék.ma
